Szelényi Zoltán: ami állami kézben van, az általában nem működik jól

Évek óta azt látjuk, hogy az egészségügyi kormányzat centralizációra törekszik. Az önkormányzati fenntartású kórházakat átvette az állam, a rendelőintézetek egy része is állami tulajdonban van már és azon dolgoznak, hogy a többit is meg tudják szerezni. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy a képalkotó diagnosztika részlegek, amelyek a kórházakon belül magánkézben vannak, azok is az államé legyenek – mondta Szelényi Zoltán. 

Szerinte lehet ideológiát kovácsolni hozzá, de a lényeg az, hogy az állami- és a magánszférát el kell tudni választani egymástól. Viszont az élet, illetve a kormány hozta azt a körülményt, ami miatt magántulajdonban lévő eszközök működnek állami tulajdonban lévő kórházakban. A probléma azonban kettős: az egyik része, hogy az állami egészségügy közismerten alulfinanszírozott, ezért ezeknek a gépeknek a működtetése, javíttatása, karbantartása jelentős költségekkel jár, amit az állami egészségügy nem biztos, hogy ki tud termelni. Egy váratlan üzemhibánál borulhatnak az előjegyzett vizsgálatok akár napokon keresztül is. 

De ami ennél sokkal rosszabb, az, hogy az akut vizsgálatok sem tudnak megtörténni, tehát egy egész régió maradhat CT és MRI diagnosztika nélkül és lehet, hogy egy balesetes beteget más régióba kell átszállítani. Viszont az a centrum, amelyik átveszi a meghibásodott gép régióját, jelentősen túl lesz terhelve. Tehát egy gépleállás veszélybe sodorhatja az akut ellátást is. Egy magáncég viszont tudja gazdaságosan működtetni a képalkotó készülékeket – magyarázta az MSZP szakpolitikusa. 

További probléma az, hogy ezekben a diagnosztikai egységekben gyakorlatilag ugyanazok dolgoznak, mint az állami egészségügyben, csak átülnek egyik székből a másikba és már nem a szolgálati jogviszonyuk alá esnek, hanem a privát szféráéba.  Merthogy nincs annyi röntgen asszisztens, röntgen orvos, akik egyszerre tudnák működtetni a két rendszert – mutatott rá az összefüggésekre. 

Mindazonáltal ez a rendszer működőképes volt. A beteg semmit nem vett észre abból, hogy a diagnosztikai egység állami tulajdonban volt vagy sem, mert ugyanúgy kapott időpontot, elvégezték a vizsgálatot, kapott leletet, csak a szolgáltató és az állam között volt egy szerződés, és a szolgáltatást az állam fizette. Sok CT és MRI labor működik külön intézményekben, és a magáncégekben végzett vizsgálatokért kell fizetnie a betegnek. Cserébe nem kell sorban állnia, akár az éjszaka közepén is megvizsgálhatják – tette hozzá a szocialista politikus. 

Melyik állítás az igaz, az, hogy az állam szerint, ha övék a diagnosztikai gépek, akkor lerövidülnek a várólisták, vagy az, amit a piac mond, hogy még hosszabbak lesznek? Ami állami kézben van, az általában nem működik jól – jelentette ki Szelényi Zoltán. Egy profitorientált egészségügyi cég esetében az a lényeg, hogy egységnyi idő alatt minél több beteget vizsgáljanak meg, mert a teljesítménye alapján kapja a finanszírozást. Ez az állami egészségügyben nem biztos, hogy így működik, mert ugyanannyi lesz a fizetése a röntgen orvosnak, ha száz beteget vizsgál meg, vagy csak tízet, tehát semmi nem ösztönzi őt. Az állami egészségügy ebből a szemszögből nézve nem funkcionál jól – magyarázta. 

Arra a kérdésre, hogy az állam vajon az összes diagnosztikai gépet meg akarja-e vásárolni, Szelényi azt válaszolta: az összes diagnosztikai CT és MRI gépet nem akarják megvásárolni, mert komoly fideszes érdekeltségek is vannak a magánegészségügyben, így a diagnosztikában is. Ráadásul az államnak szűkös a forrása, különösen, ha ezt a jövő évi egészségügyi költségvetésből próbálná finanszírozni. „Bár a pénzügyminiszter veri a mellét, hogy 15 százalékkal több az előirányozott költségvetés az egészségügyre, de tekintve az inflációt, már az is jó, ha ez az összeg a szinten tartásra elég lesz.”  Az infláció ugyanis kihat a gyógyszerekre, az egészségügyi eszközökre, a kórházak és intézmények energia számlájára, közben előirányozták a szakdolgozók fizetésemelését, és ezt mind ebből kell kifizetni. De valószínű, hogy ez a költségvetés még nem az igazi, hanem csak egy „blöff”, és majd jövő év elején fog kiderülni, hogy valójában mennyi marad az egészségügyre. 

Az orvostársadalom pedig leginkább a lábával szokott szavazni, a 2022-es választások óta 8 ezren adták be kérelmüket a minisztériumnak a külföldi munkájukhoz szükséges papírokért. Szelényi Zoltánnak is megfordult már többször a fejében, hogy külföldön dolgozzon, de ahogy mondja, még nem érkezett el az a pillanat, ami után azt mondja, nincs tovább. Emellett úgy véli, azok az orvos kollégái, akik mostanában döntöttek az egzisztenciaváltás mellett, már nem annyira a pénz, hanem a munkakörülmények miatt akarnak külföldre menni. Mert akadozik a rendszer, az épületek nincsenek jó műszaki állapotban, többi között a mai napig sok helyen nincsenek légkondicionált műtők, ami a nyári melegben azt jelenti, hogy egy bizonyos műtői hőmérséklet fölött nemcsak a személyzet, hanem a beteg is veszélyben van.