Szabályváltoztatás – a választásokat követő „csendben”
Racionális lépésnek tartja a Hírklikknek nyilatkozó választási szakértő a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új javaslatát. Eszerint a jövőben nem kell megismételt választást kiírni, ha a települési egyéni választókerületi választáson, vagy a polgármester- illetve a főpolgármester-választáson szavazat-egyenlőség alakul ki két vagy több jelölt között. Elég lesz a szavazást megismételni. Bódi Ferenc, a HUNREN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az már más kérdés, hogy alig négy hónappal a legutóbbi szavazás után miért nyúlt a NVI a szabályok átírásához. „Érdekes volna tudni az indítékot” - mondta.
A júniusi „nagy menet” lezárulta után várható volt egy ilyen változtatás?
A választási szabályokat a Fidesz nem véletlenül szokta „finomítani”. Óhatatlanul felmerül az elemzőkben is a kérdés: kinek akarhat egy ilyen változtatással kedvezni a Nemzeti Választási Iroda? Ez az új helyzet kinek lehet előnyös? Ezekben a hetekben már országszerte túl vannak az első alakuló üléseken az önkormányzati testületek, ha nem is zökkenőmentesen, de elindult a munka. Egyedül Budapest a nyitott kérdés, ahol a közgyűlésben egyelőre nem találják egymással a közös hangot a pártok. Nagyon lényeges kérdésekben még a megállapodás körvonalai sem látszanak. Nincsenek főpolgármester-helyettesek, a Szervezeti és Működési Szabályzatban sem tudtak megállapodni, s ha ez a huzavona folytatódik, elképzelhető, hogy a Kormányhivatal megelégeli és a fideszes főispán feloszlatja a társaságot, és akkor új választásokat kell kiírni. Hogy ezzel a mostani módosítással a fővárosnak akart „üzenni” a NVI? Vagy más megfontolások állnak a háttérben? Nem tudom megítélni.
Egy újra induló budapesti választási cécó nem biztos, hogy a Fidesz érdeke volna.
Úgy tűnik, egyik pártnak sem érdeke, de elfajulhatnak annyira a dolgok, hogy akár ez is megtörténhet. Hogy történetesen a kormánynak ebben lehet-e valamilyen motivációja? A módosításból nem lehet kiolvasni.
Nem marad más hátra, mint tényleg a nyári választások tapasztalata…
Ha ebből indulunk ki, akkor még akár racionálisnak is mondhatjuk a döntést. Amikor olyan helyzet adódik, hogy valamelyik testület vezetői pozíciójáért ringbe szállt jelöltek azonos számú szavazatot kapnak, vagy a népesebb települések első embereire néhány szavazattal különbséggel voksoltak, tényleg okosabb az ő posztjukra új szavazást kiírni, mint az egész választást megismételtetni.
A rendszerváltás óta eltelt években ez így is működött.
Ez igaz, de ha lehet észszerűbben, miért ne azt az utat járjuk? A „választás” és a „szavazás” kiírása messze nem azonos. A választást akár több hónappal későbbre is ki lehet írni, hónapok is eltelhetnek, mire a szavazókat ismét azt urnákhoz szólíthatják. Újra kell kezdeni a kampányt, a korábban elért eredményeket nem lehet átmenteni egy későbbi időre. A lebonyolítás is sok pénzbe kerül mind az államnak, mind a jelölő szervezeteknek. Az indulóknak is újra kell gondolniuk az ígéreteiket, amire nem biztos, hogy marad idejük és forrásuk. Sokkal gyorsabb a választás megismétlése, azt akár egy-két héten belül le lehet bonyolítani. Nem vész kárba az a pénz, amit korábban a jelöltjük megismertetésére elköltöttek, legfeljebb némi „finomítás” is megteszi a nagyobb siker érdekében.
A kérdés persze továbbra is nyitva marad: miért kell most, szinte azonnal a lezárult választási ciklus után, hamarjában módosítani a szabályokat?
Egy másik kérdés: egy megismételt szavazás hogyan befolyásolhatja az érintett lakosság szavazási hajlandóságát?
Ez is nyitott kérdés. Valószínűleg azoknak a jelölteknek hátrányos, akik mögött nem áll egy erős mozgósító háttér. Nincs minden pártnak, minden civil szervezetnek saját „Kubatov listája”, amely alapján a szavazók széles körét bármikor az urnákhoz tudja „rendelni”. Ez sem uniformizálható, a mai felforrósodott közhangulatban minden megtörténhet.
Lehet, hogy ebből a szempontból a kistelepülések előnyösebb helyzetbe kerülhetnek?
Erre csak feltételezéseim volnának. Bizonyos szempontból az egymást jobban ismerő közösségek jelöltjei előnyben lehetnek, de a nagyobb települések sem feltétlenül kerülnek hátrányba, mert ott a pártok erősebbek, az esetleges hibáikat tudják korrigálni. Legyünk megengedők: a választások közötti „szélcsendben” nem is volna szabad még feltételezni sem, hogy egy ilyen – akár észszerűnek is mondható gyors változtatás – bárkinek az érdekében történik. Lehet, hogy ebben naiv az álláspontom, de azt mondom: csak annyi történt, hogy jobbá és gördülékenyebbé akarják tenni egy a következő ciklus szoros választásait követő döntéseket. És ez – engedjük meg – racionális lépésnek tűnik.
