Nagyon visszatetsző, ahogy Szijjártó a hatalmával élve luxuszinten urizált közpénzből
Balázs Péter szerint a külügyminisztereknek el kell fogadniuk egymást, függetlenül attól, hogy ki áll a kormány élén, ugyanakkor a politikai tevékenység és a külpolitikai döntések bírálhatók. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról is beszélt, hogy szerinte Magyarország külpolitikája eltávolodott saját szövetségi rendszerétől, miközben különösen visszatetszőnek tartja a közpénzből finanszírozott luxusutazásokat. A beszélgetésben szóba került a szuverenitás, a NATO, Ukrajna uniós csatlakozása, az oroszországi választások, valamint a németországi politikai folyamatok is.
„A tevékenységet szívesen minősítem”
Balázs Péter nem kívánta személy szerint minősíteni Szijjártó Pétert, ugyanakkor élesen bírálta a külügyminiszteri tevékenységet. Mint mondta, azt, hogy „mit csinált és hogyan csinálta”, már menet közben is számtalan alkalommal kritizálta. Szerinte külön kell választani a külpolitikai irányt és azt, ahogyan egy miniszter a tisztségét ellátja. Az előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Magyarországot eltávolították saját szövetségi rendszerétől, miközben közeledés történt az orosz vezetéshez.
A korábbi külügyminiszter a közpénzből finanszírozott utazásokat is kifogásolta. Saját tapasztalatára utalva azt mondta, államtitkárként, nagykövetként és miniszterként is menetrend szerinti járatokkal utazott, és úgy szervezte a munkáját, hogy ez megoldható legyen. „Nagyon visszatetszőnek tartom, amikor valaki elkezd a hatalmával élve luxuszinten urizálni közpénzből” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ez „nagyon csúnya dolog”. A külügyminiszteri megjelenésről szólva pedig azt hangsúlyozta: hivatalos fogadás esetén az öltözködésnek és a viselkedésnek is méltónak kell lennie Magyarország külügyminiszteri tisztségéhez.
A szuverenitásnak is vannak korlátai
A beszélgetésben a magyar külpolitika egyik központi kérdése, a szuverenitás is előkerült. Balázs Péter szerint az önrendelkezés fontos, de ma egyetlen állam sem dönthet minden kérdésben teljesen önállóan. A földrajzi és klimatikus viszonyok, a nagyhatalmak, valamint az országokon átívelő folyamatok egyaránt korlátozzák az önálló cselekvés lehetőségét.
Úgy látja, egyre több olyan kérdés van, amelyet a saját közösségünk érdekében másokkal együttműködve lehet kezelni. Példaként a járványokat, a katasztrofális éghajlati helyzeteket és a migrációt említette. Hasonló szerinte a biztonság kérdése is: Magyarország a NATO részeként nem egyedül próbálja megvédeni a saját területét. Az orosz fenyegetést ugyanakkor nem tartja valószínűnek olyan értelemben, hogy Oroszország nyíltan szembemenne a teljes NATO-val. Inkább a szövetség reakcióinak folyamatos tesztelését tartja reálisnak, beleértve a kisebb provokációkat és úgynevezett „radar alatti” akciókat.
A Nyugat-Balkán európai integrációjáról azt mondta, hogy a térség hat országa – Albánia, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó – különböző szinten halad az uniós csatlakozás felé. Szerinte az Európai Uniónak érdemes lehet a térséget egységben kezelnie, miközben az egyes államok teljesítményét külön is figyelemmel kell kísérni.
Ukrajna, Putyin és a megmerevedett háború
Balázs Péter szerint Ukrajnának fontos az európai perspektíva, és az uniós csatlakozás lehetősége politikailag is jelentős. Úgy vélte, az EU nem tagadhatja meg Ukrajnától a csatlakozás lehetőségét, ugyanakkor a folyamat minden egyes szakaszában teljesíteni kell a feltételeket, amelyekhez a tagállamok egyetértése szükséges. Az ukrán elnök csúcstalálkozókon való részvételét már egyfajta politikai társulásként értékelte.
Az oroszországi választásokról Balázs Péter úgy fogalmazott, hogy azokat nem lehet hagyományos demokratikus választásként komolyan venni. Szerinte az ellenzéki lehetőségek korlátozottak, miközben Putyin pártja rendre győz. A választási eredményből ezért nem lehet következtetni arra, hogy milyen valós indulatok vannak az orosz társadalomban. Szerinte az emberek egyre inkább érzékelik a háború következményeit, a veszteségeket, az infrastruktúrát érő támadásokat és a mindennapi élet nehézségeit.
A háború menetéről azt mondta, hogy a front hosszú ideje megmerevedett. Oroszország nem tudott tovább nyomulni, Ukrajna pedig nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy visszafoglalja az elveszített területeket. Balázs Péter szerint az orosz vezetés ereje nem elsősorban a választási eredményektől függ, hanem attól, hogy meddig képes pénzzel, emberrel és fegyverrel fenntartani a háborút. Donald Trump béketeremtő próbálkozásairól pedig azt mondta, hogy azok eddig nem hozták meg a várt eredményt, és bírálta azt is, hogy az amerikai elnök professzionális diplomaták helyett bizalmasaira támaszkodik a tárgyalásokon.
A németországi politikai helyzetről szólva Balázs Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartományi választások eredményeit nem lehet egyszerűen országos folyamatként értelmezni. Szerinte a német szövetségi rendszer és a tartományokban kialakuló különböző koalíciók sajátos politikai együttműködést alakítanak ki. Az AfD több keleti tartományban erős, országosan pedig szerinte 20 százalék körüli támogatottságot ostromol. Ennek hátterében a német múlt eltérő feldolgozását is lehetséges tényezőként említette.
A műsor végén a politikai és személyes kapcsolatok alapján történő káderkiválasztásról beszélt. Balázs Péter szerint ha egy apparátusban nem kizárólag az érdemek és a valódi verseny alapján jutnak előre az emberek, annak hosszú távon a minőség látja kárát: „ha letér valaki arról az útról, hogy kizárólag érdemek szerint valódi versenyben jussanak előre az emberek, akkor előbb-utóbb az a minőség romlására megy.”
