Sorsfordító vasárnap előtt Lengyelország

Rendkívül kiélezett verseny várható a lengyelországi elnökválasztás vasárnap esedékes második fordulóján, amelyet egyben az európai populizmus fontos tesztjének tekintenek. A hivatalban lévő, és második mandátumért induló Andrzej Duda, valamint a liberális varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski közötti vetélkedés rendkívül kemény kampányában felmerültek homofób és antiszemita vonulatok, és mindkét fél Washingtonban is keresett támogatást – jelentette az AP.

Duda a kampánya egyik fő témájává tette az LGBT-ellenességet, míg Trzaskowski tavaly toleranciát deklarált a kérdésben, ami a túlnyomórészt katolikus országban fokozta az LGBT-közösség jogaival szembeni ellenállást. Duda szerint, az LGBT-jogok ideológia, „amely veszélyesebb a kommunizmusnál”, hétfőn pedig egyenesen alkotmánymódosítást javasolt, amely megtiltaná, hogy az azonos nemű párok gyereket fogadjanak örökbe. Ő és pártja, a PiS elnyerte az idősebb, vidéki emberek támogatását, nem utolsó sorban a családtámogatásoknak és egyéb jóléti programoknak köszönhetően. Ám sok liberális, városi lengyel elutasítja az idegengyűlölőnek és az európai partnerekkel való kapcsolatra veszélyesnek tartott populizmust.

Dudát a múlt hónapban Donald Trump dicsérte a Fehér Házban, Trzaskowski Barack Obama volt amerikai elnökhöz fordult a lengyelországi helyzet megvitatására. Duda kampánya még inkább jobbra fordult, amikor kezdett esni a népszerűsége, és igyekezett szítani a félelmeket a melegektől, a zsidóktól, de még a németektől is, hogy mozgósítsa a konzervatívokat, és azokat, akiknek még vannak emlékeik a II. világháborúról. Az elnök ötéves regnálása idején, aláírta azokat a törvényeket, amelyek nagy felhatalmazásokat adtak a PiS-nek a legfőbb bíróságok és igazságügyi testületek felett. Az EU szerint, ezek a jogszabályok sértik a hatalmi ágak megosztásának elvét, de a kormány nem engedett az irányvonalából, és azzal érvelt, hogy a szavazók adtak felhatalmazást az igazságügyi rendszer reformjára.

A vasárnapi szavazás meghatározza, hogy a PiS továbbra is ellenőrzése alatt tarthatja-e az ország összes hatalmi intézményét, vagy szava lesz Trzaskowskinak is, aki az alkotmányos normák helyreállítását ígérte.

A június végi első fordulóban a kilenc további jelölt kiesett. Az akkori eredmények nyomán, a mostani végkimenetel Krzystof Bosak szélsőjobboldali jelölt mintegy hét százalékán múlik. Bosakot a PiS vezetői korábban Moszkva-barátnak és antiszemitának nevezték, de Duda igyekezett megszerezni a szavazatait, és a köztelevízió is melléállt, miközben egyébként a köztévé esti híradójában rendszeresen beszéltek arról, hogy Trzaskowski majd elveszi a szociális juttatásokat, és a háború előtti javak ellenében, kárpótlásként, zsidó csoportoknak adja majd a pénzt.

A megosztottság olyan mély, hogy a két jelölt nem tudott megállapodni egy vita körülményeiben sem: Trzaskowski nem kívánt a köztévében vitázni, míg Duda nem volt hajlandó elmenni az amerikai tulajdonban lévő, független TVN televízióba. Végül a két jelölt két különböző stúdióban, két különböző városban állt a kamerák elé, és válaszolt kérdésekre. Duda támadásokat indított a külföldi tulajdonban lévő média ellen, és támadást indított egy német tulajdonban lévő bulvárlap ellen, amely beszámolt arról, hogy az elnök megkegyelmezett egy szexuális bűnözőnek. Nem járt jobban egy német tudósító sem, akinek a kritikus tudósításait „német támadásnak” nevezte. Ez utóbbi ügyben be is kérették a német nagykövetet a varsói külügyminisztériumba. Berlinben Steffen Seibert kormányszóvivő leszögezte: teljesen nyilvánvaló, hogy a német kormány nem szándékozik befolyásolni a szomszédos Lengyelország választását, amint a német tudósítókat sem, akik a munkájukat a sajtószabadság jegyében végzik.