Szájer József elárulta, miért akart kicsekkolni a politikából
Úgy éreztem, össze kell foglalnom azt a mintegy harminc éves időszakot, amelyet hivatásos politikusként eltöltöttem és ennek eredményeképpen született meg a Frontvonalban – Beszélgetések Szájer Józseffel című könyv – jelentette ki a Szabad Európa Intézet igazgatója a kötet bemutatóján kedden Budapesten.
Szájer József a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában megjelent interjúkötet Terror Háza Múzeumban tartott bemutatója keretében tartott pódiumbeszélgetés során többször is idézte a kiadvány legfőbb gondolatát: „a nemzeti önrendelkezésért és a szabadságért kell és érdemes küzdeni", hozzátéve, a könyv azt fejezi ki, amit „egy politikus ember elmondhat".
A Fidesz korábbi politikusa elmondta: egy kicsit sok volt már számára ez a politikában eltöltött idő, a sok küzdelemben el is fáradt, ezért – ahogy fogalmazott – „ki akart csekkolni belőle".
Ebből a harminc évből akár három politikus teljes karrierje is kijöhetett volna, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt – hangsúlyozta.
Felidézte, hogy ő és más fideszes vezető politikusok is sokáig úgy gondolták, be kell épülniük a Nyugat-Európában meghonosodott politikai rendszerbe, de aztán rájöttek: igazából nincs értelme, mert gyakorlatilag bármit tesznek, csak támadásokban részesülnek.
A nyugati politikai elit mostanra elfelejtette a rendszerváltás időszakában szerzett magyar érdemeket és mára szinte csak „ellenségeskedésben részesítenek bennünket" – fogalmazott, s ennek kapcsán felidézte, hogy egyes európai politikusok, egyfajta kolonialista, gyarmatosító szemlélet keretében még Magyarország hivatalos nevét is megkérdőjelezték, pedig Magyarországot 1100 éve így hívják.
Kiemelte, hogy sokáig számára is úgy tűnt, hogy az antikommunizmus egy idejétmúlt dolog, de kiderült, hogy ez nem igaz, mert „sok minden, így a kommunizmus is csak átalakul, transzformálódik".
A rendszerváltás időszakát felidézve, Szájer József elmondta: annak idején arról is dönteniük kellett, hogy a Fideszből legyen-e egy párt, amely elindul a választáson, illetve számos tudás, valamint tanulság is leképeződött abból a korszakból.
Elmondta, tulajdonképpen akkor lett a Fidesz jogásza, amikor még pártállam időszakában, az akkor hatályos jog szerint még ifjúsági szervezetként alapítását törvénytelennek minősítették.
Fekete Rajmundnak, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójának, a beszélgetés moderátorának felvetésére Szájer József úgy reflektált, hogy annak idején meglehetősen izgalmas vitákat folytattak az alaptörvényről, ugyanakkor nem gondolja, hogy azt ő maga írta volna.
A volt politikus az alaptörvény legfontosabb részének a nemzeti összetartozás kifejeződését nevezte.
Szájer József szerint Magyarország a történelem folyamán rengeteg szenvedésen ment keresztül, ugyanakkor minden megoldásnak, minden kudarcnak van tanulsága, mert az valamennyi nemzedék tudásába, tudatalattijába beépült
Nekünk, magyaroknak, a mindennapi életünk része volt, hogy összetartó nemzet voltunk, ebben a tekintetben kivételes a magyar teljesítmény – hangoztatta, hozzáfűzve: azt gondolja, hogy a Kelethez, vagy Nyugathoz tartozás dilemmája a következő 1000 évnek is egy fontos problémája marad.
