Stratégia vagy elszólás? - Lázár János nagy menete
Az elmúlt hetekben több fronton is vihart kavart Lázár János. Vajon kommunikációs hiba történt, vagy tudatos nyitás a radikális jobboldali szavazók felé? A közvélemény-kutatások közben egyre inkább kétpólusúvá váló rendszert mutatnak.
Lázár János lakossági fórumon tett kijelentéseivel sikerült felháborítania romákat, nőket, majd saját városának, Hódmezővásárhelynek lakóit is. A botrányok sora után adódik a kérdés: mi történt vele?
A Mélyvíz vendége, Molnár Péter, az IDEA Intézet vezető elemzője szerint nem feltétlenül hiba történt. „A Fidesz az elmúlt húsz évben kommunikációs szempontból ritkán hibázott nagyot” – fogalmazott, hozzátéve: elképzelhető, hogy tudatos üzenetküldés zajlik.
Tudatos radikalizálódás?
A kérdés az, kinek szóltak ezek a mondatok. Molnár szerint nem kizárt, hogy a kormánypárt a radikálisabb jobboldali szavazók felé nyit. „Lehetséges, hogy ezek az üzenetek egy bizonyos szavazói csoportnak készülnek nagyon is tudatosan” – mondta.
A politikai tér ugyanis hónapok óta befagyott állapotban van. Az IDEA januári mérése szerint a biztos szavazók körében a Tisza párt 48 százalékon, míg a Fidesz-KDNP 38 százalékon áll – tíz százalékos különbség. A teljes népességben 35–27 az arány, ott nyolc pont a távolság.
„Ez a különbség nagyjából egy éve stabilan fennáll” – emelte ki Molnár. Vannak ugyan hullámzások – gyermekvédelmi ügyek, botrányok, kampánybejelentések, de az alaphelyzet nem változik érdemben.
Harc a Mi Hazánk szavazóiért
Ha a nagy pártok nem tudnak új szavazókat tömegesen bevonzani, marad a „szomszéd kertje”. Molnár szerint a Tisza az elmúlt másfél évben az ellenzéki táborból erősödött. Logikus lépés lehet tehát, hogy a Fidesz a Mi Hazánk Mozgalom szavazóira próbál hatni.
A közvélekedéssel szemben, a Mi Hazánk tábora nem homogén. „Van egy részük, amely inkább kormányváltást szeretne, és van egy részük, amely végső soron a jelenlegi kormány maradását támogatná” – magyarázta az elemző. Bár a másodlagos preferencia többségében a Fidesz, ez korántsem egységes.
Ez új megvilágításba helyezi Lázár kijelentéseit: elképzelhető, hogy a keményebb hangvétel éppen ezt a radikálisabb szegmenst célozza.
A kis pártok sorsa: királycsinálók lehetnek?
A parlamenti küszöb környékén is éles a verseny. Az IDEA mérése szerint a Demokratikus Koalíció éppen eléri az öt százalékot a biztos szavazók között, a Mi Hazánk egy százalékkal alatta van, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt három százalék körül mozog.
A kérdés nemcsak az, ki jut be, hanem az is: lesz-e „királycsináló”? Ha egyik nagy párt sem szerez önálló többséget, egy kis párt döntő szerepbe kerülhet.
Molnár szerint 70 százalék alatti részvétel mellett nagyobb az esélye annak, hogy egy kisebb formáció bejusson. Magas részvételnél viszont az 5 százalékos küszöb elérése jóval nehezebb. „Egy 3 százalékos pártnál a hibahatár miatt akár nulla és hat százalék között is lehet a valós támogatottság” – magyarázta.
A magyar politika látványosan két pólus köré rendeződik. A Tisza megjelenése felgyorsította azt a folyamatot, amely már korábban is érzékelhető volt: a nagy pártok erősödnek, a kisebbek ledarálódnak.
Stratégiai élezés jön
A következő hónapok kulcsa az élezés lesz. Ha a kampány a „vagy ők, vagy mi” logikára épül, az a nagy pártoknak kedvezhet. A bizonytalanok és az új szavazók nagy eséllyel a győztesnek látszó oldalhoz húznak.
Hogy Lázár János kijelentései mennyire bizonyulnak hatékonynak vagy kontraproduktívnak, azt csak az idő mutatja meg. Az viszont biztos: a politikai tér beszűkült, a mozgások inkább a táborokon belül zajlanak, mint azok között.
