Szepesházi Péter: jelenleg az a fő baj, hogy a legabszurdabb törvényt is meg lehet hozni

A négy éve még bíróként dolgozó Szepesházi Péter ügyvéd úgy látja, hogy a magyar igazságszolgáltatásban rossz irányba mennek a dolgok. Attól tart, hogy sikeres az a kísérlet, amely az utóbbi években, Varga Zs. András kúriai elnöki kinevezése óta tart: a kormány a háttérben mindent megtesz a bíróságok teljes einstandolásért. 

Szepesházi szerint a legújabb trükkjüknél egy gyönyörű szép demokratikus elvet, a társas bíráskodás elvét forgatják ki. Minél több ugyanis a bíró egy bírói tanácsban – természetesen egy határig –, annál nagyobb eséllyel születik demokratikus, jó döntés. Csak ebben meg az az aggálya az ügyvédnek, hogy Magyarországon ez, a kúriai maradék ellenállást veszélyezteti. Ha például van két bátor kúriai bíró – akár devizahiteles, közadatkiadási vagy választási ügyekben –, akkor egy három fős tanácsban jóval nagyobb eséllyel születhet egy, a hatalomnak nem tetsző, de egyébként igazságos és jogszerű döntés, mint akkor, ha az a két bíró másik hárommal áll szemben.

Január elseje óta jár rendszeresen a Kúriára, s az az érzése, hogy a bíróknak „csökkent a bátorságuk és megrettentek”. Ez a sok kis apró trükk, erősebb fegyvernek tűnik, és célt érhet például a 2020 óta létező korlátozott precedens rendszerben is. Ez azt jelenti, hogy bíró csak ,hosszas indoklással térhet el a egy-egy kúriai precedensképes döntéstől, ami ebben a mai légkörben inkább megfélemlíti az alsóbb fokú bírókat – magyarázza az ügyvéd.   

Ahogy mondja, érzékeli a tárgyalóteremben azt is, hogy nagyon sokan átlátják ezt a helyzetet, de alsóbb fokon– sőt a Kúrián is – még mindig nagyon sok jó és bátor döntés születik, több, mint amit a mai rezsim megfélemlítő képessége indokolna. „Adott esetben tudunk a miniszterelnök ellen is pert nyerni”. 

Bolgár György kérdésére, hogy miért van szükség arra, hogy egy bíró bátor legyen, Szepesházi azt válaszolta, hogy ahhoz kell elég bátornak lennie, hogy úgy tegyen, mintha nem ebben a mai világban élne. Jelenleg még az is pozitív ellenállás lehet, ha a jogszabály szövegével ellentétes döntést vár el a hatalom. Ilyenkor a bíró azzal védekezik, hogy beletemetkezik a jogszabály szövegébe. Az ügyek egy másik részében viszont pont az hozhatja az igazságos és ha kell, az államtól az egyént vagy csoportot megvédő döntést, hogyha a jogszabály szellemét – pláne, ha EU-s – nézi a bíró.

Ahogy annak idején a helsinki folyamat elvezetett a rendszer puhulásához, majd a rendszerváltáshoz, Szepesházi szerint ugyanez lehet a következménye az uniónak készült igazságügyi módosító csomagnak is. Azt gondolja, rövid távon nem fejti ki pozitív hatását, de önmagában az a tény, hogy a hatalmon lévők engedni kényszerültek, már fölbátorítja talán az ezeknél az igazságügyi szerveknél dolgozó „ellenségeiket”, akik megfelelőképpen szeretnének ítélkezni, nyomozni, vádat emelni. De úgy véli, annyi előnye már van, hogy a rendszert visszafogják abban, hogy a legdurvább arcát mutassa. 

Sajnos a jelenlegi rezsim használja ki a legdurvábban azokat a szabályokat, hogy a bírói vizsgálatok szempontjai, kontrollrendszere, „ha akarom vemhes, ha akarom nem” jellegűek, tehát semmiféle konkrétumuk nincs – véli Szepesházi Péter, majd hozzáteszi, ha az adott elnök emberileg elégedett volt a bíróval, akkor jó, ha haverja volt, akkor tökéletes, ha pedig kevésbé szerette, akkor a bíró nem alkalmas. „Nyilván ebben az Orbán által teremtett légkörben ez életveszélyes.”

Bár szociálisan sokkal kíméletlenebb és a hétköznapokban rosszabb a rendszer, mint a Kádár-rendszer volt, de a volt bíró szerint inkább egy Kádár-Horthy rendszerű autokrácia van Magyarországon, mint diktatúra. Szerinte fékek és ellensúlyok nélkül nem létezik jogállam. A különböző hatalmi ágak, az egyes kontrollszervek, mint az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egyáltalán nem látják el funkciójukat, nem ellenőrzik a kormányt. „Első körben ezeknél az intézményeknél kellenének személycserék, hogy a kontrollfunkciójukat ellássák. Mert jelenleg az a legfőbb baj, hogy a legabszurdabb törvényt is meg lehet hozni, hiszen nincs félelem az Alkotmánybíróságtól, mert úgysem fog rá semmit sem mondani. Ha nagy ritkán mégis, akkor megállapítja az alkotmánysértést, amit majd egyszer, öt év múlva ki kell javítani” – mondta Szepesházi Péter. 

A Klikk TV Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.