Szentpéteri Nagy Richard: ülj le fiam, egyes!
Egy semmitmondó beszédet hallhattunk, tele tárgyi tévedésekkel – így kezdte Orbán Viktor március 15-i szónoklatának elemzését Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus. A Hírklikknek azt mondta, egy felkészületlen embert hallottunk, aki még a verssorokat sem tudta pontosan idézni. 200 éve tudjuk, hogy mikor van Petőfi Sándor születésnapja, és 200 év után, március 15-én hangzott el az a beszéd, amelynek január elsején kellett volna elhangzania – mutatott rá az elemző, hiszen akkor van Petőfi születésnapja. Hozzátette, mindez azért dühítő, mert az adófizetők pénzéből egy hatalmas apparátus készítette fel a kormányfőt erre a rendhagyó, hibás irodalom órára.
Szentpéteri Nagy Richard kiemelt néhány hibát, például azt, amikor Orbán kijelentette, Petőfi Budapesttől távol született 1823-ban, csakhogy akkor még nem Budapest volt a főváros. „Az, hogy Petőfi születése idején lett kész Kölcsey Ferenc a Himnusszal és a következő mondattal a beszédébe behozta Lukács evangelistát, majd következett Szörényi Levente dalának egy-két sora, amely a valóságban arról szól, hogy elindul egy lányhoz, hátha vár rá, ezt Orbán úgy értelmezte, „ez jelzi, hogy a magyarság ezer éve keresi az utat.” Nehezményezte azt is, hogy Petőfi édesanyjának sírfeliratát, amely egyben egy Petőfi versrészlet, úgy idézte a kormányfő, hogy a legszeretettebb anya, miközben a legszeretőbb jelző áll a versben és ez nem mindegy. „Ha valaki ilyeneket mond egy gimnáziumban, az egyest kap.”
Az alkotmányjogász szerint az sem igaz, hogy egyetértés lenne abban, hogy Petőfi a legnagyobb magyar költő. „Abban értünk egyet, hogy a legnépszerűbb, a legismertebb, hogy zseniális, csodálatos, nagyszerű és fantasztikus költő, de sokan a legnagyobbnak Arany Jánost tartják, de ott vannak a 20. századiak, József Attila, Ady Endre, ugyanakkor Berzsenyi és Kölcsey is hasonlóan állócsillagok a magyar költészet egén.”
A politológus kifejtette, a miniszterelnök nem azért mondta el ezt a beszédet, mert mondandója van, hanem azért, mert eljött a naptárban március 15. és ráadásul 200 évvel Petőfi születése után neki mondani kell valamit. „Az utolsó két mondatban jött elő valamiféle politikai üzenet, addig utalások voltak, de ez inkább egy irodalmi megemlékezés volt. Nem lehet arra vállalkozni, hogy nagy közönség előtt ilyen előadást tartsunk. Bárki – beleértve a mai gimnazistákat is – jobb beszédet mondott volna tartalmilag és az imént felsoroltak csak kiragadott példák.”
Szentpéteri Nagy Richard szerint tudatos döntés volt, hogy Orbán Viktor nem beszélt a belpolitikáról, mert nincs szüksége rá. „Ahhoz, hogy politikai beszédet mondjon, kellene egy politikai üzenet, egy nagyívű mondandó, ami neki már évek óta nincs. A szokásos paneleket nem kellett megismételni sem Sorosról, sem a migránsokról, mindent elmondott már az idén az évértékelő beszédben, a nemzetközi sajtótájékoztatóján, a parlamentben, annyit beszélt már, hogy most nem volt érdemes meg se szólalni.”
Hozzátette, mindenki azt várta, hogy lesz majd mit elemezni a beszédben. „Természetesen itt is megvolt a párhuzam, bár ízléstelen bármilyen szónoknál a világon, ha a régmúlt történéseit összeköti egy mai törekvésével és úgy húz párhuzamot a jövőre nézve.”
Miután Orbán a napokban azt kérte a honvédelmi minisztertől, hogy tartsa szárazon a puskaport, most pedig kijelentette, egy magyar hazafinak az a dolga, hogy készen álljon és harcba szálljon, ha kell „kardja legyen kifenve, lova megabrakolva”, Szentpéteri emlékeztetett, ez a katonai retorika is csak azért kezdődött el, mert békében nincs szükség vezérlő tábornokra. Ezzel tudja azonban mutatni, hogy rá szükség van, így talál magának szerepet. Hozzátette, egyébként nem lenne szükségük az embereknek húsz évig egy miniszterelnökre.
Az elemző szerint Orbán nem a budapestiektől való félelmében ment Kiskőrösre, hanem azért, mert a Kossuth teret soha nem budapestiek töltik meg. „Az ő közönségét eleve buszokkal hozzák, közpénzen, vidékről, sőt, tíz százalékuk sok esetben lengyel. Lesz még itt olyan, amikor megtöltik a Kossuth teret, ha kell a hatalomban maradásért, akkor majd megcsinálja.”
Most az volt a törekvése, hogy művelt magyarnak mutassa magát– foglalta össze Orbán Viktor beszédét Szentpéteri Nagy Richard.
