START-egyezmény híján kevésbé biztonságos a világ, de még nincs ok a pánikra

A hivatalos orosz hírügynökség, a TASZSZ minapi jelentése tudatta a világgal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződésben. A lépés nem lehetett meglepetés a világ számára, mivel az elnök az Állami Dumában múlt héten tartott beszédében már jelezte, hogy Moszkva erre készül, sőt, az erről szóló törvénytervezetet február 22-én meg is szavazták. 

Mint a Népszava a napokban emlékeztetett rá, a START-ot (START III/prágai szerződés) a felek 2010. áprilisában írták alá Prágában. Oroszország és az Egyesült Államok tíz évre kötötte azt, legfeljebb öt éves meghosszabbítási lehetőséggel. A dokumentum tartalmazott egy kilépési záradékot is. Az egyezmény értelmében mindkét félnek úgy kellett csökkentenie nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével és azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót, valamint az 1550 robbanófejet és 800 telepített és nem telepített hordozórakétát. 2021. február 3-án öt évvel meghosszabbították a hatályát, majd tavaly augusztusban Moszkva arról tájékoztatta Washingtont, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit a START-szerződés szerinti ellenőrzés alól. Most pedig Putyin egy az egyben fel is függesztette Oroszország részvételét az egyezményben.

Mit jelent az oroszok kilépése START-ból? Mennyire befolyásolja az a globális biztonságot? Mostantól jobban kell-e félnünk egy esetleges atomösszecsapástól, háborútól? Tarjányi Pétert kérdeztük.

A START-egyezménynek éppen az volt az értelme, hogy legyen a világ számára biztonságot nyújtó megállapodás, amely szavatolja, hogy a tömegpusztító fegyvereket – közülük is elsősorban az atomfegyvereket – ellenőrzötten fejlesszék, a felek számára biztonságos térségekben, távolságokban ellenőrzötten telepítsék, vagy egyáltalán ne is telepítsék azokat – emlékeztetett a biztonságpolitikai szakértő. Az egyezmény ezen túl biztonsági garanciákat is magában foglalt, a felmondása pedig – sajnos – nem teszi biztonságosabbá a világunkat. „Ma komolyabb veszélynek vagyunk kitéve, mint előtte voltunk, de azért ez még nem azt jelenti, hogy azonnal megjelent az atomfegyverek bevetésének a lehetősége” – igyekezett nyugtatni a kedélyeket. Egyben érdekesnek és leleplezőnek mondta, hogy a Nyugat a hidegháború idején sem tett olyan utalást, hogy bármi ilyen egyezményt felmondana. Ez a fajta retorika mindig a Szovjetunió és Oroszország sajátja volt és van – szögezte le.

Tarjányi szerint Putyin lépése – az, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta az egyezményt – egyrészt azt a szándékot tükrözi, hogy ezeket a fegyverzeteket olyan területekre is telepítenék, ahova az egyezmény eddig tiltotta. Ezt egyébként a Kreml már tavaly is bejelentette – emlékeztetett a szakértő, rámutatva: olyan területeket, régiókat neveztek meg, mint például Kalinyingrád (Oroszország enklávéja: északról Litvánia, délről Lengyelország, nyugatról a Balti-tenger határolja – a szerk.), vagy a NATO-tagországokkal közvetlenül határos területek. Hozzátette: eddig rögzítve volt az is például, hogy milyen távolságban teheti ezt meg, most már ez sem jelent a Kreml számára gátat.

A START felfüggesztése egyben figyelmeztetés is: Moszkva egyre inkább elveszíti a türelmét, s nyomás alá akarja helyezni a Nyugatot annak érdekében, hogy engedje el Ukrajnát, s hogy biztosítson szabad kezet Oroszországnak a térségben. Ez azonban nem csak Ukrajnára igaz – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő – és nem is újdonság. Oroszország ugyanis ezt a szándékát már jelezte 2021 decemberében, amikor egyoldalúan kinyilvánította: azt akarja elérni, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997 előtti határaira, ami egyébként azt jelentené, hogy a szövetség teljesen kivonná Kelet-Európát – így Magyarországot is – a NATO védelmi zónájából.

Hogyan jutottunk idáig? – merülhet fel a kérdés. Tarjányi úgy látja, Oroszország eddig meggyőződéssel hitte, hogy meg is követelheti ezt („nem hiszem, hogy még mindig hiszi, de ha mégis, akkor az tragikus lenne”). Merthogy Putyin abban a hitben él, hogy még ma is olyan katonai erővel rendelkezik, amitől a világ retteg, és azt gondolja, hogy ezzel zsarolni tudja a világot. Ám a Nyugat erre azt mondta, hogy ezt már nem hiszi. Komolyan megváltozott a világ képe Oroszország erejéről – fejtette ki Tarjányi, aki szerint Oroszország valójában lelepleződött. Ma már látjuk, mit is akar ténylegesen elérni, s hogy például mire irányultak a 2006-tól kötött energetikai egyezmények, amelyek komoly zsarolási potenciállal ruházták fel, hozzájárulva ahhoz, hogy felrúgja a biztonsági egyezményeket, és/vagy új szabályokat követeljen azzal, ha nem tesznek eleget a követeléseinek, akkor elkezd riogatni az atomfegyverekkel. „Ez abszolút hidegháborús retorika, és a 20. század politikája, erre mond nemet a Nyugat” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, majd kiemelte: „a 21. század nem szólhat arról, hogy ha atomfegyvered van, akkor rákényszerítheted a világra az akaratodat”. Hiszen sérülhetnek az egyes országok érdekei, elég, ha arra gondolunk, hogy Oroszország be akarja olvasztani saját magába Ukrajnát. Az orosz szándék egyértelmű, s akár Fehéroroszország, de még a közép-ázsiai országok is joggal félnek attól, hogy ezt a logikát rájuk is ki akarja Putyin terjeszteni – mutatott rá. Ennek a folyamatnak pedig egy fejezete a START felmondása – szögezte le, hozzátéve: joggal fél és ódzkodik a világ Putyinnak ettől a lépésétől.