Szijjártónak felelnie kell a lélegeztetőgépek "cinkelt" beszerzése miatt
A lélegeztetőgépek beszerzésétől a vakcinákon át a közpénzek felhasználásáig számos olyan kérdés maradt, amelyre a korábbi Fidesz-kormány járványkezelésével kapcsolatban máig várják a válaszokat. A KlikkTV elemzőműsorában Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor arról beszélt: a külügyminisztérium által tett feljelentés akár csak az első lépés lehet az előző kormányzati ciklusok ügyeinek feltárásában.
A vita egyik központi témája a lélegeztetőgépek beszerzése volt. A műsorban elhangzott: Magyarország a koronavírus-járvány idején mintegy 15 ezer készüléket szerzett be, ám később az is kiderült, hogy ezek egy része nem klasszikus értelemben vett lélegeztetőgép volt, illetve számos eszköz a raktárakban maradt. A beszélgetés résztvevői szerint ezért jogosan merül fel a kérdés: valóban az egészségügyi szükségletek határozták meg a beszerzéseket?
Kuncze Gábor szerint a problémát tovább súlyosbítja, hogy a járvány alatt az egészségügyi rendszer működésének hiányosságai is megmutatkoztak. A műsorban arra is kitértek, hogy miközben a kormány látványos kommunikációval próbálta bemutatni a védekezés eredményességét, az ország rendkívül magas Covid-halálozási számokat produkált.
A résztvevők szerint a közpénzek átláthatósága szintén kulcskérdés. Felidézték, hogy a lélegeztetőgépek beszerzésénél közvetítő cégek is megjelentek, amelyek jelentős hasznot realizálhattak. A műsorban az is elhangzott, hogy bizonyos beszerzések dokumentációját később már nem lehetett egyszerűen hozzáférhetővé tenni.
Lendvai Ildikó szerint a probléma nem kizárólag a járványkezelés egyes döntéseiben keresendő, hanem abban a kormányzati szemléletben is, amely az elmúlt 16 évben meghatározta a közpénzek kezelését. A beszélgetésben szóba került az MNB ügye, az állami vagyon, valamint az a korábbi kormányzati érvelés is, amely bizonyos vagyonok esetében a „közpénz jelleg elvesztéséről” beszélt.
A műsor résztvevői szerint a külügyminisztérium mostani feljelentése azért lehet fontos, mert végre lehetőség nyílhat a korábbi döntések és pénzmozgások jogi vizsgálatára. A cél azonban nem pusztán az, hogy egyes ügyekben legyenek felelősök, hanem az is, hogy helyreálljon a közintézményekbe és az egészségügybe vetett társadalmi bizalom.
A beszélgetés végén az is elhangzott: az egészségügyben már elindultak olyan változások, amelyek nagyobb átláthatóságot teremthetnek. Ilyen például a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságra hozatala. A résztvevők szerint azonban hosszú folyamat lesz annak bizonyítása, hogy a közpénzek felhasználásában és az állami intézmények működésében valóban új korszak kezdődött.
A lélegeztetőgépek ügye így nem pusztán egy lezárt Covid-történet: a közpénzek felhasználásáról, a kormányzati felelősségről és az állami átláthatóságról szóló politikai vita egyik fontos fejezetévé válhat.
