Szijjártó rengeteg kárt okozott: volt diplomata döbbenetes állításai Csádról

„Semmi nem történt, mégis védekeznem kell”

Suha György szerint hétfőn végre megkezdődik annak az ügynek az első érdemi tárgyalása, amelyben befolyással üzérkedéssel vádolják. A volt diplomata úgy fogalmazott: két éve tartó „cirkusz” után most először mondhatja el bíróság előtt részletesen, mit gondol az ellene felhozott vádakról.

Állítása szerint az ügy teljesen megalapozatlan, mert „ennek a bűncselekménynek minden tényállási eleme hiányzik”. Azt mondta: nem kapott pénzt, nem kért pénzt, és semmilyen korrupciós cselekmény nem történt. Ennek ellenére védekeznie kell egy olyan ügyben, amely szerinte eleve kreált történet.

A vád lényege az, hogy tiszteletbeli konzuli kinevezésekhez segített volna embereket anyagi ellenszolgáltatásért. Suha ezt abszurdnak nevezte. Elmagyarázta: egy tiszteletbeli konzul kinevezéséhez két állami döntés szükséges – a küldő ország és a fogadó ország jóváhagyása –, így egyetlen ember nem tud ilyen kinevezéseket „elintézni”.

Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy szakértőként sok kinevezés előkészítésében vett részt. Mint mondta, a Magyarországon működő ötvenegynéhány tiszteletbeli konzulból legalább harminc esetében volt szakmai kapcsolata az üggyel, hiszen három évtizede dolgozik ezen a területen.

A volt diplomata arról is beszélt, hogy 13 hónapot töltött előzetes letartóztatásban a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben. Elmondása szerint semmilyen atrocitás nem érte, taníthatott nyelveket és arabot tanult, de az időszakot természetesen szörnyűnek nevezte. Két- és háromfős cellákban helyezték el, és szerinte az egész intézetben mindenki tudta, hogy az ő ügyének politikai szála van.

Afrika felemelkedik, Magyarország viszont nem találja a helyét

Suha György szerint Afrika továbbra is rendkívül izgalmas és gyorsan változó kontinens, de hibás az a magyar politikai narratíva, amely azt állítja, hogy Magyarország „visszatért Afrikába”.

Úgy fogalmazott: ez hamis kép, mert Magyarországnak nincs valódi történelmi vagy kulturális kötődése a kontinenshez, és nincs olyan gazdasági vagy geopolitikai ereje sem, hogy globális afrikai jelenlétet építsen ki. Ettől még az együttműködés fontos, de szerinte azt a kölcsönös előnyök alapján, reális célokkal kellene szervezni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Afrikáról nem lehet egységes entitásként beszélni. Emlékeztetett: a kontinensen mintegy kétezer nyelvet beszélnek, sok országban pedig egymás mellett élnek teljesen eltérő kulturális és nyelvi közösségek.

Saját példaként a nyugat-afrikai Gambiát említette, ahol 17 évig dolgozott. A „két megyényi” országban öt-hat törzsi nyelv működik egyszerre kommunikációs nyelvként. Szerinte egy európai számára megdöbbentő, mennyire sokszínű kulturális rendszerek alakultak ki még viszonylag kis földrajzi területeken is.

Az Afrika-képről szólva hangsúlyozta: a kontinens összességében fejlődik. Erős urbanizáció zajlik, az emberek a városokba költöznek, és ez modernizációs folyamatokat indít el. Miközben Afrikát sokan túlzsúfoltnak képzelik, valójában a kontinens népessége még mindig kisebb India lakosságánál, csak a nagyvárosok koncentrálják a tömegeket.

A beszélgetésben szóba került Csád és Orbán Gáspár afrikai szerepvállalása is. Suha György azt állította, hogy az ellene indított eljárás hátterében az Orbán család meggyőződése állhat, miszerint ő szivárogtatta ki Orbán Gáspár csádi jelenlétének hírét. Ezt tagadta, ugyanakkor elismerte, hogy ő nyilatkozott először az ügyről nemzetközi sajtónak.

Orbán Gáspár katonai pályafutásáról azt mondta: szerinte kudarcélmények sora vezetett oda, hogy leszerelt. Úgy fogalmazott, a csádi szerepvállalás és az afrikai politikai-katonai projekt végül vállalhatatlanná vált számára.

„Rengeteg embert ki kell rúgni”

A volt diplomata rendkívül élesen bírálta az elmúlt évek magyar külpolitikáját és a külügyi apparátus működését. Szerinte az új külügyi vezetés előtt óriási feladat áll: embereket kell visszahívni, külképviseleteket kell bezárni, és alapjaiban kell újraszervezni a rendszert.

Azt mondta, Magyarország jelenlegi diplomáciai hálózata túlméretezett és sok esetben indokolatlan. Példaként említette, hogy 173 külképviselet működik, ami nagyobb hálózat, mint több hasonló méretű európai országé.

Suha szerint mindez részben a „konnektivitás” ideológiájából következett, amelyet Orbán Balázs tett a külpolitika egyik központi elemévé. Úgy fogalmazott: ez valójában a kínai politikai gondolkodásból átvett narratíva volt, amely arra épült, hogy Magyarországnak „mindenhol ott kell lennie és mindenkivel jóban kell lennie”.

Szijjártó Pétert nagy munkabírású és dinamikus politikusnak nevezte, ugyanakkor úgy vélte: ezt a dinamizmust alapvetően Orbán Viktor személyes politikai igényeinek kiszolgálására használta. Szerinte a külügyminiszter számos hibás döntést hozott, amelyek hosszú távon rombolták a magyar diplomácia szakmai színvonalát és személyzeti rendszerét.

Külön kitért a lélegeztetőgép-beszerzések ügyére, amely szerinte több százmilliárd forintos kárt okozott. Azt mondta, ma már raktárakban állnak az eladhatatlan gépek, miközben az ügyben több szereplő felelőssége is felmerülhet.

Állítása szerint sok külügyes már lemondott, mások pedig kormányváltás esetére készülnek a távozásra. Úgy vélte, ez bizonyos szempontból még segítheti is az új vezetést.

A beszélgetés végén arról is beszélt, hogy szívesen visszatérne a diplomáciába, ha számítanának a tudására. Nem pozíciót vagy rangot szeretne – mondta –, hanem olyan feladatot, ahol hasznosítani tudná az Afrika-szakértelmét és nyelvi tapasztalatait.