Szikár adatok bizonyítják Orbán hazugságát

„Eltelt másfél év, ezt csináltuk, amit csináltunk; eredmény zéró, sőt, negatív, tehát Oroszországot nem győztük le, az orosz politikai vezetés a helyén van, az orosz gazdaság, köszöni szépen, jól van, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk, nyilvánvaló, hogy az ellentámadás, amit az ukránok megindítottak, nehézkes, vagy kérdéses, hogy egyáltalán fűzhetünk-e hozzá bármilyen reményt” – ezt fejtegette Orbán Viktor pénteken, a szokásos  – interjúnak álcázott – heti megmondójában a Kossuth Tádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Habár a „szózatban” – tőle megszokott módon – számtalan csúsztatás, sőt, hazugság is elhangzott (például az, hogy a tőlünk jogállamisági és egyéb, az unió alapelveivel össze nem egyeztethető intézkedések és folyamatok miatt visszatartott uniós támogatásokat Ukrajnának adta oda Brüsszel – amit amúgy itt cáfoltunk meg tételesen), ezúttal annak az igazságtartamát vizsgáljuk meg, miszerint „az orosz gazdaság a szankciók ellenére is köszöni, jól van”. 

Szigorúan statisztikai adatokkal mutatjuk ezt be, s arra nem térünk ki, hogy milyen hangulati mélyrepülést okozott az orosz társadalomban a háború (azon belül is például a kényszersorozások), milyen tragikus változásokat eredményezett a háborúban elhunytak, megsérültek, vagy éppen a külföldre emigrált oroszok és családjuk számára stb. 

Három területet néztünk meg: a növekedést, a kereskedelmi forgalmat és az olajbevételeket. Részint a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira támaszkodó uniós összegzéseket, részint pedig a Trading Economics adatait használtuk a kép bemutatására.

Növekedés

Forrás: Trading Economics

Az orosz gazdaság 2023 első negyedében – éves alapon – 1,8 százalékkal zsugorodott, s bár a visszaesés üteme lassult az előző negyedévhez képest (2,7 százalék), ez már a negyedik egymást követő olyan negyedév volt, amikor mínuszban volt a növekedés. Ráadásul az előrejelzések szerint a gazdaság zsugorodása tovább folytatódhat: az OECD szerint a legpesszimistább forgatókönyv alapján, a visszaesés 2,5 százalékos lehet, de még a Világbank által felvázolt legjobb eset szerint is újabb 0,2 százalékos zsugorodás várható. Egyedül az IMF számít némi – 0,7 százalékos – növekedésre 2023-ban.

Külkereskedelem

Forrás: EU

A két vonaldiagram az orosz külkereskedelem teljesítményéről ad képet a 2018 és 2023 közötti időszakban. Az IMF becslései szerint az orosz import 2022-ben (2021-hez képest) 15,01, az export pedig 8,7 százalékkal esett vissza. A Világbank másról ad számot: 2022-ben az ország importja 9,7, az exportja pedig 9,6 százalékkal csökkent. Ami az idei évre vonatkozó prognózisokat illeti: a bevitel 8,25, a kivitel pedig 0,24 százalékkal nőhet az IMF szerint, míg a Világbank az import 4,1 százalékos növekedésére és az export 4,6 százalékos csökkenésére számít. 

Olajbevételek

A kereskedelem terén a legnagyobb érvágást Oroszország számára az energiahordozókra kivetett szankciók jelentették, még úgy is, hogy bizonyos országok – köztük Magyarország – felmentést kaptak a korlátozó intézkedések egy részének alkalmazása alól. 2022 első félévében Oroszország ugyan még jól is járt a fosszilis tüzelőanyagok világpiaci árának a növekedésével, az olajbehozatalra vonatkozó, 2022 decemberében hatályba lépett szankciók következtében azonban az ország bevételei már csökkentek – mutat rá az EU összegzése.

Forrás: EU

A Nemzetközi Energia Ügynökségtől származó adatokra támaszkodó oszlopdiagram az olajexportból származó havi bevételek változását mutatja be, USD-ben számolva. Eszerint 2023. januárban a bevételek 26,9 százalékkal csökkentek 2022. januárhoz képest, februárban pedig már 41,7 százalékos volt a zsugorodás az előző év azonos időszakához mérten. 

A szankciók

A 2022 februárjában Oroszország által Ukrajnával szemben, provokáció nélkül indított, indokolatlan invázió óta a Tanács 11 szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal és Belorusszal szemben – emlékeztet az EU összefoglalója. Azt már mi tesszük hozzá, hogy Magyarország mindegyiket aláírta (itt-ott felmentést kapva az egyes intézkedések alkalmazása alól), dacára annak, hogy Orbán Viktor és emberei úton-útfélen azt hangoztatják, ellenzik a büntetőintézkedéseket. A szankciócsomagok célja gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy finanszírozni tudja a háborút. A szankciók kifejezetten az agresszióért felelős politikai, katonai és gazdasági elitet célozzák, nem az orosz társadalom ellen irányulnak – ez az uniós kiindulási alap és gyakorlat. Nem véletlen, hogy a bevezetett korlátozó intézkedések nem vonatkoznak olyan területekre, mint például az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a gyógyszerészet.