Súlyos jogi következményei lehetnek, ha a kormány nem tárgyal a szakszervezetekkel

– A pedagógus szakszervezetek eldöntötték, hogy március 16-án mindenképp sztrájkolnak?

– Nem, csak előkészítjük.

– Ez mit jelent?

– Február 8-án, azaz kedden este elküldtük az oktatási kormányzatnak az általunk kínált még elégséges szolgáltatás feltételeit. Ennek az a lényege, hogy – eltérően a figyelmeztető sztrájktól – most nem minden intézményben tartanánk gyermekfelügyeletet, hanem a nyári ügyelethez hasonlóan szerveznénk azt meg. Ez azt jelenti, hogy tankerületenként, ha óvodáról van szó, akkor önkormányzatonként, vagy szakképzési centrumonként egy-egy intézményt jelölnénk ki a gyermekmegőrzésre, és az étkezést is eszerint szerveznénk meg. Vagyis azokból az intézményekből, ahol a kollégák majdnem 100 százaléka részt venne a sztrájkban – volt ilyen szép számmal a figyelmeztető sztrájk alatt is –, más intézményekbe kellene vinni a gyerekeket. Annyi „engedményt” tennénk, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol a települések közötti közlekedés nem megoldható, kijelölnénk egy intézményt erre a célra, persze ott is szakképzett pedagógusok felügyelnének a diákokra. Ez az intézmény adott esetben lehet a művelődési ház vagy a könyvtár is. Ezt a szolgáltatást három napig kívánjuk fenntartani. Amennyiben a harmadik nap után tovább húzódik a határozatlan idejű sztrájk, vállaljuk, hogy az érettségi vagy szakmai vizsgák előtt álló diákok számára – csak a vizsga sikerességéhez szükséges tantárgyakból – az órák 50 százalékát megtartjuk.

– Tulajdonképpen hány napos sztrájkra készülnek?

– A határozatlan idő, az határozatlan idő. Most még nem szeretnénk nyilvánosságra hozni a részleteket. Hangsúlyozom, a sztrájk nem önmagáért van, az egy figyelmeztetés. Ezzel az a célunk, hogy a szülőknek ne okozzunk gondot, a szülői támogatás továbbra is megmaradjon.

– Az elégséges szolgáltatásról elküldték a feltételeiket az oktatási kormányzatnak. Erről mikor tárgyalnak?

– Pénteken. Ha és amennyiben nem óhajtanak erről tárgyalni, vagy azt mondják, hogy a sztrájktárgyalások folytatása nincs napirenden, mert a jelenleg is folyamatban lévő jogi eljárást kell lezárni, akkor legkésőbb hétfőn, február 14-én ismételten beadjuk a bíróságnak egy nem peres eljárás keresetében az elégséges szolgáltatásról az elképzelésünket. Akkor állapítsa meg a bíróság a még elégséges szolgáltatás feltételeit.

– De a minisztérium folyamatosan azt kommunikálja, hogy a sztrájktárgyalások folytatása nincs napirenden, pont az erről szóló, még a jelenleg is folyamatban lévő jogi eljárást kell először lezárni…

– Ez kommunikációs szinten nyilván nagyon jól hat, csakhogy hála istennek, azért a kormányoldalt is kötik a saját maga által hozott jogszabályok. A sztrájktörvényben pedig benne van, hogy a sztrájktárgyalásokat nem lehet csak úgy megtagadni. Valóban még nem zárult le a január 31-i munkabeszüntetésről szóló per, de az egy két órás figyelmeztető sztrájk volt. Egyébként a sztrájktárgyalásoknak a sztrájk idején is folytatódniuk kell, ez is benne van a törvényben. A pénteki (február 11-i) tárgyalás pedig már egy másik sztrájk előkészítése. A kormánynak ez esetben nincs joga azt mondani, hogy nem óhajt tárgyalni, mert annak nagyon súlyos jogi következményei lehetnek.

– Például?

– A sztrájktörvényben egyértelműen benne van, hogy amennyiben nem a sztrájkot, illetve sztrájktárgyalást kezdeményező fél hibájából hiúsulnak meg a tárgyalások, úgy adott esetben a sztrájkot akár mindenféle elégséges szolgáltatás nélkül is meg lehet tartani. Nem hiszem, hogy ez a kormánynak célja lehet.

– Jelenleg melyek a szakszervezetek legfőbb követelései, maradt az eredeti öt, vagy az némiképp átalakult?

