Orbán és a magángépek: így lett természetes a luxus a hatalom körül
Újabb feljelentést tett a Külügyminisztérium Szijjártó Péter korábbi miniszteri időszakának egyes döntései miatt, ezúttal a külföldi utakra használt bérelt magán- és honvédségi repülőgépek miatt. Lendvai Ildikó és Horváth Gábor, a KlikkTV Egyenleg című műsorának vendégei arról beszéltek, hogy a repülőgépes utak ügye túlmutathat az utazási költségeken: szerintük a külpolitikai irányvonal, a gazdasági kapcsolatok és az Orbán Viktor által kialakított politikai rendszer működése is felvet kérdéseket.
Szijjártó utazásai és a feljelentések
A beszélgetésben elhangzott, hogy a külügyi átvilágítás során nem találták nyomát annak, hogy a 2022-től rendszeressé vált magán- vagy honvédségi repülőgépes utak előtt mérlegelték volna az olcsóbb utazási lehetőségeket. Lendvai Ildikó szerint önmagában is fontos, hogy több ponton vizsgálják a korábbi döntéseket, mert a károkozás mértékét nem feltétlenül egyetlen ügy alapján lehet megítélni. Úgy fogalmazott, a drága repülőutak ugyan kisebb tételnek tűnhetnek más ügyekhez képest, de „kézzelfoghatóbbak” lehetnek annál, mint amikor az akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó esetleges gazdasági következményeket kellene számszerűsíteni.
Horváth Gábor szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a feljelentésekből lesz-e tényleges felelősségre vonás. Szerinte az utazások esetében nehéz lehet olyan közvetlen bizonyítékot találni, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a miniszter személyesen utasította a hivatalt drágább repülőgép igénybevételére. Elképzelhetőnek tartotta, hogy végül valamelyik beosztott felelőssége merül fel. A feljelentéseknek azonban szerinte kommunikációs jelentőségük is van, hiszen az új kormányzatnak azt kell demonstrálnia, hogy vizsgálja a korábbi rendszer vitatott ügyeit.
A külpolitikai irányt Orbán határozhatta meg
A vendégek Szijjártó Péter külügyminiszteri működését is értékelték. Lendvai Ildikó úgy vélte, Szijjártó politikai pályája elején, amikor Orbán Viktor szóvivője volt, más szerepben és más megítélés alá esett. Később azonban szerinte egyre inkább hozzáidomult az Orbán Viktor által képviselt politikához. A külgazdasági irányt különösen problémásnak tartotta, és az akkumulátorgyárak, valamint a kínai autógyárak magyarországi megjelenését olyan folyamatként írta le, amelynek hosszabb távú gazdasági következményeit az utódoknak is kezelniük kell majd.
Horváth Gábor szerint Szijjártó esetében érdemes különválasztani a külügyminiszter személyes felelősségét és a kormány egészének politikai döntéseit. Megfogalmazása szerint Szijjártó sok tekintetben „Orbán magyar hangja és magyar keze” maradt, miközben a valódi külpolitikai irányítás szerinte Orbán Viktor kezében volt. A keleti nyitás, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok vagy a kínai beruházások iránya ezért nem feltétlenül kizárólag a külügyminiszter saját döntése volt.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a sajtóban a gazdasági kémkedés lehetősége is felmerült Szijjártó Péter külföldi kapcsolatai kapcsán. Horváth Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy elvileg felmerülhet olyan információk továbbadásának lehetősége, amelyekhez valaki korábbi miniszteri pozíciójában jutott hozzá, de azt is hangsúlyozta, hogy ennek üzleti logikáját nem látja egyértelműnek.
„Nekünk mindent szabad” – Orbán rendszerének változása
A beszélgetés második felében már nemcsak Szijjártó ügyeiről, hanem az Orbán-rendszer működéséről és az állami vezetők luxuskiadásairól is szó esett. Lendvai Ildikó szerint a magánrepülőgépes utazások azért is fontosak, mert szerinte megmutatják, hogyan változott meg a hatalom viszonya a közpénzekhez. Úgy vélte, az a szemlélet erősödött meg, hogy „ez nekünk jár és nekünk mindent szabad”.
Horváth Gábor szerint ez a hozzáállás az államapparátus több szintjén is megjelent. A beszélgetésben Orbán Viktor példáját is felidézték, aki korábban a nép egyszerű gyermekének szerepét hangsúlyozta, miközben a vendégek szerint a politikai korszak végére ezzel párhuzamosan egy másik, a kiváltságok elfogadását természetesnek tekintő magatartás vált hangsúlyossá. Lendvai szerint a folyamat egyik következménye az lett, hogy a luxuskiadások egyre kevésbé tűntek rendkívülinek a hatalom környezetében.
A műsorban szóba került Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea is. Lendvai Ildikó egy választás utáni magángépes utazást említett példaként arra, amikor szerinte a körülmények már különösen látványosan szembementek azzal az elvárással, hogy egy politikai vereség után a hatalomhoz kötődő üzleti körök visszafogottabban viselkedjenek. A beszélgetés végén a vendégek arra jutottak, hogy a korábbi időszak megértéséhez nemcsak az egyes feljelentéseket, hanem az ezek mögött kirajzolódó politikai és gazdasági működést is vizsgálni kell.
