Szabados Gábor: szükségünk van lobbizó sportdiplomatára

A Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai a legnagyobb tekintélyű sportdiplomaták. Ez azt jelenti, hogy minden olyan ügyben, ahol sportdiplomatákra van szükség – és valamit Magyarország számára meg kell oldani, el kell intézni –, egy NOB-tag mindig jóval hatékonyabban tud eljárni, mint bármelyik másik nemzetközi sportszövetség vezetője. „Abból a szempontból, hogy Magyarország nagyon sok sportrendezvényt szervez, különösen fontos, hogy legyen magyar tagja a NOB-nak” – vélte Szabados Gábor.

De van sportgazdasági indok is arra, hogy miért jó a magyar NOB-tag a bizottságban, akkor is, ha nem egy volt sportolóról vagy egy sportszövetségben dolgozó sportvezetőről is van szó. Fürjes Balázsnak ugyanis sportesemény rendezésben, sportlétesítmény építésében van tapasztalata. Ez a NOB-nak is érték. Nekünk meg azért fontos, mert főleg ezen a területen van szükségünk lobbizóra – mondta a sportközgazdász.

Így amikor megindulnak a célzott beszélgetések a 2036-os olimpiára pályázó országokkal – és tudjuk, hogy Magyarország is szeretné megrendezni –, akkor az abban is nagy előnyt jelent, ha a rendezésre pályázó országnak van NOB-tagja. Egyrészt, mert folyamatosan tudja képviselni az adott országot a bizottságban – nemcsak akkor, amikor a bizottság tagjai a leendő rendezőkkel tárgyalnak –, másrészt magában a tárgyalás folyamatában is hatékonyan tud közvetíteni, segíteni, hiszen mind a két oldalt nagyon jól ismeri – magyarázza Szabados Gábor.

Nagyon sok negatív példát látunk arra, hogy egy-egy olimpiai rendezés után a felépített épületek kihasználatlanok maradnak, és pusztulnak a környezetükkel együtt. Magyarországon is ilyen sorsra juthatnak az építmények? – kérdésünkre a sportközgazdász elmondja, hogy azért van pozitív példa is arra, hogy hogyan hasznosították az olimpiai épületeket. „Lehet csinálni jól is, ahogyan azt tették a Londonban 2012-ben rendezett nyári olimpián.” Ez volt a 2008-as pénzügyi válságot követő első olimpia, éppen ezért az utóhasznosításra nagyon komoly hangsúlyt fektettek, azért, hogy a befektetett költségek minél jobban hasznosuljanak. Így, amit ott létrehoztak, azt azóta is folyamatosan használják. Magyarországnak is példa lehet az, hogy nem egyszerűen csak sportlétesítményeket hoztak létre, hanem kifejezetten London elmaradott területére tervezték, ami gyakorlatilag egy komplett terület rehabilitációjával ért fel. Megújult egy egész városrész, utakat, közterületeket, parkokat újítottak meg, modernizáltak. „Budapest fő hozadéka is az lehetne, hogy olyan terület- és infrastruktúra-fejlesztés valósulhatna meg, amire egyébként is szükségünk lenne.”

Kicsit az Atlétikai VB-hez lehetne hasonlítani, ahol nem csak a stadion valósult meg, hanem az egész környék megújult, amire régóta szükség volt, mert azon a helyen egy rozsdatemető volt – emlékeztetett. Az, hogy az állami beruházások által elkészült létesítmények kinek a felügyelete alá fognak tartozni, Szabados Gábor úgy gondolja, hogy erről az építkezések előtt kell megegyezni, és nyilván előfordult már, hogy csak utána kezdtek el azon gondolkodni, hogy ki tartja karban és működteti az adott létesítményt, ami természetesen nem szerencsés. „Volt olyan város, ahol az új stadion megépülte után először az önkormányzathoz került, majd átkerült egy állami intézmény kezébe” – mondta a sportközgazdász, aki szerint a legnagyobb budapesti létesítmények is állami fenntartásban vannak.

Az olimpiai mozgalom a sportélet szellemi csúcsa, de egy NOB tag nemcsak az olimpia szempontjából jó az adott országnak, mert azon kívül bármelyik sporteseménynél segédkezhet, mert egy NOB-tag mindig fontos személy és diplomata. Magyarország szempontjából is sok területen lehet jelen, nemcsak sportrendezvények rendezése miatt. „Gondoljunk csak arra, hogy nemzetközi szövetségek költöznek ide, legutóbb az úszószövetség döntött úgy, hogy Magyarországra hozza a teljes apparátusát. De egy adott sportág bárhol megrendezett sporteseményénél, ha fontos, hogy megjelenjenek tekintélyes sportdiplomaták, már csak azért is, hogy a sportolók milyen körülmények között működhetnek, akkor egy NOB-tag segíthet abban, hogy pozitív irányba hozzanak döntéseket” – fejtegette Szabados Gábor, s hozzátette, az, hogy legyenek tekintélyes magyar sportdiplomatáink, az minden magyar sportágnak fontos. 

Szerinte azért lesz jó Fürjes Balázs erre a feladatra, mert bár nem sportoló, de volt politikus, ami megmutatja, hogy itthon a politikában a sport milyen szerepet tölt be, ami fordítva is igaz, mert a magyar sportban a kormánynak, és a kormányon keresztül a politikának is erős szerepe van. „Látjuk, hogy nagyon sok sportszövetségnek az élén politikus van, ezért ez az összefonódás ezen a szinten is megjelenik. Ez egyértelműen annak a következménye, hogy a magyar sportot a politika milyen kiemelt területként kezeli.” 

Azt viszont egy NOB-tag sem befolyásolhatja, hogy egy-egy hazai sportszövetség, sportág mekkora támogatásban részesüljön, de azt is tudni kell, hogy hivatalosan ő nem Magyarországot képviseli a NOB-ban, hanem az olimpiai mozgalmat képviseli az országban. Még ha ez mostanában fordítva is meg szokott jelenni. „Az elképzelhető lenne, ha a NOB azt érzékeli, hogy egy olyan olimpiai sportág, amely Magyarországon is jelentős lehetne, de itthon nem kapna ehhez jelentős figyelmet és elegendő támogatást a sportirányítástól, akkor esetleg egy magyar NOB-tagon keresztül próbálhatnának meg erre hatni. De úgy látom, hogy erre nincs szükség, mert az olimpiai sportágak most kiemelt finanszírozásban részesülnek” – fogalmazott Szabados Gábor.