– Nyilván átalakult. Ezek a dokumentumok megtalálhatók mindkét szakszervezet megfelelő platformjain. Annyit engedtünk már, hogy nem 2021. szeptember elsejétől követeljük visszamenőleg a béremelést, hanem 2022. januártól. Abban is engedtünk, hogy első lépésben nem követeljük feltétlenül a minimálbérhez való azonnali igazítást, hanem egy 45 százalékos plusz béremelést. Várjuk a kormány ajánlatát. De természetesen tovább tárgyalunk arról, hogy mindenképpen valamilyen sztenderdhez kell kötni a fizetéseket, valami változóhoz, például az inflációhoz, a diplomás átlagbér 80 százalékához, vagy épp a minimálbérhez. Ha tesz a kormány egy olyan ajánlatot, ami számunkra is elfogadható, mi hajlandóak vagyunk a kompromisszumra. A bérrendezést azonban nemcsak a pedagógusok, hanem valamennyi oktatásban dolgozó számára is követeljük. Amihez továbbra is változatlanul ragaszkodunk, az, hogy a gyógypedagógiai és a pedagógiai asszisztensek 35 óránál többet ne lehessenek beosztva gyerekek mellé, mert az teljesen kizsigereli őket. A maradék időben nyugodtabban végezhetnék el az adminisztrációs munkájukat, vagy konzultálhatnának a kollégákkal. Azt akarjuk, hogy a munkaidőn belül nekik is legyen olyan keretük, amit felhasználhatnak erre, ezt a munkát ne a 40 óra felett kelljen elvégezniük. Továbbra is ragaszkodunk a fix óraszámokhoz, abban készek vagyunk a kompromisszumra, hogy a rendszer két év alatt álljon vissza az eredeti 22 órára. Vagyis a 2022/2023-as tanévben legyen fix 24 óra a tanároknak, és 22 fix az osztályfőnököknek, ezen felül pedig minden plusz órát azonnal ki kell fizetni, hogy ne legyen „tól-ig” ingyen helyettesítés, mert az nonszensz. A következő egy-két évben pedig álljon vissza az óraszám úgy, hogy 22 óra legyen az alap óraszámuk a pedagógusoknak. 

– A kormány is engedett valamennyit?

– Mi már változtattunk az eredeti, 2021. októberében elküldött követeléseinken, de a kormány még semmi olyan ajánlattal nem állt elő, ami érdemben reflektálna ezekre. Ezt is várjuk. Hátha a kormánynak mégsem érdeke, hogy márciusban sztrájkoljunk. Mi egyébként azt is fölajánlottuk, hogy ha ez a kormány marad, akkor tárgyaljunk a 2023-as átalakításról, de kezdjük meg most a tárgyalásokat. Azt kizárt dolognak tartjuk ugyanis, hogy egy ilyen volumenű változtatásnak az előkészületeit egy kabinet ne tette volna már meg. Akkor elő a farbával, azért vannak ezek a sztrájktárgyalások. Meg szeretnénk ismerni a kormány javaslatait, ötleteit, nyilván mi is hozzátennénk a mieinket, és akkor ezek mentén lehet folytatni a tárgyalásokat. 

– Hogy érzik, a pedagógustársadalomban erősödik a sztrájkhangulat?

– Ez változó és pillanatok alatt változik is. Jelenleg az oktatási intézményekből nagyon sok olyan szolidaritási nyilatkozatot kapott a PDSZ és a PSZ is, amelyben azt írják, hogy ugyan a kétórás figyelmeztető sztrájkban még nem vettek részt, de a március 16-iba már beleállnak. Mi továbbra is korrektül kívánjuk tájékoztatni a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat a tárgyalások helyzetéről, a kormány ajánlatairól. A kormány cselekedeteinek, döntéseinek hatásait viszont ők is naponta tapasztalják. Azt még nem tudom, hogy a pénteki tárgyaláson milyen magatartást fog tanúsítani a kabinet, mi teljesen nyitottan veszünk részt rajta.

– Egyébként arról is folyt vita a kormány és a szakszervezetek között, hogy „csak” húszezer, vagy több, mint húszezer pedagógus vett részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban. Van már végleges szám?

– Igen. A PSZ és a PDSZ ma egyeztetett a sztrájkban résztvevő kollégák létszámáról: az összesített adatok szerint a 2022. január 31-i sztrájkban 26 782 oktatásban dolgozó vett részt.