Szentpéteri Nagy Richard: a kegyelmi ügyben Orbán Viktor felelősségét kellene firtatni
A kegyelmi botrány igazi felelőse valójában Orbán Viktor – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint a lemondott köztársasági elnökkel, Novák Katalinnal, valamint a közéletből most távozó egykori igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal „vitetik el a balhét”. Szentpéteri sajnálatos tartja, ha bárki úgy gondolja, hogy ezzel az ügy le van zárva, sőt, a történtek a jelenlegi rendszer bukásához vezethetnének.
Szentpéteri Nagy Richard szerint érdekes volt megfigyelni, hogy a múlt hét elején, amint a közönség megtudta a történteket, mindenki azonnal Novák Katalin felelősségét kezdte firtatni. Az alkotmányjogász már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy az akkori igazságügyi miniszterre is oda kell figyelni ebben az ügyben, és azóta az ő felelősségéről is szó van, csakhogy ez még mindig kevés. Merthogy a kegyelmi ügy valójában Orbán Viktortól indulhatott el, és egészen biztosan hozzá jut vissza.
Az alkotmányjogászt először arról kérdeztük, mi is az útja a kegyelmi kérvénynek. A szakértő elöljáróban felidézte, hogy a magyar jogtörténetben, amióta 1848-ban Deák Ferenc elfoglalta az igazságügyi minisztériumi pozíciót, mindössze egy esetben fordult elő, amikor az igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte, amit a köztársasági elnök kért (erről rövidesen részletesen is szó lesz). Előbb azonban érdemes beszélni az ellenjegyzés intézményéről.
A köztársasági elnök elé terjesztenek egy kegyelmi kérvényt, ami az aláírás után visszakerül az igazságügyi miniszterhez, Neki kell ellenjegyezni, ami azt jelenti, hogy a miniszter vállalja a politikai felelősséget a döntésért. Vagyis, ha valami nem tetszik a közvéleménynek, a parlamenti ellenzéknek, akkor ő, a miniszter vállalja a politikai felelősséget a döntésért, és nem a köztársasági elnök, miután az nem vonható felelősségre, nincs politikai felelőssége.
Vagyis az ellenjegyzés tulajdonképpen a politikai felelősség átvállalása az államfőtől. Ezzel azonban nem az igazságügyi miniszter maga vállalja át a politikai felelősséget, hanem a kormány. Magyarországon ugyanis nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani egyes miniszterekkel szemben. Bizalmi szavazás csak a kormány egészéről lehetséges. Bizalmatlansági indítványt pedig csak a miniszterelnökkel szemben lehet benyújtani. Az Alkotmány szövege is azt mondja, hogy a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Így testületi felelősség van, nem egy miniszter felel. Ez is a parlamentarizmus egyik jellemzője – magyarázta Szentpéteri Nagy Richard.
Ha ugyanis csak egy miniszter felelne, az azt jelentené, hogy az az egy miniszter nem a kormány politikáját hajtja végre, akkor pedig a kormány kirúgná. Ha azonban a miniszter a kormány politikáját hajtja végre, akkor nem ő felel érte, hanem az egész kormány, mert az a kormány politikája. Végeredményben tehát a miniszter aláírása van egy kegyelmi kérvényen, de – mint mindenért – ezért is a miniszterelnöknek kell felelnie.
A politikai elemző szerint a mostani esetben sem életszerű, hogy Varga Judit döntött a kegyelmi kérvény sorsáról. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az igazságügyi miniszter nem terjeszt elő kegyelmi kérvényt, ha a miniszterelnök nem hagyja jóvá, vagy akár nem az ő kívánságát teljesíti.
S itt kell emlékeztetni Göncz Árpád és Dávid Ibolya 1998-as esetére, amikor a köztársasági elnök kérését nem ellenjegyezte az igazságügyi miniszter. Göncz Árpád akkor kegyelmet adott (volna) az elítélt Kunos Péternek, ám a bankárnak le kellett ülnie a rá kiszabott két évet, miután az akkori igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya, nem ellenjegyezte az elnök döntését. Dávid Ibolya pedig azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök utasította, ne adjon kegyelmet Kunos Péternek. Vagyis a köztársasági elnök akaratát azért tagadta meg a miniszter, mert az ellenkezett a miniszterelnök utasításával.
