Súlyos harcok, újabb szankciók, fenyegetőzések, még több áldozat

Mariupol súlyos helyzetben

A második alkalommal sem tartották be a tűzszünetet a dél-ukrajnai Mariupol városában. Így nem is sikerült kimenekíteni a civileket. Tegnap már egyszer bejelentették, hogy a város környékén több órára felfüggesztik a harcokat, de pár perc után újra kezdődött a lövöldözés. Ma ugyanez történt. Hiába gyűlt össze rengeteg ember a város központjában, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt kíséretében végre biztonságos helyre menjen, az indulás előtt újból tüzérségi tűz zúdult a városra. Egy helybeli elmondta a BBC-nek, hogy nincs se áram, se víz, csupán a gáz szolgáltatás működik még. A rendőrség felnyitotta a város üzleteit, és megengedte, hogy az emberek elvigyenek, amit akarnak, mert már napok óta nem jutottak élelemhez és palackozott vízhez. A tűzszünet újabb megsértéséért az oroszok és az ukránok egymást vádolják.   

Putyin elégedett

Újból telefonon tárgyalt egymással az orosz és a francia elnök. Putyin és Macron egy és háromnegyed órás megbeszéléséről még nem tudni részleteket. A két államfő csütörtökön egyszer már tárgyalt egymással. Akkor a francia elnök azt mondta, az a meggyőződése, hogy Putyin el akarja foglalni egész Ukrajnát. 

Előzőleg az orosz elnök ugyancsak telefonon beszélt a török államfővel. Putyin azt mondta, idézzük: „Oroszország csak akkor fejezi be az Ukrajna ellen indított „különleges katonai műveleteit”, ha az ukránok feladják a harcot, és teljesítik Moszkva követeléseit.” Azt is mondta, szükség volt az Ukrajna elleni támadásra, hogy náci mentesíteni lehessen az országot. Putyin szerint a hadjárat a tervek szerint az előre elhatározott időrendben halad. Korábban is ezt hangoztatta, amikor nyugati katonai szakértők arról beszéltek, hogy az orosz hadsereg harcértéke sokkal gyengébb, mint az várható lett volna. A tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban Putyin azt mondta: reméli, az ukránok konstruktívabbak lesznek a jövőben. A török elnöki hivatal szerint Recep Taip   Erdogan a harcokat azonnali beszüntetésére szólított fel.

Hadügyi kapcsolat

A brit és az orosz vezérkar folyamatosan kapcsolatban áll egymással. Erről a BBC-nek adott interjújában beszélt Sir Tony Radakin, a brit egyesített vezérkar főnöke. Mint mondta a jelenlegi helyzetben higgadtan és megfontoltan kell reagálni bármilyen képtelen, vagy nevetséges kijelentésre, amely Vlagyimir Putyin orosz elnöktől származik. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, egyelőre nem tapasztalni olyan jeleket, hogy az oroszok atomfegyvert készülnének bevetni Ukrajnában. A tengernagy azt is elmondta, nemrég személyes találkozóra hívta az orosz vezérkar főnökét, Valerij Geraszimovot, de még nem kapott választ a tábornoktól.

Internetes segítség

Ukrajnai látogatásra hívta meg Elon Musk-ot Volodimir Zelenszkíj. Az amerikai üzletember elfogadta az ukrán elnök meghívását, amely a háború utánra szól. A Tesla és a SpaceX tulajdonosa korábban már egy teherautónyi olyan internet terminált küldött Ukrajnában, amelyekkel csatlakozni lehet a Elon Musk cégnek, a Starlinknek műholdas hálózatához. Ez nagy segítség az ukrán kormánynak, mert az oroszok szisztematikusan támadják az ukrán kommunikációs létesítményeket, így próbálva meg elzárni az országot a külvilágtól és szétzilálni az ukrán telekommunikációt. Musk további terminálok küldését ígérte Zelenszkijnek.

Több mint kétezer objektum megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.

A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.

