Szepesházi Péter: Polt Péter feladata lenne, hogy senki se veszélyeztesse a NER-rendszert

Nyilvánvalóan úgy értette Varga Judit a közzétett hangfelvételen, hogy Orbán Viktor érdekében nem tudja kézben tartani Polt Péter az ügyészséget. Nem tudja mindig, azonnal, időben, minden egyes ügyészre, nyomozásra kiterjedően leállítani a rendszer érdekében nem álló nyomozásokat az adott vádlottaknál – mondta Szepesházi Péter. 

Jogilag azt kell tudni a helyzetről, hogy – szemben a bírósággal – az ügyészeknek nincs ügyészi függetlenségük. Az ügyész – egy félkatonai szervezet remélhetőleg tartással és jogi tudással rendelkező, a jogot önállóan értelmező személyisége – munkájába a felettes ügyész beleszólhat, sőt, magához vonhatja akkor, ha nem tetszik neki, amit az adott ügyész leír akár egy tervezet szintjén. Például azt írja, hogy nem emel vádat, vagy vádat emel, de nem mindenki ellen – magyarázta a korábban bíróként is dolgozó ügyvéd. 

Az ügyészek a nyomozást is felügyelik. Ha valamilyen nyomozás-felügyeleti intézkedés – például, hogy utasítást adnak a rendőröknek, hogyan nyomozzanak – nem tetszik a felettes ügyésznek, akkor ráparancsolhat, ne így tegyen, de oda is adhatja másik ügyésznek az ügyet – fejtegette Szepesházi Péter. „Ettől még jogellenesen nem felügyelheti a felettes a beosztott ügyészt. Tehát azt nem mondhatja, olyan utasítást nem adhat, hogy mentsenek ki valakit azért, hogy ne legyen egy politikailag érzékeny ügyben egy politikus vagy egy politikushoz közelálló vádlott, mint például Ádám, Barbara és Tóni esetében.” 

Csak szakmai alapon adhat utasítást a felettes ügyész a beosztottnak, ha ő máshogy látja az adott ügyet. De olyan jogellenes, nyílt érveléssel nem, hogy „nem akarom, hogy ez vagy az vádlott legyen”. Általában úgy is szokták befolyásolni a felettes ügyészek Polt Péter vélt vagy valós kívánságára a nyomozásokat, hogy azt valamilyen szakmai érv mögé rejtik. Nem mondják ki nyíltan, hogy ezt meg ezt nem írhatod bele, mert megütjük a bokánkat. Sok országban – így Romániában is – ezért is van olyan szabályozás, aminek következtében a beosztott ügyésznek a haja szála sem görbülhet, ha megtagadja, hogy az ő aláírásával menjen ki valamilyen ügyészségi irat (intézkedés, vádemelés, vádemelés mellőzés). Ha a felettes ügyész azt mondja így nem jó, és nem ez lesz az ügyészség álláspontja, mert akkor át kell vennie a felettesnek az aláírást is. Úgy nem mehet ki egy ügy, hogy az aláírója 10-15 dologban nem ért egyet annak tartalmával, akkor sem, ha azok a felettes ügyész utasítására kerültek bele – tette hozzá Szepesházi Péter, majd megjegyezte: „jó lenne Magyarországon is bevezetni egy ilyen szabályt a demokrácia védelmének nevében”.

