Szijjártó: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében
A legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanlit, az erről szóló terveket az azeri kormány elfogadta, a szerződések egy részét már aláírták – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri gazdasági miniszterrel, Mikayil Jabbarovval közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a két kormány rendkívül elkötelezett a kapcsolatok folyamatos fejlesztése iránt.
Fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország is szerepet vállalhat Hegyi-Karabah újjáépítésében, a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium jövőre kezdheti meg a munkát Soltanliban, a jóváhagyás megszületett, a terveket elfogadták, a szerződések egy részét aláírták.
Kitért arra is, hogy mára valósággá váltak a 2010-es elején megindított, akkor talán hihetetlennek tűnő törekvések azáltal, hogy az energiabiztonság javítása érdekében idén megkezdődött a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra.
Emlékeztetett rá, hogy 100 millió köbméteres szállítási és 50 millió köbméteres bértárolási szerződést kötöttek a felek, a mennyiség növeléséhez ugyanakkor nem pusztán magyar és azeri elkötelezettségre, hanem európai uniós lépésekre is szükség van a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése terén.
„Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy az energiadiverzifikációra vonatkozó törekvései ne merüljenek ki a tagállamok noszogatásában, hogy ennél eklatánsabb és kézenfekvőbb kifejezést ne használjak, hanem Brüsszel is lépjen, és adjon pénzügyi forrást ahhoz, hogy a földgázszállítási infrastruktúra kapacitásának növelésével Magyarország és más közép-európai országok is növelhessék az Azerbajdzsánból szállított földgáz mennyiségét" – mondta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az idei év első felében 3,5-szeresére nőtt az azerbajdzsáni irányú magyar export, értéke már addigra jelentősen meghaladta a tavalyi év egészét.
„Abszolút rekordot döntöttünk az exportban, és az importunk is jelentős mértékben nő" – mutatott rá, hozzátéve, hogy a Mol fontos szerepet játszik az azeri kőolaj-kitermelésben, így bővül az olajbehozatal volumene is Magyarország energiabiztonságának garantálása érdekében.
„Ilyenkor mindig érdemes visszagondolni arra, hogyan is kezdődött mindez, mivel mi nem ilyen földgáz-barátságban vagyunk Azerbajdzsánnal, mi nem a 2020-as évek elejének energiaválsága során fedeztük fel, hogy van olyan ország a világon, hogy Azerbajdzsán, mi már jó 12-13 éve építjük ezt a kapcsolatot" – jelentette ki.
„Mi akkor kezdtünk kapcsolatokat építeni Azerbajdzsánnal 2010-ben, amikor Európában ezt nemhogy senki nem értette, nemhogy mindenki lesajnált minket emiatt, de még kritizáltak is minket. Most ehhez képest azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok és az Európai Unió vezetői egymást lökdösik Bakuban egy-egy jó fényképért Aliyev elnök úrral" – fogalmazott.
Majd úgy összegzett, hogy Magyarország, a magyar emberek sokat profitálnak a kölcsönös tiszteleten alapuló, hosszú távú együttműködésből Azerbajdzsánnal.