Demonstrációk Oroszországban

Több, mint 600 háborúellenes tüntetőt tartóztattak le Oroszország 21 városában. Csak a szibériai Novoszibirszk városában 200 tiltakozót fogtak el a rendőrök. Az OVD-Info nevű megfigyelő csoport arról tájékoztatta a BBC-t, hogy a megmozdulásokra Alexej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető szólította fel honfitársait. Azt kérte, hogy minden orosz nagyváros főterén pontban, moszkvai idő szerint 11 órakor gyűljenek össze az emberek és tiltakozzanak az Ukrajna elleni hadjárat miatt. Az OVD-Info szerint a háború kitörése óta eltelt 11 napban az orosz hatóságok már több, mint 3000 tüntetőt vettek őrizetbe.

Oroszország barátai közé sorolták Magyarországot

A Pravda összeállítást közölt azokról az országokról, amelyek "nem tartanak lépést az USA és az EU szankcióival", vagyis az értelmezésük szerint Oroszország pártját fogják. A lap Oroszország barátai közé sorolja Magyarországot, mert bár hivatalosan nem utasította el a szankciókat, kategorikusan elutasította Ukrajna felfegyverzését. A listán még számos más államot felsorolnak, de az Európai Unió tagjai közül csak Magyarországot.

Az éjjel újból telefon-konferenciát tartott 300 amerikai törvényhozó és az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij emellett külön is beszélt az Egyesült Államok elnökével. Ismét sürgette Joe Biden-t, hogy a Nyugat létesítsen repülési tilalmi övezetet Ukrajna felett. Az amerikaiak ezt továbbra is mereven ellenzik, mivel így háborúba keveredhetnek az oroszokkal. Viszont Biden közölte Zelenszkíjjel, hogy orosz gyártású harci gépek szállításáról tárgyalnak a lengyelekkel és más NATO-szövetségesekkel. Az ukrán pilóták alapvetően az orosz repülőtechnikához értenek, ezért csak ilyen gépekkel tudnának harcolni a támadók ellen. Az amerikaiak hírek szerint újabb F-16-os vadászbombázókat ígértek a lengyeleknek, cserébe az Ukrajnának szánt régi orosz repülőkért.

Oroszország háborús cselekménynek tekint minden olyan lépést, amely az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna kialakítását célozza. Ezt Putyin elnök erősítette meg egy moszkvai találkozón.

Volodimir Zelenszkij azt mondta az ukránoknak, hogy „kiállták az orosz invázió csapásait”, és a harc folytatására buzdította honfitársait. Az ukrán elnök immár szokásossá vált videó-üzenetében szólt az ukránokhoz.

Harci helyzet

Közben újabb ideiglenes tűzszünetet hirdettek Mariupol város körzetében. A Fekete-tengeri kikötővárost már egy hete támadják az oroszok. A korábban bejelentett és több órásra tervezet tűzszünet végül mindössze fél órát tartott, így az ostromlott városból csak néhány civil tudott elmenekülni. Az orosz Interfax hírügynökség a kelet-ukrajnai lázadókra hivatkozva azt jelentette, hogy a fegyvernyugvás ma életbe lép, így lehetővé válhat a Mariupolban rekedt mintegy 200 ezer civil kimentése.

(Jelmagyarázat: Rózsaszín - oroszok által elfoglalt területek, Piros nyilak - orosz előre nyomulás irányai, Keret - oroszok által elfoglalt Krím-félsziget)

Az oroszok bejelentették, hogy sikerült hét kilométert előrenyomulniuk a Donbassz régióban és elfoglaltak több falut, valamint várost. Ukrajna észak-keleti részén a Szumi régióban is válságos a helyzet. Vagyim Gyenyiszenko, a régió vezetője azt közölte, hogy Ohtyirka és Trotyányec városokban nincs víz és áram. Mint mondta, a harcok váltakozó hevességgel dúlnak a mintegy negyed milliós régióban.

