Szekeres Imre szerint szimpla „látványpékség” Áder és a honvédségi főparancsnok megállapodása
Nem csitul a kormány hadiállapotokat idéző militáns hangulata. Pár napja Áder János hivatali dolgozószobájában fogadta Ruszin-Szendi Romuluszt, megerősítendő a honvédség innovatív jövőjét. Hogy mindez mennyire indokolt, arról Szekeres Imrét kérdeztük.
A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként jóváhagyta a honvédség fejlesztési terveit, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon – állt a napihírben. Ruszin-Szendi Romulusz azt is közölte: az államfő jóváhagyását igényelte például az új zászlóaljstruktúra és jelezte, elkötelezettek abban, hogy további alakulatok jöjjenek létre Magyarország területén.
Mit szolgálnak és mennyire indokoltak a honvédség fejlesztési tervei s mindezt miért, miből, mennyiért, fél évvel a választások előtt – erről érdeklődtünk a volt honvédelmi minisztertől. Szekeres Imre válaszában határozottan közölte: Magyarországot semmilyen hagyományos fenyegetés nem érinti, így tehát leginkább látványos hatásvadászat Áder és a honvédség főparancsnokának megállapodása.
Mint fogalmazott, a köztársasági elnöknek természetesen van hatásköre a Magyar Honvédség felett, hiszen a honvédség főparancsnokaként rendelkezik bizonyos alkotmányos jogokkal. „Ez a mostani lépés azonban egy sima, egyszerű látványpékség volt, hiszen semmi új, semmi meglepő nincs abban, amiről szerdán tárgyaltak. Nem történt több, mint hogy ismét ’eladták az árut’, immár többedszer, mert lényegi kérdéseket nem érintettek.”
A honvédelmi szakpolitikus szerint a honvédség felépítése, szerkezete nagymértékben attól függ, hogy milyen feladatokat határoznak meg a számára, milyen szövetségi rendszerben dolgozik – ebben pedig semmilyen változás nem történt és reményei szerint ez a jövőben sem következik be. Magyarország a hét szomszédos országból öttel azonos szövetségi és katonai rendszerben van, kettővel pedig hasonló megállapodásokra törekszik és minden garanciája megvan rá, hogy semmilyen fenyegetés nem éri és nem érheti. „Éppen ezért, valóban szükség lenne a Magyar Honvédség alapfeladatainak átgondolására és egy ennek megfelelő fejlesztési és szervezeti rendszer kialakítására. És egy cseppet sem mellékes elemre, hogy megfelelő érdeklődés legyen a hivatásos, szerződéses katonai pálya iránt, hogy valóban olyan létszáma legyen a Magyar Honvédségnek, amivel ezeket a feladatait el tudja látni.”
Szekeres Imre hozzátette, hogy két fejlesztési koncepciót kell követnie egyidejűleg a Magyar Honvédségnek. Fel kell építenie hosszú távon egy dandárszerkezetet, ami egy nagyobb egység, ugyanakkor rövid távon ki kell alakítani olyan zászlóalj harcképességet, aminek a feltételeit meg tudja teremteni. „A kettő között egyébként szerves kapcsolat van, de mivel az ellenzéki képviselők erről az átalakulásról, fejlesztésről semmilyen információt nem kapnak, így nagyon nehéz megítélni, hogy a realitásokat tudomásul vevő, ahhoz igazodó lépésekről van-e szó vagy mindez szintén egy szimpla látványpékség.”
„Mindez példátlan” – jelezte a volt miniszter, miután nem csak a köztársasági elnöknek van alkotmányos hatásköre, hanem a magyar országgyűlésnek is elvitathatatlan jogai vannak a Magyar Honvédséget illetően, mind szervezeti felépítésében, mind létszámában, mind a bevethetőségét tekintve. „Az országgyűlés ezeket a jogokat jelenleg nem tudja gyakorolni. De nemcsak az ellenzéki, hanem még a kormánypárti képviselők sem.”
Arra a kérdésre, hogy vajon mit is jelent pontosan a főparancsnok közlése az új helyszínek kereséséről, valamint annak elemzése, hogy hol születtek a katonák, hol vannak hagyományos katonavárosok, hol mekkora a munkanélküliségi ráta, hol látják a legszívesebben a magyar katonákat, Szekeres szerint egyszerű a válasz. „Nincs elég jelentkező.” Véleménye szerint az nyilvánvaló propagandafogás, hogy ahol sokan jelentkeznek katonának, ott bizonyára laktanya is lesz, de hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség telepítése, szerkezete megfelel az alapvető normáknak. Azt természetesen helyesnek ítéli, hogy minél több olyan fiatal nőt és férfit bevonjanak, akik érdeklődést mutatnak a katonai pálya iránt, „de ennek biztosan nem ez a módszere”.
Emlékeztetett, hogy a korábbi hadsereg helyszíneinek leépítése ügyében semmilyen véleménykülönbség nem volt a különböző kormányok között sőt: „a legszebb példa erre, hogy Magyarország három katonai repteréből – Kecskemét, Pápa, Szolnok – Kövér László fővárosát, Pápát adták fel és én voltam az a honvédelmi miniszter, aki aktiválni tudtam ezt a repülőteret, amikor a nagy Boeingek telepítését megszereztük a normális, észszerű működés lépéseként. Erről az útról szerencsére nem fognak tudni letérni.”
Arra a felvetésre, hogy ennek értelmében Áder és Ruszin-Szendi találkozója ezek szerint semmilyen titkos kormányszándékot nem palástol fél évvel a választások előtt, ne keressünk emögött semmilyen sanda szándékot, az ellenzéki politikus jelezte fenntartásait. „Hogy a kormánynak vannak-e s milyen sanda szándékai, azzal én óvatos lennék. Viszont egy dologban biztos vagyok, hogy a Magyar Honvédség tábornokai, tisztjei és katonái amint eddig sem voltak, a jövőben sem lesznek semmilyen sanda szándék eszközei. Ez igen nagy érték a rendszerváltás óta, amire vigyázni kell” – mondta a Hírklikknek Szekeres Imre, volt honvédelmi miniszter.
