Szelényi Zoltán: hiába szaporodnak gombamód a magánellátók, nincs két garnitúra orvos és szakdolgozó

Leginkább a szakmai szervezetekkel való párbeszédet hiányolom

Ha át akarom szervezni a rendszert, akkor a betegszervezetekkel, a betegjogi képviselőkkel, egészségügyi közgazdászokkal, kórházszövetséggel is meg kell beszélni a reformokat, mert az csak széles konszenzus alapján, és szakmai döntések alapján jöhet létre – mondta Szelényi Zoltán. „Az látszik, hogy valamilyen átszervezés folyik, ami titkos, bár most a bíróság döntése alapján, mégiscsak nyilvánossá kell tenni azt a tanulmányt, aminek az alapján történnek az átszervezések.” Hozzátette, az ügyeleti rendszernek az a lényege, hogy az önkormányzatoktól az Országos Mentőszolgálat vette át a kistérségi vagy városi ügyeletek működtetését, a hívás egy központba fut be, és valaki eldönti, hogy mi történjen. „Az előző rendszernek is voltak hibái, hiszen jellemzően magánegészségügyi szolgáltatókkal kötöttek szerződést az önkormányzatok az ügyelet ellátására és közülük lehet, hogy az egyik jobb volt, a másik nem. Mindenesetre volt választási lehetőség, most csak az OMSZ van.”

Most a háziorvosokat kötelezik az ügyelet ellátására, és a réteg el van öregedve, nyugdíjkorhatáron vagy azon túl van, és emellett rengeteg a betöltetlen praxis – hívta fel a figyelmet az orvos. „Őket kötelezni még arra, hogy plusz ügyeletet vállaljanak, finoman szólva is barátságtalan. Őket nem kérdezték meg, így különböző pertásaságok is alakultak, mert különböző fenyegetéseket is kaptak. Hajdú-Biharban nyert is egy társaság, ahol bíróság mondta ki, hogy nem kötelezhetők ügyeleti tevékenységre.”

Szelényi Zoltán emlékeztetett, minden nagyobb városban, kistérségi központban működött ügyelet gyerek- vagy akár vegyes, és ezeknek a számát drasztikusan lecsökkentették. Ez nyilvánvalóan rontja az ellátás színvonalát, hiszen azonos számú betegre kevesebb ellátó ember jut. Ennek következményét látjuk most Pest megyében, hiszen gyakorlatilag káosz van – fogalmazott. 

Itt nem szocialista vagy jobboldali vagy liberális megoldás kell, hanem szakmai

Lehet csökkenteni az ügyeleti pontok számát, de akkor meg kell erősíteni a sürgősségi osztályokat, mert aki nem kap ellátást, az mentőt hív és beviteti magát a sürgősségi ambulanciákra. Meg kell erősíteni a mentőszolgálatot, mert ennél fogva sokkal több hívás érkezik, a távolságokat is meg kell nézni, de még azt is, milyenek az útviszonyok – sorolta a szakember a kritériumokat. „Aki kapcsolatba került már a sürgősségi ellátással, annak nincsenek jó tapasztalatai. Nem mérik az eredményeket, vagy ha mérik, akkor nem beszél róla a minisztérium. Amit látunk és hallunk, az a sikerpropaganda, hogy minden a legnagyobb rendben van.”

Szelényi Zoltán az orosházi kórházról, ahol korábban sebészként dolgozott, elmondta, több műtétes osztály kapacitása jelentősen csökkent, a baleseti osztály megszűnt, a kollégák elmentek a kórházból. „Nem csak itt, más kisvárosi kórházaknak sem szán különösebb jövőt az egészségügyi kormányzat. Az elgondolás az, hogy a centrumkórházakat kell megerősíteni, és a betegeket megyei, egyetemi kórházakba, klinikákra kell bejuttatni. Itt legyen egy sürgősségi ellátóhely, ahol el tudják hárítani az életveszélyes állapotokat, stabilizálni a betegeket, aztán tovább szállítja őket a mentő az ellátóhelyre.”

Jogos lenne a magánellátóktól elperelni egy esetleges szövődmény állami ellátásának költségét

Szelényi Zoltán szerint a magánellátás kimazsolázza azokat az ellátásokat, beavatkozásokat, amelyek viszonylag egyszerűek, kis kockázatúak, kevés a szövődményrátájuk, és ezeket jó pénzért megcsinálja, de ha valakinek bármilyen szövődménye alakul ki, akkor visszalökik az állami ellátásba, vagy ha már költeni kell rá – például intenzív ellátásra van szüksége a betegnek, ami költségigényes – azt a magánegészségügy nem vállalja. „Ez neki nem éri meg. Ennek a gyakorlatnak akarnak véget vetni, helyesen, csak a kérdés, hogy ez miként bizonyítható. Ez egy jogi procedúra, ehhez kellenek szakértők és jogászok. Egy ilyen per évekig is eltarthat és nagyon nehezen lehet bebizonyítani, hogy ki hibázott.”

Az állami egészségügy egyre gyengébben muzsikál, miközben gombamód szaporodnak a magánellátók, de ami fontos, hogy nincs két garnitúra orvos és szakdolgozó – mutatott rá a szakember. „Ez a magánegészségügy fejlesztésének bizonyos határokat szab, hiszen, ha az orvos vagy szakdolgozó nem tud lecsípni a munkaidejéből, amelynek betartása Pintérnek egyébként is nagyon fontos, az nem fog elmenni, vagy elmegy és akkor az állami egészségügyből hiányzik.”

A KlikkTV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.