Egyébként az esetek nagy többségében egyetértés van az államfő és a miniszter között. A kegyelmi kérvények 99,99 százalékában a miniszter azt javasolja a köztársasági elnöknek, hogy utasítsa el a javaslatot. Az államfőnek még csak el sem kell olvasnia a miniszter indítványát. Eléraknak száz ilyen papírt és ő néhány perc alatt aláírja őket. Nem is kell foglalkoznia velük, hisz – általában – úgyis arra kéri őt az előterjesztésben az igazságügyi miniszter, hogy utasítsa el. Azokról a kegyelmi kérvényekről, amelyeket elutasítanak, a miniszterelnöknek nem is kell tudnia.
Csakhogy ezúttal nem ez volt a helyzet – folytatta az elemző. Az igazságügyi miniszter azt javasolta az államfőnek, hogy teljesítse a kegyelmi kérvényt. Évente általában öt-nyolc olyan kérelem van, amire igent mond az igazságügyi miniszter. Akkor viszont azt nagyon meg kell indokolni, és nem a köztársasági elnök feladata az indokolás. Ha pedig ő helyt adott a kegyelmi kérelemnek, akkor azért csak megnézte, és tudnia kellett, hogy miről van szó. Az igazságügyi miniszternek pedig pláne tudnia kellett, miről van szó. És mivel egy megindokolhatatlan dologról, egészen biztos, hogy a kezdeményezés nem jöhetett máshonnan, mint a miniszterelnöktől. Akármit nézett is rajta Novák Katalin, azt biztosan tudta, hogy Orbán azt kívánja, kegyelmezzen. Ez azokból a nyilatkozatokból is látszik, amiket a korábbi napokban tett, és nem azt mondta, amit mondani akart, azt ugyanis nem mondhatta.
Szentpéteri Nagy Richard kitért arra is, hogy Orbán Viktor csütörtök este benyújtott alkotmánymódosítása ezt a konkrét ügyet a legkevésbé sem oldja meg, hiszen már nem fog rá vonatkozni. Az alkotmányjogász úgy vélte, ha már a miniszterelnök megszólalt, arról kellett volna beszélnie, hogyan történhetett ez meg. Csakhogy neki éppen az az érdeke, hogy erről az ügyről most ne nagyon beszéljünk, inkább azt hangsúlyozzuk, ő milyen nagyszerűen a végére járt a dolognak. Pedig ez az ügy nyilvánvalóan Orbán felelőssége. A kegyelmi jog természetéből ugyanis az következik, hogy nem lehet korlátozni tárgyilag. Ez szembemegy az alkotmányossággal, az alkotmányos berendezkedésünkkel is. Az Orbán által beterjesztett szöveg azt mondja ki, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében nem lehet kegyelmet adni. Nem a pedofíliáról van szó – illetve nem csak arról –, hanem mindenféle bűncselekményről, amit kiskorú gyermek sérelmére követnek el. Ezekben az esetekben az alaptörvény módosítása kizárná a kegyelmi jog gyakorlását. Pedig, némelyikben lehet olyan szál, ami jogossá tenné azt – hívta fel a figyelmet a szakember.
Emlékeztetett rá, hogy ráadásul ezt a borzasztó alkotmánymódosítást – akkor még törvénymódosítás formájában – éppen az ellenzék egy része, a DK követelte. Szentpéteri szerint ez magyar szokás, ha valami zűr van, akkor szigorítást rendelnek el. Ezzel aztán le is zárul az ügy. Noha az ellenzéknek – mondta az alkotmányjogász – most is arról kellene kérdeznie a miniszterelnököt, hogyan történhetett meg az, hogy kegyelmet adott a köztársasági elnök egy olyan embernek, aki egy pedofilt próbált mentegetni. Szentpéteri Nagy Richard válasza erre egyértelmű: azért történhetett meg, mert a miniszterelnök így akarta. Aztán pedig, hogy mentse az irháját, inkább beáldozta Novák Katalint és Varga Juditot, akik tudván tudják, hogy ők nem tehetnek semmiről, mert Orbán utasítását hajtották végre. Orbáné a felelősség, ez nélküle nem történhetett volna meg.
