Szenes Zoltán: továbbra is működhet Magyarország és a NATO kapcsolata
Magyarország abban lóg ki a NATO-tagállamok sorából, hogy nem szorgalmazza Ukrajna támogatását, de ma már elég pénzt költ a haderőre, és a NATO-Ukrajna Tanács munkájában is részt vesz – idézte fel a jelenlegi helyzetet a Hírklikknek Szenes Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Honvédség volt parancsnoka. Hozzátette, az ősz óta a főtitkári szerepet betöltő Mark Rutte – mint holland kormányfő – nem mindig jött ki jól Orbán Viktorral, de ez nem lehet akadálya az együttműködésnek.
Az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozóján, csütörtökön tárgyalt Orbán Viktor a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval. A kormányfő az intenzív közös munka folytatásában állapodott meg a katonai szervezet vezetőjével, legalábbis az első sajtótájékoztató alapján több nem derült ki.
„A NATO meghatározott munkarend, a Védelmi Tervezési Rendszer (NDPP) szerint működik hatéves ciklusokban. Orbán Viktor áttekintette a meglévő problémákat az új főtitkárral, és elképzelhető, hogy megállapodtak valamiben, de ennek tárgyát egyelőre nem lehet tudni” – mondta a Hírklikknek Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora, aki korábban a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkar főnöke is volt.
A holland fickó
Az intenzív közös munka folytatása egyben azt is jelentheti, hogy a kormány folytatja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot (amiről az orosz-ukrán háború kitörése óta inkább Zrínyi 2030-ként beszélnek a kormányoldalon). „A képességfejlesztés állandó folyamat, a szerződések alapján nyilvánvalóan folytatódnak ezek a programok. A hadgyakorlatok – amik szintén a NATO-terv szerint folynak – mellett minden évben van felajánlásunk a Response Force-nak is. A katonai szférában, a NATO és Magyarország közötti együttműködésben én nem látok semmi problémát, hacsak nem a személyi változás miatt lehet intenzívebb igény a találkozásra” – mondta Szenes.
Rutte az idén vette át a NATO vezetését, korábban Hollandia miniszterelnöke volt. Orbánnal nem volt mindig baráti a viszonyuk: emlékezetes, hogy 2020-ban az Európai Tanács csúcstalálkozóján „a holland fickóként” hivatkozott rá, aki akadályozni igyekszik a megállapodást a hétéves költségvetésről. Azt Szenes is elismerte, hogy korábban politikai szinten voltak nehézségek Magyarország és a NATO kapcsolatában, de ő arra gondolt, amikor Magyarország halasztotta Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját. „Magyarország és a többi NATO-tagállam működése között ma már az egyetlen különbség, hogy a többi tagállam szorgalmazza, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát, bár formális NATO-döntés erre vonatkozóan nincs. A NATO-Ukrajna Tanács munkájában részt veszünk. Trump új ciklusa január 20-án indul, kérdés, milyen lépéseket tesz: önmagában a NATO nem tudja megoldani a háborút, mert minden döntéshez teljes egyetértés kell” – mondta az NKE professzora.
Magyarországnak nagykövete és állandó képviselete van a NATO-nál, illetve az észak-atlanti Tanács ülésein is rendszeresen részt vesz. Szenes elmondta: a nagykövetek hetente üléseznek, illetve Magyarország részt vesz a szervezet csúcstalálkozóin is, a következő alkalommal ez Hágában lesz, jövő júniusban. A magyar kormány védelmi költségvetése sokáig elmaradt a NATO által elvárt szinttől, ami a GDP 2 százaléka. 2024-ben azonban sikerült 2,11 százalékot fordítani a haderőre, amit Szenes sikerként értékelt, hiszen a 32 tagország közül a középmezőnyben, a 16. helyen állunk ezzel az aránnyal.
