Széles társadalmi egyeztetésen alapuló reform kellene az oktatás érdemi változásához 

A kormány március 2-án bocsátotta véleményezésre – a köznyelvben „státusztörvényként” elhíresült – köznevelési törvénymódosításának a tervezetét. Eszerint megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, s más kérdésekben is csökkentenék a pedagógusok társadalmi rangját és egzisztenciális biztonságát. Ugyanakkor a tervezet egyáltalán nem veszi/vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az utóbbi egy évben megfogalmaztak. 

A Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ és a PSZ-szel közösen állt ki a tervezet ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés nem segíti, hanem tovább csorbítja a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A tanulók fegyelmi ügyekben kiszolgáltatottabbá válnának és a módosítás – miután a tanévet elnyújthatóvá teszi – azt sem veszi figyelembe, hogy a gyerekek számára fontos az oktatási-nevelési környezet stabilitása. Szerintük széles társadalmi egyeztetésen alapuló reformra lenne szükség ahhoz, hogy érdemi változás történjen az oktatásban. Ez a törvénytervezet nem reagál az oktatás problémáira, sőt, a pedagógusok jogállásának és az iskolák működésének átalakítása sérti a diákok oktatáshoz való jogát. Az új rendszer egyes elemei ráadásul kifejezetten retorzió jellegű válaszlépések a tanársztrájkra és a szülői, tanulói tiltakozásra. Az említett szervezetek elvárják, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel.

A CKP éles kritikát fogalmazott meg és tett közzé a törvénytervezettel kapcsolatban. Ebben leírják, hogy a javaslat szerzett jogokat vesz el, a további központosítást, kézi irányítást, a pedagógusok szakmai szabadságának, a szülők jogainak csökkentését, a tiltakozások megakadályozását szolgálja. A hivatalos indoklás a gyermekek művelődéshez való jogára hivatkozik, de a változtatások kifejezetten csorbítják ezt a jogot. A CKP tagjai nem tekintik valós társadalmi egyeztetésnek, ha egy majdnem 100 oldalas, a dolgozók munkajogi feltételeinek gyökeres átalakítását hozó jogszabályt a koncepcióra vonatkozó előzetes konzultációk nélkül, nyolc napos határidővel csak e-mailben beküldhető véleményezésre bocsátanak. 

Elvárják, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény előírásainak megfelelően, az egyeztetés lezárása után a kormány hozza nyilvánosságra az egyeztetés részletes eredményét: közölje a véleményező szervezetek nevét és a véleményező magánszemélyek számát, jelezve, hogy hányan utasították el és hányan támogatták közülük a jogszabály bevezetését, illetve mely pontokkal kapcsolatban érkeztek kritikák. Nagy fokú elutasítottság esetén ne bocsássák a parlament elé a törvényt, és a benne foglaltakkal kapcsolatban folytassanak valós szakmai és érdekegyeztetést a szakszervezetekkel és a szakmai szereplőkkel.

A Magyar Helsinki Bizottság a Belügyminisztériumhoz juttatta el a kritikáját. Ebben többek között azt írják: „a közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben. A szabályozás kimondott célja a pedagógus-pálya vonzóbbá tételén keresztül a gyermekek oktatáshoz való jogának és egyéb alapvető jogainak biztosítása volna, ám a kormány által javasolt módosítások nincsenek összhangban ezzel a célkitűzéssel, és számos pontos sértik a pedagógusok alapvető jogait, így a véleménynyilvánítási és tanítási szabadságukat is.”

A Szülői Hang panaszlevél küldésére biztatta a szülőket: „küldj Te is levelet a minisztériumnak, hogy megadjuk az esélyt a változtatásra. Ne maradjunk tétlenek amikor gyerekeink jövője a tét!” Emellett a Szabad a Hang segítségével „Ne vezessék be a státusztörvényt, és ne módosítsák a köznevelési törvényt!” jelszóval petíciót indított. Ezt több mint 16 ezren írták már alá. 

