Spiró György: a Krím 2014-es elfoglalása után is úgy éreztem, hogy itt van a világháború
Én most lubickolok, mert a drámaíró abból indul ki, hogy konfliktusok vannak, és az igazi konfliktus az megoldhatatlan – erről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Spiró György, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító, amikor a 2024-es évet jellemezte. „Én még nem láttam olyan konfliktust, ami megoldható lett volna. Legfeljebb eltemetjük a konfliktusokat, mert jönnek az újak, és a régiek homályba kerülnek” – fogalmazott.
Spiró György elmondta, a Krím 2014-es elfoglalása után is úgy érezte, hogy itt van a világháború, de 2022 óta azt érzékeli, hogy a nyugatiaknak és az amerikaiaknak egyéb dolguk sincs, mint hogy Putyint megtartsák hatalmon, mert „ha nincs Putyin, akkor az világpokol, ugyanis ellenőrizhetetlen kezekbe kerülhet az atomarzenál, amit felhalmoztak. Csernobil óta az ’utolsó művemet’ írom, Csernobil volt, amikor rájöttem, hogy elszabadult a pokol, hiába nem fog soha kiderülni, hogy ott pontosan mi történt, de az már a nukleáris energia elszabadulásának az időszaka volt.”
Spiró György elmondta, soha nem gondolta, hogy ami a régi Szovjetunióban történt, az egymagában történt. „Úgy gondoltam, hogy az a világ része. Közelről nézve. persze még az egyes szocialista országok között is nagy különbségek voltak, én úgy láttam, a nagy hasonlóságok az Egyesült Államok és a Szovjetunió között vannak.” Ezt a nézetét arra alapozta, hogy korábban rengeteg szláv ösztöndíjat osztogattak, így sok más fiatallal találkozhatott és azt vette észre, hogy a szovjetek és az amerikaiak értik meg legjobban egymást, ugyanúgy, ahogy a kis népek is, „de nekik humoruk is van, ami a nagy népekről nem mondható el” – tette hozzá.
Visszatérve Csernobilra, az író elmesélte, az ott történtek után azon gondolkodott, hogy miért nem közölték azonnal az amerikaiak a hírt, miközben nyilván pontosan tudták, mi történik. „Ez egy Gorbacsov elleni merénylet volt, de őt is meg akarták tartani a hatalomban, az volt nekik a jó és emiatt falaztak az oroszoknak, pedig a műholdak révén az összes forradalomról, polgárháborúról előre értesültek, voltak erről CIA-iratok, de soha nem szóltak és nem avatkoztak be.”
Spiró György szerint az is elgondolkodtató, hogy a második világháború idején, miért nem bombázták le az auschwitzi tábort, vagy legalább az oda vezető vasútvonalat, pedig több százezer embert meg lehetett volna menteni. „Érdekes döntések ezek, és arra utalnak, hogy ez egy nagyon komplex, az elemeiben rendkívüli módon összefüggő világ.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
