Sz. Bíró Zoltán: Kazahsztánban elkezdődött a Nazarbajev-klán kiszorítása
Oroszország érdekelt abban, hogy a közvetlen környezetében kiszámítható, stabil és vele baráti viszonyt fenntartó rezsimek legyenek – mondta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész. A Corvinus Egyetem mesteroktatójával, Oroszország szakértővel a kazahsztáni eseményekről, a zavargásokról és az orosz „baráti segítségről” beszélgettünk.
Többféle érdekeltsége is van Oroszországnak Kazahsztánban. Egyrészt a FÁK-térségben – Ukrajna mellett – a kazah a legjelentősebb politikai és gazdasági szereplő, sőt, a gazdasága ma nagyobb, mint az ukrán. Jelentős orosz kisebbség él Kazahsztánban, a 19 milliós összlakosság 15-18 százaléka, azaz több, mint 3 millió ember. 2,7 millió négyzetkilométeres területről van szó, Oroszország után a legnagyobb kiterjedésű FÁK-térségbeli ország – mutatta be Sz. Bíró Zoltán röviden az érintett területet.
„Az oroszoknak van ott két fontos bázisuk. Az egyik Bajkonur, amely az űrprogram szempontjából nagyon jelentős, és van egy ballisztikus rakétakísérletekre szolgáló, viszonylag nagy terület, ami ugyancsak az oroszok rendelkezésére áll. Ugyanakkor nagyon jelentős nyersanyag kinccsel rendelkezik Kazahsztán: kőolajtartaléka és uránkincse is számottevő. Itt termelik ki a legnagyobb mennyiségben azt a minőségű uránt, amelyből nemcsak békés célokra, erőművekre dúsított minőséget állítanak elő, hanem katonai célokra is viszonylag könnyen elő lehet állítani és van még néhány nyersanyag, amely stratégiai jelentőségűvé teszi Kazahsztánt a külvilág számára.”
Kazahsztán
A szakértő szerint hajánál fogva húzták elő nagy keservesen azt az indokot, amire hivatkozva be lehetett hívni az orosz erőket az országba, de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének többi országából, örmény, kirgiz, illetve tadzsik csapatok is érkeztek, bár kevesebben, mint az orosz erő.
„Legalább retorikailag azt kellett megmutatni, hogy mindaz, ami történt Kazahsztánban, külső beavatkozás következménye, terrorista csoportok működtek ezekben a napokban.”
Tokajev kazah államfő Twitter-bejegyzésében 20 ezer terroristáról írt, aztán törölték ezt a posztot, de egy videókonferencián ismét visszatért ehhez a 20 ezres számhoz, sőt, hozzátette, hogy valamennyit likvidálták – emlékeztetett Sz. Bíró Zoltán.
„Nem hiszem, hogy a kazah társadalom jelentős része ennek hitelt adna.”
Pillanatnyilag megszűnni látszik Kazahsztánban az a furcsa kettős hatalom, amely 2019 tavasza után alakult ki – elemezte a helyzetet a szakértő. „Nazarbajev, Kazahsztán első – és mindezidáig egyetlen – elnöke ugyan lemondott az államfői posztról, de megmaradt a kazah nemzetbiztonsági tanács elnökének, benne maradt az alkotmánybíróság szerepét betöltő alkotmányos tanácsban és tavaly őszig ő volt a Hatalom párt elnöke is – ettől a posztjától tavaly év végén vált meg. A legfontosabb pedig, hogy még évekkel a lemondása előtt megalakították a Nép feje – Elbaszi – címet, és ezzel jogilag érinthetetlenné, sérthetetlenné vált Nazarbajev.”
Tokajev elnök 2019 márciusában elfogadta a neki felkínált szerepet ebben a kettős hatalomban, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy nem volt olyan nyilvános megszólalása, amelyben ne utalt volna arra, hogy előzetesen egyeztetett Nazarbajevvel – tette hozzá a szakértő.
„Most Tokajev felmentette Nazarbajevet a nemzetbiztonsági tanács elnöki posztjáról és úgy tűnik, hogy elkezdődik a Nazarbajev-klán kiszorítása a fontos, közhatalmi funkciókból. A jelek szerint a történtek első számú felelősévé a kazah nemzetbiztonsági bizottság fejét tennék meg, arra hivatkozva, hogy a kazah titkosszolgálatok nem vették észre időben az országra lesújtó terrorveszélyt.”
Tokajev kihasználta a lehetőséget, hogy ettől a kettős hatalomtól megváljon, ő legyen Kazahsztán első számú politikai vezetője és annak érdekében, hogy ezt meg tudja tenni, szüksége volt az orosz erők behívására. Nem óriási erő érkezett, de a lélektani üzenet megvolt, hogy Tokajev a helyzet ura és ezentúl hozzá kell igazodni – mutatott rá Sz. Bíró Zoltán.
Ukrajna
Úgy tűnik, Oroszország Ukrajna esetében dűlőre akarja vinni a dolgokat és a félelemkeltéssel operál – mondta a szakértő az orosz-ukrán konfliktus rendezéséről.
„Tavaszhoz hasonlóan, ősszel is egy 100 ezres nagyságrendet meghaladó kontingenst telepítettek Ukrajna tőszomszédságába, ami egyfajta fenyegetést jelent akkor is, ha támadást aligha fog indítani Ukrajnával szemben. Az nyílt szembefordulás lenne mindazzal az eddigi politikával, amely szerint hivatalosan ők az ukrán konfliktusnak semmilyen formában nem részesei, abban orosz katonai reguláris erők soha nem vettek részt.”
Valószínűtlen a nyílt akció, mert akkor a Nyugat nem fordíthatná el a fejét, mint ahogy Minszk-1 és a Minszk-2 megállapodásban ezt tette – mutatott rá.
„Hozzá kell tenni azt a kitételt, hogy nyílt támadás akkor nem történik, ha a Kremlben a racionalitás jegyében gondolják végig a helyzetet, illetve a következményeket. Ha indulatok uralkodnak el, akkor bármi bekövetkezhet.”