A PSZ és a PDSZ is csatlakozott a Civil Bázis által szervezett Civil Sugárút rendezvényhez. Március 14-én és 15-én több mint száz civil szervezettel találkozhatnak azok, akik kilátogatnak a Civil Sugárútra, vagyis a Hősök terére és az Andrássy útra. A két szakszervezet egész napos programokkal várja mindazokat, akik érdeklődnek az oktatás iránt. A Pedagógusok Szakszervezetének programját itt közöltük. A PDSZ a Hősök tere IX. sátrában várja az érdeklődőket. Március 14-én 11:00-13:00 óra között jogsegély lesz pedagógusoknak és szülőknek, ugyanott jelvénykészítés, videóüzenetek készítése is zajlik majd. 13:00-15:00 óráig beszélgetést tartanak az oktatásról, majd 17:00-19:00 óráig ismét jogsegély és videóüzenetek készítése következik. 19:00 órától reggelig a vállalkozó szelleműek virrasztást tartanak a központi sátorban. Március 15-én 11:00-13:00 óráig beszélgetés lesz a szakszervezeti mozgalomról, majd szakszervezeti TOTÓ következik.13:00-15:00 óráig a tervezett jogszabályváltozásokról beszélgetnek az érdeklődőkkel, hogy azután 15:00 órától részt vegyenek a Szabadságmenetben. 

A PSZ és a PDSZ március 16-ára és 17-ére kiemelt sztrájknapot is kezdeményezett, illetve 16-ától a PDSZ határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a szakképzésben. Mindezt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője mondta el a Hírklikknek. Elárulta azt is, hétfőn délután egyeztettek a szakszervezetek a törvénytervezetről a köznevelési államtitkársággal, kedden délután pedig megkezdődik a sztrájkbizottsági tárgyalás a kulturális és innovációs minisztériummal a szakképzésről. „Gyorsan behívott minket a minisztérium, és nem is az, amelyiket a bíróság jelölt ki, nehogy már ott is megszervezzük a sztrájkot” – mondta az ügyvivő. 

Közben óriási jelentőségű per kezdődött hétfőn a budapesti Törvényszéken a kirúgott tanárok képviseletében. Sziklai Tamással, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület tagjával közösen a TASZ két olyan tanárt képviselt, akit a tankerület azért rúgott ki a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumból és az Eötvös József Gimnáziumból, mert szerepet vállaltak a tanári tiltakozásokban. 

A per tétje nem kisebb, mint hogy a bíróság eldöntse: ki lehet-e rúgni polgári engedetlenség miatt a tiltakozó tanárokat. A TASZ szerint a polgári engedetlenkedő tanárok tudatosan, erkölcsi indíttatásból, véleménynyilvánítási céllal szegték meg a rájuk vonatkozó munkajogi szabályokat, ami nem adhat alapot az azonnali elbocsátásukra. A civil jogvédő szervezet a perhez kapcsolódóan a tanárokkal szolidaritást vállalók mai akcióját is támogatta. A bíróság épülete elé demonstrációt hirdetők a jogsegélyszolgálatuktól kértek segítséget a gyűlés bejelentéséhez. 

Eddig több mint 300 tanár csatlakozott ahhoz a bojkotthoz, amelyet a tatai Eötvös József Gimnázium 32 tanára indította el, miszerint semmilyen formában nem fognak szerepet vállalni az idei emelt szintű érettségi lebonyolításában. 

Eközben a Belügyminisztérium közleményt juttatott el az MTI-hez, melyben arról adtak hírt, hogy már 15 ezer pedagógusok véleményezte a pedagógus teljesítményértékelési koncepciót. A 24.hu szerint az anonim kérdőívet még március 6-án küldte ki az Oktatási Hivatal az intézményeknek, és a tárca szerint továbbra is van lehetőség a kitöltésre.  Az első részeredmények szerint a válaszadók többsége meghatározó szerepet tulajdonít az értékelési szempontrendszerben az adott intézmény sajátosságainak, és egyetért azzal, hogy a teljesítményértékelés során nem más intézmények pedagógusaihoz, hanem az adott nevelőtestületen belül célszerű viszonyítani az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Az értékelésben az igazgató szerepét tartják elsődlegesnek. „A tárca a pedagógusok válaszai alapján dolgozza ki a teljesítményértékelés végleges szempontrendszerét, ezért a Belügyminisztérium valamennyi pedagógust arra kéri, éljen a koncepció véleményezésének lehetőségével, töltse ki a kérdőívet, vegyen részt a hivatás jövőbeli elismerésének kidolgozásában”– írják.