Szennyezés és szegénység hozza a halált Magyarországon

– Az Egészséges környezet, egészséges életek: a környezet hatása az egészségre és jóllétre Európában című jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség két napja, szeptember 8-án adta ki, de 2012-es adatokra hivatkozik. Miért?

– A jelentést valóban két napja publikálták, de maga a munka 2019-ben elkészült, csak a járvány miatt elhúzódott a nyilvánosságra hozatala. Hogy miért 2012-es adatokkal dolgoztak? Mert nem voltak olyan frissebb adatok, amelyek minden tagállamban teljes körűen megvoltak. Ám, ha azt kérdezné, a nyolc éves adatsorok valóban a legmegfelelőbbek-e, azt válaszolnám, azok az információk, amikre hivatkoztak, sajnos az elmúlt években nem változtak radikálisan sem a levegő, sem a vízszennyezés területén, és a klímaváltozáshoz köthető hatások, a vegyi anyag kitettség csak rosszabb lett.

– Önnek mi a véleménye a jelentésről?

– Fontos jelentésről van szó, mert fontos témára hívja fel a figyelmet. Európában továbbra is a légszennyezés jelenti az első számú egészségügyi kockázatot, a környezetszennyezés miatt bekövetkezett összes, 630 ezer idő előtti elhalálozásból a légszennyezés 400 ezer ember halálát okozta, a zajszennyezés pedig 12 ezerében játszott szerepet.

– A jelentésből világosan látszik a tendencia, hogy a gazdagabb nyugati térségben halnak meg a szennyezések miatt a legkevesebben. Az élen Izland, Svédország és Norvégia végzett, Svájc a negyedik lett. Magyarország milyen helyzetben van ebből a szempontból?  Hol helyezkedünk el a listán?

– Magyarország európai összehasonlításban nagyon rossz mutatókkal rendelkezik. Míg az Európai Unióban a levegő- és zajszennyezés, a rossz minőségű víz és a vegyi anyagoknak való kitettség az összes halálozás 13 százalékáért felelős, Magyarországon ez a szám 17-18 százalék. A három legrosszabbul teljesítő ország közé tartozunk Romániával és Bulgáriával együtt. Igazán semmiben sem vagyunk jók, a vizsgált 39 ország közül egyedül négy helyen: Bulgáriában, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában rosszabbak a mutatók. Magyarországon nemzetközi viszonylatban is  nagyon rossz a légszennyezési helyzet, s bár korábban sem volt rózsás, de tíz éve már kötelezettségszegési eljárást is indított ellenünk az Európai Unió, mert nem tartjuk be a szálló por mennyiségére vonatkozó uniós szabályozást.

– A kormány tett lépéseket ennek megszüntetésére?

–  Azóta sem. A nemzeti költségvetésben is azt látjuk, hogy míg a légszennyezést elhárító programokra 50 millió forintokat ad, és azt is látjuk mikre költ 100 milliárdokat.

– Milyen társadalmi közösségeket érint leginkább a környezetszennyezés?

– A jelentésnek másik nagyon fontos következtetése, hogy a szegényebb országok jobban ki vannak téve a környezetszennyezésnek, mint a gazdagok. A társadalmon belüli jövedelemkülönbség is jól látható, hisz a szegényebbek nem tudják „kivásárolni” magukat a rossz helyzetükből. Odatelepítik például a légszennyező üzemeket, ahol a szegények élnek, így az ő egészségi állapotuk jobban romlik, mint azoké, ahol nincs ilyen üzem. Magyarországon egy roma állampolgár élettartama 15 évvel kevesebb is lehet az átlagnál.

– Van arra fogadókészség a kormány részéről, hogy segítsünk a bajokon?

– Inkább ellenállás van a kormány részéről. A közlekedés, a fűtés okozta légszennyezés Budapesten és a Sajó völgyében a legmagasabb. Erre a forgalom csökkentése, a több zöldterület létesítése lenne a jó válasz. A kormány ehelyett írtja a zöldet, és az is hisztit vált ki, ha kerékpáros infrastruktúrákat akar valaki kialakítani. A fűtésrendszerek korszerűsítését, a lakóházak szigetelését tíz éve csupán ígérgeti, miközben az ígéretek teljesítésére várunk, nagyon sok energiát égetünk el fölöslegesen a szó valódi, és átvitt értelmében is.