Szilveszteri és újévi hagyományok között kalandozunk
Kezdet és vég, pontosabban vég és kezdet. Legalábbis egy véget érő év, és egy új esztendő kezdete, ez a Szilveszter. Fogadalmak éjszakája, megtűzdelve játékosan régi hagyományokkal, babonákkal. Pilinszky János szép szavait idézve: „hála és remény, számadás és tervezgetés, mulatság és komolyság, bánat és öröm találkozója a szilveszteri tizenkettő".
De – mint mindent –, ezt is érdemes az elején kezdeni. Mióta is élnek az újévi fogadalmak? Kevesen gondolnák, de a babiloniaknak köszönhetjük, legalább is a Greendex szerint. Itt olvashattuk, hogy a 4000 évvel ezelőtt virágzó ősi babiloni birodalomban tartottak először ünnepséget az újév tiszteletére, igaz, az náluk még a vetés idején, március közepén kezdődött. A 12 napos ünnepségen azután többek között ígéreteket tettek isteneiknek. Miről is? Egyes források szerint a polgárok megfogadták, hogy adóikat megfizetik az istenségek felé, és amit kölcsönkértek, vissza fogják adni.
Az oldal szerint „az európai történetírás Julius Caesarhoz köti a januári ígéreteket, ugyanis ő volt az, aki Kr.e. 46-ban január elsejét tette meg az új év első napjának. A január Janusról, a kétarcú istenről kapta a nevét, akinek Caesar elsőként tett fogadalmat az év kezdetén. Különleges jelentősége volt a rómaiak számára. Abban hittek, hogy Janus egyszerre néz vissza az előző évbe és a jövőbe. A rómaiak áldozatot mutattak be az istenségnek, és különböző ígéreteket tettek.”
Ígéreteket persze mind a mai napig mi is teszünk, az pedig, hogy mennyire tartjuk be azokat, saját magunkon múlik. A jelek azt mutatják, fogadalmaink nagy többségében az első helyen az egészségesebb életmód a fáklyavivő.
Ehhez tartozik az edzés, a fogyókúra, az egészségesebb étkezés. Sajnos a jelek azt is mutatják, hogy februárra többnyire alábbhagy a nagy buzgalom.
Csakhogy Katy Milkmantól, a pennsylvaniai egyetem viselkedéskutató professzorától azt is tudjuk, a sikertelenségek ellenére, igenis van értelmük a bizonyos eseményekhez vagy új kezdetekhez köthető fogadalmaknak. Ilyenkor az ember meglovagolhatja azt az érzést, hogy lapozott az életében, és tiszta lappal indít. A nulladik lépés, hogy elengedjük a kudarcainkat, és kerüljük a megfoghatatlan célokat. Próbáljunk meg mindent számszerűsíteni és mérni. Készítsünk határpontokkal ellátott tervet, és használjunk magunkkal szemben büntetési záradékokat. de a szakértők szerint csodákra képes, ha büntetéssel kell szembenéznünk. Nem nagy dolgokról van szó, bizonyos esetekben az is megteszi, ha például megosztjuk a tervünket az ismerőseinkkel.
A negatív visszacsatolásnál még erősebb a pozitív megerősítés és meggyőződés. Ehhez azonban az kell, hogy a végeredményhez vezető utat is élvezzük. Vagyis érdemes új, számunkra ismeretlen sportot vagy étrendet megismerni. Az is bizonyított tény, hogy jó hatással van ránk, ha kitartó és jól teljesítő emberek között vagyunk. Érdemes tehát azokkal a barátainkkal körbevennünk magunkat, akik szintén velünk egy irányba haladnak.
Szilveszterkor nagyon sok társaságban szóba kerülnek a gazdagságot hozó babonák is, még ha nem is vesszük igazán számításba, hogy betartásuk gazdaggá tesz minket. Abban, hogy mit is kell tennünk, a Hóvége igazít el bennünket. Magyarországon régi hiedelem, hogy amit Szilveszter éjszaka és január elsején csinálunk, azzal telik majd az egész évünk. Ezért a magyar szokások szerint újév napján tilos halat vagy baromfit enni, merthogy a szárnyasok „elkaparják” a szerencsét, a halak pedig elúsztatják. Malacot viszont ehetünk rogyásig, mert az kitúrja a szerencsét. Mivel az apró szemű étel a bőségre, jólétre emlékeztet, érdemes lencsét, mákot, kölest fogyasztani. Fontos, hogy a szilveszteri ételekből maradjon egy kevés az asztalon, maradjon belőle a következő évre is. Van, ahol egy egész kenyeret is felszeletelnek, hogy a családnak egész évben legyen kenyere.
Ami még a hagyományaink közé tartozik, bármekkora romhalmaz is maradt a buli után, kerüljük a takarítást, azt hagyjuk a következő napra. A takarítással ugyanis kitakarítjuk a szerencsét is. A szemetet is csak január 2-án vigyük ki, mert, ha 1-jén tesszük, kivisszük vele a szerencsénket is.
S még egy jó tanács: újévkor tilos kölcsönkérni vagy kölcsönadni bármit, és „nemcsak azért, mert nehezen jön majd vissza, de egész évben számíthatunk arra, hogy minden csak kifelé megy majd a házból. Ugyanezért fontos, hogyha valamit korábban kölcsön kaptunk, újév napjáig adjuk vissza a tulajdonosának.”
Persze, világszerte más és más a szokás. Oroszországban például az emberek a kívánságaikat egy papírra írják, amit aztán elégetnek. A hamut egy pohár pezsgőbe szórva megisszák. Az Éva Magazinból azt is megtudjuk: „a csehek egy félbevágott alma magházában elhelyezkedő magokból próbálják megjósolni a jövőt, a bolgárok pedig újévi tortaszeletből akarják megismerni, mit tartogat számukra a következő év. Romániában az emberek medvebőrbe bújva járják a házakat és táncolnak, ezzel elűzve a gonosz szellemeket, Angliában a szilveszteri fagyöngy alatti csóknak hatalmas jelentősége van a szerelem szempontjából. A spanyoloknál a gazdagság és a szerencse szimbólumát a szőlőszemek jelentik, egyes Dél-amerikai régiókban pedig egyáltalán nem mindegy, ki milyen színű alsónadrágot hord szilveszterkor, ugyanis a piros a szerelem, a zöld pedig az anyagi javak sokaságát jelenti.”
A hagyományok szerint tehát így érdemes búcsúzni!
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. május 10-i adása itt nézhető meg:
