Szelényi Zoltán: a kormány nem akarja kifizetni a kórházak teljes adósságát

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvánossá tette azt az adatsort, amely intézményenként közli, hogy melyik kórház mekkora összeget kaphat számlái kiegyenlítésére. Mi a véleménye róla?

A tény, hogy a magyar kórházak csaknem 125 milliárd forint adósságot halmoztak fel az idei évben, mutatja az ellátó rendszer súlyos alulfinanszírozottságát. Nem újdonság az év végi adósságrendezés, hiszen az utóbbi évtizedben a gyógyító intézmények többsége képtelen volt a költségei fedezésére. Az azonban újdonság, hogy diszkriminatív módon történik az adósság rendezése. Ráadásul látszólag tetszőleges módon. Hiszen olyan jelentős centrum kórházak, mint a kardiológiai intézet vagy a szombathelyi Markusovszki Kórház a tartozás felére sem kap támogatást.

Van valamilyen rendszer abban, hogy melyik kórház mekkora összeget kap?

Az lenne a tisztességes eljárás, ha kiegyenlítenék a teljes kórházi adósságállományt. Erre azonban nyilván nincs akarat, inkább repülőteret vásárol a magyar állam. A NEAK által közzétett rangsor alapján nehéz felfedezni a rendezőelvet, hiszen ahogy előzőleg megállapítottam, az intézmény fontossága nem szempont.

Mi lesz azokkal a kórházakkal, amelyek a tartozásuk feléhez kapnak segítséget vagy még annál is kevesebbet?

Ezek a kórházak a működőképesség fenntartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerülhetnek. Mivel az egészségügyi intézmények költségvetésének nagy részét a bérköltség alkotja, nem kizárt, hogy az intézmények a dolgozói létszám csökkentését választják. Ez pedig az ellátás biztonságát veszélyezteti.

Miért kaphattak az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek is?

Az orvosi egyetemek az alapítványi működés ellenére, valójában államilag finanszírozott oktatási intézmények. Az egyetemi klinikák pedig az ország legmagasabb szintű egészségügyi szolgáltatói, tehát teljesen indokolt az adósságrendezés. Ezek az intézmények, ha lehet, jobban szenvednek az alulfinanszírozottságtól, mint a kisebb kórházak, hiszen itt végzik a legköltségesebb beavatkozások nagy részét.

A kapott támogatások mellett is a kórházak 36 milliárdos tartozással kezdik a jövő évet. A Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kormány azon dolgozik, hogy ennek a felelősét megkeresse, de az önmagában nem lehet ok az eladósodásra, hogy nagyobbak voltak az energiaköltségek, mint korábban. Valóban? 

A személyes felelős maga a belügyminiszter, aki jelenleg az egészségügy irányítását ellátja. Az ő felelőssége lenne, hogy az egész ellátó rendszer működési feltételei biztosítva legyenek. Ahogy már korábban is megállapítottam, a fekvőbeteg finanszírozás alapját jelentő HBCS pontok forint értéke a Covid-járvány előtti szinten maradt. Az elszálló energiaárak, a forint árfolyama és az infláció egyszerre sújtja a kórházakat. Pintér Sándor pedig úgy tesz, mintha mi sem történt volna.

Javul-e a kórházak helyzete az OKF főigazgató kirúgásával? 

Jenei Zoltán és helyetteseinek menesztése semmit nem old meg, ha nincs kormányzati szándék az ellátó rendszer átfogó reformjára, ezen belül a költség követő finanszírozás kialakítására.

Valóban Jenei Zoltán tehető felelőssé a kórházi tartozásokért? 

Érzek némi párhuzamot L. Simon László és Jenei Zoltán esete közt. Mindketten hűséges katonái a rendszernek, ráadásul értenek ahhoz, amit csinálnak. Ám amikor példát kell statuálni, a hatalom lapátra teszi őket. Valójában nem Jenei felelőssége a kórházi adósság, de egyszerűbb őt feláldozni, mint beismerni, hogy hibás a rendszer.

Hogyan változhat meg a kórházak helyzete jövőre, elég hozzá az új vezetés? 

Kormányzati akarat nélkül nem fog változni semmi. A költségvetésben nominálisan ugyan 15 százalékkal nagyobb összeg szerepel az egészségügy finanszírozására, de már most látszik, hogy ez is kevés lesz a helyből 35 milliárdos adóssággal induló rendszer egyensúlyban tartására.