Sz. Bíró Zoltán: Putyin hozzájárul Európa egységének erősödéséhez

Érzékeny találkozó volt, mert feltehetően arról volt szó, hogy Oroszország hagyományos fegyvereket, lőszereket kap a tüzérségének, és lehet, hogy régebbi, szovjet-típusú rakétákat is Észak-Koreától – összegezte Sz. Bíró Zoltán Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un találkozóját. Aggodalomra azonban igazán az adhat okot, hogy cserébe ezért az üzletért az észak-koreai vezető nukleáris programjához kérhetett segítséget. „Az utóbbi mindenképpen értelmezhető a vörös vonal átlépéseként, és a világ még inkább nyugtalan lehet” – mondta a szakértő, aki megjegyezte azt is, hogy ez ugyan egyelőre csak feltételezés, de eléggé valószínűsíthető feltételezés.

„Nem lennék meglepve, ha néhány hét vagy hónap múlva nemzetközi elfogatóparancsot adnának ki Aljakszandr Lukasenka ellen” – jelentette ki Sz. Bíró Zoltán azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament kezdeményezte azt a Nemzetközi Büntetőbíróságnál. A fehérorosz elnök ráadásul – akárcsak az észak-koreai vezető – szintén a napokban fog találkozni Vlagyimir Putyinnal. „Annak pártján vagyok, hogy ezt a parancsot Lukasenka-val szemben is adják ki” – jegyezte meg a szakértő, utalva arra, hogy az orosz elnökkel szemben ez már megtörtént, az ukrán gyermekek elrablására és deportálására hivatkozva. A fehérorosz elnök ellen ez a parancs azért volna kiadható Sz. Bíró Zoltán szerint, mert megengedte Putyinnak, hogy országát felvonulási területként használja fel az Ukrajna elleni támadásakor.

Míg Románia a közlemények szerint többször is bekérette már az orosz nagykövetet országa területére hulló orosz dróndarabok miatt, amely alkalmakkor felszólítják az orosz felet, hogy hagyjanak fel az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, ezt a határozottságot a magyar diplomáciában Oroszországgal szemben nem látjuk, pedig máskor szeret elég karakánul üzengetni a Szijjártó-vezette külügy. Arra a kérdésünkre, hogy mi magyarázhatja ezt a magatartást. a szakértő is tanácstalan volt. „Különösen azok után, hogy 2022 áprilisában kiderült, mi történt Bucsában, a bucsai gyilkosságok, és mindaz, amit az ott megszálló orosz katonai erők elkövettek, valóban rejtély és megmagyarázhatatlan, hogy ezt az erkölcsi terhet miért veszi magára a magyar kormány” – mondta Sz. Bíró Zoltán. Ráadásul nem Bucsa az egyetlen hely, ahol bizonyítottan háborús bűnöket követtek el az oroszok.

A szakértő szerint az a nagyon érdekes ebben a békeakarásban, hogy a magyar kormány részéről állandóan halljuk, hogy békét akarunk, de ennek soha nem a legegyszerűbb módját ajánlják. Soha nem mondanak olyat, hogy Oroszország vonja ki az általa megszállt területekről csapatait, és ezzel a háború véget ér. „Mindig azt halljuk, miközben a békéről énekelnek, hogy hagyjon fel a Nyugat Ukrajna támogatásával, tehát az áldozatot szólítjuk fel, és az áldozatot segítő Nyugatot, holott a nyilvánvaló megoldás az lenne, hogy az agresszor hagyjon fel agresszív magatartásával” – mondta Sz. Bíró Zoltán.

A kormány ezen magatartása következetlen, mert 1956-ról viszont Orbán Viktor és társai úgy nyilatkoznak, hogy ott a nyugat cserben hagyott bennünket. Most erről szó sincs, teljes mellszélességgel segítik Ukrajnát, de jelen helyzetben ezt kifogásolja a magyar fél. De 1956-tal kapcsolatban következetlen a kormány abban is, hogy érdemi reakció nélkül vette tudomásul, ahogy egy orosz tankönyv dehonesztáló módon, külföldről szított fasiszta megmozdulásként jellemezte a magyar forradalmat és szabadságharcot. Sz. Bíró Zoltán a jelenséggel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar médiát is bejáró, vitatott idézet valóban tankönyvi idézet, ráadásul mindez egy olyan oktatási rendszerben jelenhetett meg, ahol egy kizárólagos tankönyvsorozatból tanulhatnak az iskolákban. Valamint a hiteles 1956-képhez felvetette a szakértő azt is, hogy az emlegetett szövegben az a legfájóbb, ami hiányzik, mégpedig utalás arra, hogy a mi forradalmunknak és szabadságharcunknak belső okai (is) voltak, a Rákosi-diktatúra visszásságai vezettek el hozzá. Mindezek a körülmények „szerintem arra kötelezték volna a magyar felet, hogy sokkal komolyabban vegye a reakciót” – érvelt Sz. Bíró Zoltán.

Vlagyimir Putyin azonban mégis némi korrekciót gyakorolt az elmúlt napokban, mikor Vlagyivosztokban azt nyilatkozta, hogy hiba volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra, 1968-ban pedig Csehországba. A Keleti Gazdasági Fórumon tartott beszédéből nyilvánvalóan következett volna az a folytatás, hogy hát akkor hiba volt 2022-ben februárjában az Ukrajna elleni agressziót megindítani, de ez nem hangzik el – elemezte a hallottakat Sz. Bíró Zoltán, aki szerint azért fogalmazhatta meg ezeket a meglepő kijelentéseket az orosz elnök, hogy a Nyugat beavatkozását ostorozza. Csak hát nem a Nyugat volt az, amely lerohant egy békés országot, hanem Oroszország.

Oroszország egyre mélyülő elszigetelődésére példa az, hogy az EU határozottan állt Ukrajna mellé. Sz. Bíró Zoltán szerint azonban nem feltétlen abban számolhatta el magát Putyin, hogy nem számított egy egységes EU-ra, hanem abban is, hogy egy gyors sikert remélt Ukrajnát lerohanva. „Európa identitásában és egységének a megerősítésében ez a veszélyforrás, amit Oroszország jelent ebben a háborúban, nagyon fontos szerepet játszik” – fogalmazta meg a szakértő, Ursula von der Leyen szerdai, évértékelő beszédére utalva, amelyben azt jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, hogy még soha nem volt ilyen erős az EU. Ráadásul – tette hozzá Sz. Bíró Zoltán – Európa még nem is ért el a lehetőségei határaihoz abban, ahogy segítené tudná Ukrajnát.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.