Heves harcokról érkezett jelentés Kijev észak-nyugati peremvidékéről is, amely közel fekszik a stratégiai fontosságú Hosztomel repülőtérhez. Ezt korábban elfoglalták az oroszok, és egy ejtőernyős zászlóaljuk beásta magát a légikikötő területén. Ugyancsak súlyos összecsapások voltak egy Kijevhez közeli kisváros, Irpin környékén is. Az ukránok arról számoltak be, hogy továbbra is alig mozdul az a több, mint 60 kilométer hosszú orosz menetoszlop, amely észak felől közelít Kijevhez. Ukrán katonai források szerint katonáik a hadoszlop több pontján is rajtaütöttek már és harcban állnak az élen haladó főerőkkel. 

Johnson terve

A brit miniszterelnök felszólította a világ vezetőit, tegyenek újabb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Oroszország „borzalmas” ukrajnai inváziója kudarcot valljon. Boris Johnson hatpontos tervet dolgozott ki az orosz elnökre nehezedő nyomás fenntartása érdekében. Eszerint a világ vezetői hozzanak létre „nemzetközi humanitárius koalíciót” és egyúttal erősítsék meg Ukrajna véderejét. A brit kormányfő szerint az is fontos, hogy fokozódjon az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás. A háború befejezését célzó tárgyalásokon pedig mindenképpen részt kell venniük Ukrajna képviselőinek is.
Johnson várhatóan átadja javaslatait Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland miniszterelnöknek, akikkel hétfőn találkozik Londonban.

Tárgyalások és vesztességek

Ugyancsak hétfőn folytatódnak majd az orosz-ukrán fegyverszüneti tárgyalások is. Az eddig két forduló nem sok eredményt hozott, mert a felek hiába állapodtak meg abban, hogy a civilek kimentése érdekében ideiglenes tűzszünetet léptetnek életbe, a harcok jóformán szünet nélkül tovább folytak. Az ukránok változatlanul azonnal fegyvernyugvást és az oroszok kivonulását követelik. Moszkva viszont azt akarja, hogy Ukrajna tegye le a fegyvert és adja meg magát. Putyin elnök korábban azzal fenyegette meg az ukránokat, hogy ha sokat akadékoskodnak, akkor Moszkva bővíti követeléseinek listáját.
Az oroszok eddig 88 harci repülőt vesztettek és több pilótájuk is az ukránok fogságába esett. Ez az ukrán védelmi minisztérium napi jelentéséből derült ki. Azt is közölték, hogy nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak Ogyessza környékén. Az ukrán hadvezetés szerint az orosz katonák harci kedve erősen megcsappant miután megtapasztalták a védők kemény ellenállását.

Kína és India dilemmái

Kína ellenez minden olyan intézkedést, amellyel csak olajat öntenek a tűzre. Ezt közölte az ázsiai ország külügyminisztere amerikai kollégájával. Wang Ji és Anthony Blinken két héten belül másodszor tárgyalt telefonon. Megfigyelők szerint az ukrajnai válság komoly kihívás elé állította Kínát, amely még nem ítélte el, de nem is támogatta nyíltan az orosz inváziót. Peking ugyanis nem szeretne támogatni egy európai háborút, de nem is akarja megrontani stratégiai és katonai kapcsolatait Moszkvával. Ezért Wang Ji felszólította az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európai Uniót, hogy folytassanak „tisztességes tárgyalásokat” Oroszországgal, és ismerjék el Moszkva biztonsági aggodalmait a nyugati-katonai szövetség bővítésével kapcsolatban.

A másik ázsiai nagyhatalomra, Indiára is intenzív nyomás nehezedik, hogy egyértelműbben foglaljon állást Ukrajnával kapcsolatban. Delhi ugyanis eddig tartózkodott a Moszkva elleni bírálatoktól, miközben tárgyalásokat szorgalmazott a válság megoldása érdekében. Az indiai kormány nyilatkozataiban a területi integritás fontosságáról beszélt, de nem kritizálta Oroszországot. Megfigyelők szerint Delhi egyre nehezebben tudja egyensúlyban tartani védelmi és diplomáciai kapcsolatait a Nyugattal és Oroszországgal. Az indiai fegyvervásárlások mintegy fele orosz eredetű, és a két ország globális kérdésekben is jól bevált partnere egymásnak. Ugyanakkor India az elmúlt két évtizedben jelentősen közeledett az Egyesült Államokhoz is.