Súlyos állítás Szijjártóról: „ez a kémkedés klasszikus esete"
Miközben a magyar politikai közéletet az elmúlt hetekben új kormányzati viták és az Európai Unióval kapcsolatos konfliktusok uralják, egyre többen teszik fel a kérdést: hová tűnt Szijjártó Péter? A korábbi külügyminiszter éveken át a kormány egyik legláthatóbb szereplője volt, szinte naponta jelent meg a médiában, ma azonban jóval ritkábban hallani róla.
A témáról Suha György Afrika-szakértő és volt diplomata beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A beszélgetés során szóba került az a sokat vitatott ügy is, amely szerint Szijjártó Péter korábban az Európai Unió belső egyeztetéseinek tartalmáról tájékoztatta az orosz külügyminisztert, Szergej Lavrovot. A műsorvezető felidézte, hogy több jogász – köztük Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter – szerint az ügy akár büntetőjogi következményeket is felvethet.
Suha György szerint a magyar jogászok jelentős része rendkívül súlyosnak tartja az ilyen jellegű információátadást. Emlékeztetett arra, hogy korábban Kovács Bélát, az egykori EP-képviselőt az Európai Unió érdekei elleni kémkedés miatt ítélték el. Bár a két ügy nem teljesen azonos, a diplomata szerint kellemetlen párhuzamok fedezhetők fel.
A beszélgetés másik fontos témája a diplomata-útlevelek ügye volt. Suha György szerint az elmúlt években több olyan külföldi személy is magyar diplomata-útlevélhez jutott, akiknek nem volt érdemi magyar kötődésük. A volt diplomata hangsúlyozta: a magyar útlevél nemcsak utazási dokumentum, hanem az állampolgárságot igazoló közokirat is, ezért különösen érzékeny kérdés, hogy kik kaphatnak ilyen okmányt.
A műsor jelentős része a migráció körüli politikai vitáról szólt. Suha szerint az elmúlt évek kormányzati kommunikációja rendkívül negatív jelentéstartalommal ruházta fel a „migráns” kifejezést, miközben a valóság ennél jóval összetettebb. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa számos országában a külföldi munkavállalók és bevándorlók a gazdaság fontos szereplői, és a jelenséget nem pusztán biztonsági kérdésként kell kezelni.
Különösen nagy visszhangot váltott ki a vitatott „migránstábor” ügye. A nyilvánosságra került dokumentumok alapján a korábbi kormány egy olyan létesítményt épített, amelyről később azt állították, hogy más célokat szolgált volna. Suha György szerint a történet komoly hitelességi problémákat vet fel, és nehezen egyeztethető össze a kormány korábbi migrációellenes politikájával.
A beszélgetés végén szóba került az is, milyen irányba haladhatott volna Magyarország, ha az Orbán-kormány marad hatalmon. Suha szerint a legnagyobb kockázatot az Európai Unióval való viszony további romlása jelenthette volna. Úgy véli, az uniós diplomáciai körökben valós forgatókönyvként merült fel, hogy Magyarország akár az EU-tagság jövőjét is megkérdőjelezheti.
A volt diplomata ugyanakkor üdvözölte azt a kezdeményezést, amely két ciklusban maximálná a miniszterelnöki megbízatás időtartamát. Szerinte a hosszú ideig fennálló hatalomkoncentráció káros lehet a demokratikus intézményrendszerre, ezért egészségesebb politikai versenyt eredményezhet a vezetői ciklusok korlátozása.
A beszélgetés végül könnyedebb témával zárult: a Zöld-foki Köztársaság futballsikerei és különleges helyzete is szóba került, bizonyítva, hogy a nemzetközi politika és a sport világa időnként váratlan módon találkozik.
