Szépen hízik az állami pénztől a Szuverenitásvédelmi Hivatal
A tavaly decemberben életre hívott és az idén februárban megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelyet a „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozására hoztak létre a kormánypártok, a Magyar Államkincstár adatai szerint több mint 4,1 milliárd forintos éves büdzséből gazdálkodhat.
Februárban még csak 428,3 millió forintot irányoztak elő a hivatal költségvetésére, egy hónappal később már 528,3 milliót, áprilisban pedig ez az összeg felugrott 2 milliárd 455,2 millió forintra – írja a 24.hu. A Szuverenitásvédelmi Hivatal az idén több pénzből gazdálkodhat, mint a 130 munkatársat foglalkoztató Alkotmánybíróság (3,4 milliárd forint) és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (3,3 milliárd).
A lap rámutat, hogy funkcióját tekintve, talán a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) vethető össze legjobban a Szuverenitásvédelmi Hivatal, bár az kulcsszerepet tölt be egy jól működő piacgazdaságban. Ennek ellenére, a GVH alig kap több költségvetési támogatást (4,7 milliárd forintot).
Lánczi Tamást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke ugyan nem válaszolt a 24.hu kérdésére, de a hivatal által küldött válaszból kiderül, hogy további forrásokra számíthatnak, mert a hivatal költségvetési év közben jött létre, és az állományának feltöltése folyamatos. A nyilvános kormányhatározatokból annyit lehet kiolvasni, hogy az eddigi plusz pénzek túlnyomó részét dologi kiadásokra kapták, de azt nem tudni, hogy ez pontosan mit fed.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal négy hónap késéssel elkészült honlapján szereplő adatok alapján, március végén 26 embert foglalkoztattak, ez a szám azóta vélhetően emelkedhetett, eközben az Alkotmánybíróság létszáma 131 fő, a GVH-é 132, az ombudsmani hivatalban pedig 135-en dolgoztak ugyanekkor.