A hangfelvételnél tudjuk, hogy nem jogi, nem szakmai, a Büntető Törvénykönyv értelmezése vagy a büntető eljárás értelmezésével kapcsolatban lehetett vita, hanem egész egyszerűen a „nagy” szereplőket – Ádámot, Tónit, Barbarát – ki akarták menteni az ügyből – fűzte hozzá az ügyvéd. Majd azzal folytatta, hogy a Hadházy Ákos képviselő által felderített ügyekből tudni, milyen szakmai érvnek álcázzák azt, ha valamit ki akarnak menteni, de azt nyíltan nem akarják csinálni, és az ügyészségen belül sem akarják megmondani annak a beosztott ügyésznek, aki az ügyben vagy vádat emel, vagy nyomozást felügyel. Ilyen például, ha megkárosították valamelyik minisztériumot. Ilyenkor írnak az adott ügyészek az adott tárcának és megkérdezik, hogy van-e káruk? Ha a minisztérium azt válaszolja, hogy nincs kár, befejezik a nyomozást. „Ez látszólag szakmai érv, de rendkívül átlátszó. Ez is azt mutatja, hogy sokszor szakmaiság mögé rejtik a NER-hez közeli gyanúsítottakat, vádlott jelölteket, vádlottakat mentő érveiket. Viszont nyíltan bizonyára csak három, négy ember mer erről az ügyészségen belül beszélni egymással. Legalábbis ez a gyanú, mert számtalan ügynél érthetetlen, hogy miért nem rendeltek egyértelmű gyanú megléte esetén sem nyomozást”.

Polt Péter azt mondta, hogy Varga Judit nem követett el hamis vádat, hiszen a jogszabály úgy szól, hogy aki hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, az követi el ezt a bűncselekményt. Ez leegyszerűsítve mit jelent? – kérdeztük az ügyvédet. Egy családi beszélgetés hangfelvétele és az, hogy valaki beballag a rendőrségre vagy az ügyészségre feljelentést vagy bejelentést tenni, két különböző dolog. Azon megy a vita, hogy a hangfelvétel közzététele visszaélés volt-e, vagy a nyomós közérdek mentesítő körülmény-e? Mert Magyar Péter azt mondta, hogy a közérdek az erősebb volt, mint a volt feleségének a hangfelvételhez való joga, amit a tudta nélkül vett fel és ezért nem lehetett volna felhasználni. De, ha Varga Judit nem tesz feljelentést, vagy nem indít polgári pert a személyiségi jogainak megsértéséért, akkor az nem fog kiderülni, hogy mi a hatóság, bíróság álláspontja erről – felelte Szepesházi Péter.  

A legfőbb ügyész azt is állította, hogy nem lehet ilyen iratokba nyom nélkül belenyúlni, de azért nyomoznak az ügyben. Nem lehet? Szerintem, bele lehet nyúlni – vélte az ügyvéd –, miután a digitális rendszer is az ügyészség felügyelete, uralma alatt van. Csalással, visszaéléssel, miért ne lehetne belenyúlni? Ha odaengednének – nyilván nem fognak – informatikai szakembert, aki hosszú munkával esetleg kimutatna adatvesztést, az már egy másik kérdés. Amit ember csinált, azt ember tudja befolyásolni, vissza tud élni vele. Persze, a dolgok rendes menete szerint nem lehet. Bár emlékszünk arra is, hogy volt az az elkülönített nyomozás, ahol külön foglalkoztak egy ügyrésszel. Ott esetleg lehetett adatvesztés, mert arra nem figyeltek annyira. A visszaélésnek lehet az a lényege, hogy az abban keletkezett nyomozási anyagból szándékosan nem került bele egy-két rész a bírósági Schadl-ügybe – fejtette ki Szepesházi Péter.

Azzal kapcsolatban, hogy amikor Tordai Bence a parlamenti felszólalásában idézett a hangfelvételből, és Orbán Viktor közbekiabált, hamis vád bűncselekménnyel vádolta meg a képviselőt, az ügyvéd azt mondta: Tordai szavait nem jogilag kell értékelni. Amit Varga Judit mondott a hangfelvételen, azt ismételte meg a képviselő. Amikor meg azt mondta, hogy Polt Péter nem ura a helyzetnek, egyértelműen arra utalt, hogy nem fogja olyan erősen a munkatársait, hogy még véletlenül se, senki se végezhessen olyan becsületes, tisztességes munkát, ami a rendszer ellen van – tette hozzá Szepesházi Péter.