Súlyos betegség pusztít továbbra is a zalai szőlőskertekben

A zaol.hu cikke szerint a gazdának igaza volt. Az idei nyár vége felé, a Csácsi-hegyre felvezető horhos elejére kikerült a fertőzés jelenlétét hirdető tábla. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés jelenlegi helyzetéről a Zala megyei lap Szabó Bélától, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetőjétől kért tájékoztatást, amelynek időszerűségét – annak ellenére, hogy most tél van, s a szőlőkben nem folyik munka – az is adja, hogy az elmúlt egy hónap során 825 szőlőtulajdonos kapta kézhez a fertőzés miatti zárlati határozatot.

– Ahogy eddig, úgy kollégáim ebben az évben is augusztustól október végéig végeztek szemléket tizennyolc település határában, ahol a települések többségében az összes szőlőültetvényt végigjárták. Ahol nem végeztek, ott jövőre folytatják a munkát. Ennek során közel 540 ültetvényben találtak fertőzést, sőt, 29 szőlőben a fertőzött tőkék aránya meghaladta a 30 százalékot, így a teljes ültetvény kivágását elrendeltük. Az említett 29 ültetvénynél 8 500 tőkét, míg összesen 17 950 tőkét kellett a tulajdonosoknak a fertőzés miatt kivágni és megsemmisíteni. Az elmúlt hónapban a gazdák megkapták a zárlati határozatokat, az intézkedések azonban nem csak rájuk vonatkoznak, hanem a fertőzött ültetvények egy kilométeres körzetére, valamint az attól számított három kilométeres úgynevezett védő zónán belül található összes szőlő ültetvényre és azok tulajdonosaira is. Ezért a zárlati határozatainkat az említett 28 település jegyzőjéhez is megküldtük, hogy a helyben szokásos módon ezeket tegyék közzé – összegzett Szabó Béla, akivel a fertőzés felismeréséről, illetve a megelőzés, a védekezés tudnivalóiról, ennek szükségességéről is beszélgettünk.

– Franciaországban és Olaszországban már negyven éve jelen van a szőlősárgulás fitoplazma és nem szűnt meg a szőlőtermesztés, a borkészítés. Meg kell tanulni együtt élni ezzel, ami elsősorban a védekezési szabályok betartásán alapul. Jelenleg csak Zalaszentgrót környéke mentes a fertőzéstől, de annak terjedését figyelve, négy-öt év múlva mindenütt jelen lehet megyénkben. Sajnos a sok elhagyott birtok, a nem szakszerű szőlőgondozás miatt a fertőzés terjedése szinte megállíthatatlan. Fontos hangsúlyozni, a jogszabály előírja, hogy a fertőzés gyanúját is be kell jelenteni részünkre. A Csácsi hegyen és Vorhotán is ez történt, így kerültek a munkatársaink az említett kertekbe. Ez azonban történhetett volna már korában is, mert valószínűleg nem az idei év volt az első, hogy fertőzött növények voltak a hegyen. A gyanús növény bejelentése azért is fontos, mert a szőlősárgulás fitoplazmát csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni, s megsemmisítése a fertőzött szőlő elégetésével, illetve azt apróra vágva, a talajba való bedolgozással lehetséges.

– Kilenc éve jelent meg hazánkban először Lenti közelében a zárlati kategóriába sorolt aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés, amit a begyűjtött levélmintákból és a Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutattak ki. Ma már a megye településeinek több mint kétharmada érintett, 70 település határában ott a betegség, még száz település a fertőzötteknek a három kilométeren belüli védőzónájában van. A valóság az, hosszú távon azzal kell számolni, hogy bármelyik településen lehet majd találkozni ezzel a problémával. A tünetek augusztus elejétől kezdve előbb enyhébben, aztán, a hónap vége felé erőteljesebben látszanak. Tamáskodók mindig vannak, de azt nem tapasztaljuk, hogy az ellenőrzéseink következményeként, a kivágásnak valaki ne tett volna eleget. Ebben az is szerepet játszik, hogy azok az érintettek, akik permetezési naplóval tudják igazolni, hogy eleget tettek a védekezésnek, kártalanítást kérhetnek.