Surányi: eltűnt 2 ezer milliárd forint, miközben sok százezer család jövedelem nélkül van

Kardos Ernő 2020. december 29. 12:49 2020. dec. 29. 12:49

„A mi Gyurinkat a tények nem zavarják” kommentálta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a jelenleg hivatalban lévő utódjának optimizmusát. Matolcsy György ugyanis – bár a kormányt időnként bírálja a helytelen válságkezelésért – a gazdaság állapotáról folyamatosan győzelmi jelentéseket fogalmaz, miközben a költségvetési hiány még soha nem volt olyan magas, mint az idén és jövőre. Surányi az ATV-ben azt is elmondta, hogy ráadásul nem teljesen világos, hogy hová tűnt 2 ezer milliárd forint.

Sereghajtóból újra éllovasok leszünk! Ezzel a címmel jelent meg Matolcsy interjúja, amelyben a jegybank jelenlegi elnöke úgy fogalmazott, hogy Magyarország az elmúlt száz évben először érte el a gazdasági növekedés és egyensúly állapotát. A jegybank jelenlegi elnöke szerint a siker kulcsa a munkapiac reformja, illetve a teljes foglalkoztatás elérése. Matolcsy György büszkén állapította meg, hogy az MNB valamennyi törvényi célját teljesítette, megvédte az árstabilitást.

A győzelmi jelentésről szólva jegyezte meg Surányi György, hogy Matolcsyt a tények már korábban sem zavarták. Még hónapokkal ezelőtt – a járvány közepén – is gazdasági növekedést prognosztizált. Pedig mára hat százalék körüli gazdasági visszaesés következett be. Matolcsy tehát még a fejlődés irányát sem találta el. És nagyjából hasonló az esélye bármilyen prognózisának – élcelődött Surányi.

Ezzel együtt, a korábbi jegybankelnök is úgy látja, hogy a jövő évben van esély arra, hogy a gazdaság „visszapattan”, ennek azonban az a feltétele, hogy a jövő évre tervezett összeget valóban megkapja az ország az Európai Uniótól. Surányi szerint abban Orbán Viktornak igaza van, hogy az ország valóban vehetne fel külföldi kölcsönöket, de nem olyan olcsón, mint azt az unió megtette. Továbbá a pénzpiacokról aligha jutna Magyarország olyan, vissza nem térítendő euró-milliárdokhoz, mint amilyet az európai közösségtől kapott.

Surányi szerint a válságkezelésben sok a kormányzati rögtönzés. Eleinte sikerült tartani a költségvetés hiányát, ez azonban mára elszabadult. A három százalék körüli mértékből kilenc százalékos államháztartási hiány lett. Ez durván 2 ezer milliárdos összeg lehet, miközben a járvány idején az egészségügyre pluszt pénzt nem költöttek. 

Surányi György elképesztő pazarlásnak tartja azt a 300 milliárdot, amelyet Orbán Viktor kormánya a 16 ezer lélegeztetőre költött. (Jelen pillanatban 600 körüli lélegeztetőre van szükség.) Az már korábban nyilvánvaló volt, hogy a megvásárolt mennyiséget jelentősen túlárazva vette meg a kormány, emellett a magyar egészségügy ilyen mennyiségű műszert nem is tudna működtetni, mert erre nincs elég szakember.

A költekezés következménye az lett, hogy a tervezett egy százalékos költségvetési hiány helyett először négy, mára pedig már kilenc százalékos lehet. A többlethiány 2 ezer milliárd forint körül van, s ráadásul nem világos, hogy ezt a hihetetlen összeget mire költötte a kormány. A legtöbb pénz elfolyt, vagy eltűnt a süllyesztőben! Surányi György értetlenül fogadta azt is, hogy a sport összességében 190 milliárd forintot kapott. De a határon túli magyarokhoz juttatott tízmilliárdok szükségessége is vitatható, ráadásul ez az összeg kiesik a magyar gazdaságból. Ezen kívül elképesztő, hogy alapítványokba mentenek százmilliárdokat, amelyek elköltése teljesen bizonytalan.

Pedig 2 ezer milliárdból már támogathatták, vagy kiegészíthették volna a magyar jövedelmeket, de ez nem történt meg. Surányi úgy látja, hogy a munkanélküliség a bevallottál magasabb az országban. Igaz ugyan, hogy a munkából kiesők száma 40-60 ezerrel növekedett, de ma a nyolc órában foglalkoztatottak száma 300 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt volt.

Ma tehát sok százezer család jövedelem nélkül maradt, ezek az emberek nem kaptak érdemi segítséget a kormánytól. Támogatáshoz csak azok a közepes- és nagyvállalatok jutottak, akiknek valójában nem is lett volna rá szüksége. „Pénzt azoknak kellett volna adni, akik elveszítették a munkájukat” – hogy fenntartsák a családot, vagy új munkahelyeket keressenek.

Surányi György úgy látja, hogy 2 ezer milliárd forint elköltésének látványosan meg kellett volna jelenni a gazdaságban. Ezen kívül nagy probléma, hogy tíz év kormányzás után, az államadósság már magasabb, mint 2010-ben, amikor a Fidesz, illetve Orbán átvette a hatalmat. A becslések szerint az államadósság soha nem látott mértékben megnőtt, részben a magánnyugdíj-pénztár államosítása miatt. A magánpénztárak megszüntetése után ugyanis minden nyugdíjat az államnak kell kifizetni. Ebből következően, a magyar állam adóssága minden idők rekordját megdöntötte, eléri a 95 százalék körüli összeget.

Pedig Matolcsy György pénzügyminiszterként azt jósolta, hogy 2020-ra az államadósság mindössze 50 százalék lesz. Gyuri tehát akkor is bizonyította, hogy a tények tényleg nem zavarják.