Szegfalvi Zsolt: sok embernek jelentene megoldást a megfizethető bérlakás

A lakhatási szegénység ellen küzdő nemzetközi szervezet a fővárosi IV. kerület után most már a VIII. kerülettel is együttműködési megállapodást kötött. Miért Józsefvárost választották?

 Az elmúlt években lehetőségünk volt konferenciákon és véleményezésre megküldött anyagok alapján rálátni a Józsefvárosi önkormányzat terveire és szándékaira. Láttuk, hogy két, számunkra kiemelt területen is előreléptek: a lakhatási szegénységgel érintettek és a szociálisan rászorulók segítésében. Amikor pedig egy polgármester a gyakorlatban is az embereket teszi középpontba, az elég jó jel ahhoz, ha kooperálunk, akkor egyrészt mi is tudjuk segíteni az önkormányzatnak a céljai elérését, másrészt az önkormányzat is hozzájárul ahhoz, hogy mi is minél több embernek tudjunk segíteni. 

Biztos, hogy az a jó választás, ha egy olyan önkormányzattal működnek együtt, ahol már van egy rendszer a lakhatási szegénység leküzdéséért, és nem egy olyannal dolgoznak együtt, ahol ez még csak most kezdődik és támogatásra szorulnak? 

Ez a program – a „Második Esély” – egy hármas együttműködésen alapul. Kell hozzá az önkormányzat, amely a programba hozza a lakhatatlan, nem jó állapotú önkormányzati bérlakásokat. Kell hozzá az a szociális szolgáltató intézmény, ahol azok a családok laknak, amelyek már elveszítették a lakhatásukat és kellünk hozzá mi is. A három partnernek szorosan együtt kell tudnia működni. A programba kiválasztott lakások paraméterei is fontosak a folyamat végén beköltöző családok kiválasztása szempontjából. Olyan családokat választunk, amelyek már felkészültek arra, hogy kilépjenek az átmeneti otthonokból. A felújításokat önkéntesek segítségével végezzük és a család is önkénteskedik a munkálatoknál. A folyamatban fontos a bizalom. „Második Esély” programunkkal több kerülettel is együttműködtünk a múltban, Újpesten most is jelen vagyunk, ott jelenleg két lakáson dolgozunk. Nekünk is oda kell figyelnünk arra, hogy milyen kerülettel működünk együtt, mert a végső cél az, hogy a családok tartósan kikerüljenek a szociális intézményből, és meg tudjanak maradni abban a lakásban.

Hány olyan családról tudnak, amelyek arra várnak, hogy a lakhatásuk megoldódjon? 

Budapest-szerte családok átmeneti otthonaiban csak pár száz család él kapacitás és helyszűke miatt. Amit mi gyakran hangoztatunk, az az, hogy Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 100-150 ezer megfizethető bérlakásra lenne szükség, hogy enyhüljön a nyomás az alacsony jövedelemmel és saját tulajdonnal nem rendelkezők számára. Nem feltétlenül kisgyermekes családokról van szó, hanem pályakezdő fiatalokról, vagy akár idősebbekről is. 

Országosan sok ezer szociális intézményben élő családról beszélünk, a Habitatnak van olyan programja, amivel őket is el lehetne érni?

A Budapesten futó „Második esély program” mellett van másik két jelenleg elérhető terepi programunk. amelyekben jobbára magántulajdonban élő családok lakáskörülményeit vagy a lakás energetikáját javítjuk. Az egyik a „Támasz”, ahol kisebb felújításokat adunk évente, támogatástól függően mintegy 50 családnak. Emellett a falusi csok kapcsán olyan családokat készítünk fel arra, hogy tudjanak pályázni, amelyek maguktól erre képtelenek lennének, például a tulajdonviszonyaik nem rendezettek, ezért az adminisztratív akadályokon fennakadnak. Illetve olyan családoknak segítünk, amelyek nem tudják vállalni az előfinanszírozást, mert nincs megtakarított pénzük. Ilyenkor azt és a kivitelezőt is mi biztosítjuk és ezzel az elvégzett munka minőségét is kézben tudjuk tartani. A falusi csok főleg Nógrád vármegyében zajlik, de volt Somogyban és Pest vármegyében is felújítás. A „Támasz” program országosan várja a pályázó családokat, az idén fejezik be a százötvenediket.

Visszatérve a VIII. kerületi együttműködésre, mit vár a közös munkától? 

Mi partnerségre törekszünk, hosszútávon, együtt gondolkodva akár új programokon is. Pikó András polgármester és csapata most kapott egy újabb, öt éves felhatalmazást, nyitottak az együttműködésre, javaslatokra. A lakhatási programjukat már véleményeztük, ezután azt kell látni, hogy mi hogyan tudjuk az önkormányzat munkáját segíteni és ehhez hogyan tudunk közösen forrásokat találni. Az együttműködésünket most a Fővárosi Szociális Alap (FSzA) nyertes pályázata fedezi, erre már közösen pályáztunk a VIII. kerülettel. Amikor pályáztunk, akkor IV. kerületi lakások is szerepeltek az anyagban, de mintegy fele akkora összeget kaptunk, mint amennyire szükség lett volna. Ezért úgy döntöttünk, hogy a FSzA támogatásából Józsefvárossal dolgozunk együtt, és más forrásokból az újpesti munkálatokat is folytatni tudjuk. 

A Habitat nemzetközi szervezet, így több országban is jelen van. Külföldön jobb a lakhatási helyzet vagy szükség van máshol is hasonló programokra?

Ami összehasonlítható velünk, az talán a Kelet- és Közép-Európai országok helyzete. Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában van jelen a Habitat, van, hogy közösen pályázunk nemzetközi kiírásokra és együtt, regionálisan valósítjuk meg azokat. Például Lengyelországban és Romániában zajlik az úgynevezett „Üres terekből otthonokat” program, ahol akár nem lakásfunkciójú épületeket, tereket alakítanak át. Nemzetközi jó példák vannak a Szociális Lakásügynökség elindításának kedvező hatására is. Ez a program magánlakásokat von be a megfizethető bérlakás piacra. Ez arról szól, hogyha valakinek van üres magántulajdonban lévő lakása, amit szeretne hasznosítani, és szeretne garanciát és biztonságot arra, hogy az albérleti díjakat mindig megkapja, akkor fel tudja ajánlani a lakást használatra ennek az ügynökségnek. Piaci ár alatt, de biztos szerződéssel tudja üzemeltetni, amivel ő is hozzájárul a megfizethető bérlakásállomány növeléséhez. Ezt karolta fel Budapest, a fővároson belül pedig az I. és II. kerület is indított hasonló kezdeményezést.

A keleti régióban ugyanolyan mértékű a lakhatási szegénység, mint Magyarországon?  

Nagyon hasonlóak a viszonyok. A lakások többsége ott is magántulajdon. Magyarországon ez az arány 90 százalékos. 10 százalék az a bérlői „tömeg”, amely próbáljak a megfizethető vagy szociális bérlakásokat, valamint a piaci bérlakásokat igénybe venni. 

---------------------------------------------------------

A Habitat for Humanity Magyarország 

A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezetet 1976-ban alapították az USA-ban, azóta már a világ 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászoruló családokat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek.