Színes bőrű jogásznő szállhat harcba Trump ellen

Az 59 éves Kamala Harris indiai és jamaikai bevándorlók gyermeke, anyja egyedül nevelte. Pályafutásának nagy részét ügyészként, Kalifornia igazságügyi minisztereként, majd szenátorként és alelnökként élte meg – mindez kitűnő alap arra, miként küzdjön meg Donald Trumppal. Az alelnöknő rezidenciáján már jóval Biden lemondása előtt dolgoztak munkatársaival a terven. A módszer tulajdonképpen egyszerű: a gyakorlott jogász úgy fog beszélni Trumpról, ahogyan egy vádló a vádlottról. Harris már a 2020-as kampányban ütött meg ilyen hangot, de most sokkal könnyebb dolga van, hiszen Trumpot 34 vádpontban bűnösnek találták az egy prostituáltnak juttatott hallgatási pénzek, könyvhamisítás, adócsalások ügyében és több további, jelentős per van ellene folyamatban más köztörvényes bűncselekmények miatt. 

A pártban sokan azzal érvelnek Harris jelölése mellett, hogy ha félretolnák, sok nőt és színes bőrű szavazót idegenítenek el, hiszen az alelnök országszerte síkra szállt a nők és a színes bőrű kisebbségek jogaiért. Az első fekete nő volt, akit egy állam igazságügyi miniszterének neveztek ki, amikor pedig 2016-ban szenátornak választották, a törvényhozás elé idézettek kérlelhetetlen hangvételben lefolytatott kihallgatásaival szerzett nevet. Ő vezette a kampányt a Legfelsőbb Bíróság 2022-es döntése ellen, amikor az ismét jelentősen korlátozta az abortuszt. Elindult a 2020-as elnökválasztási versenyben, de – felismerve esélytelenségét – korán feladta. Biden a határőrizet, az illegális bevándorlók elleni küzdelem hálátlan feladatát bízta rá, és e munkában nem sokat tudott elérni. Értékelik viszont azt, hogy aktív volt más nemzetbiztonsági kérdésekben, és ösztönözte a kormányt, tanúsítson több együttérzést a palesztin üggyel és dolgozzon ki terveket Gáza háború utáni újjáépítésére. Felmérések egyébként azt mutatták, hogy Harrist az országos közvélemény általában hasonlóan ítéli meg, mint Bident. 

Példátlan az Egyesült Államok legújabb kori történetében, hogy egy jelölt ilyen későn dönt a visszalépésről. Az utolsó visszalépő még a népszerűtlen vietnami háború idején a demokrata Lyndon B. Johnson volt – aki John F. Kennedy 1963-as meggyilkolása után lett elnök –, de ez végül a republikánus Richard Nixon győzelméhez vezetett. A kampányban Harrisnek most mindössze 107 napja maradt arra, hogy megszerezze a demokraták többségének támogatását, közelebbről megismertethesse magát az ország választóival – és egyúttal folytassa a harcot Trump ellen. A legújabb felmérések szerint lépést tart a republikánus jelölttel, sőt, valamivel most meg is előzi. 

Biden helyettesének az augusztusi demokrata kongresszus csaknem 4000 küldöttének többségét kell megnyernie. Mindenesetre ő tűnik a legerősebb jelöltnek, az eddig legtöbbet emlegetett versenytárs, Gavin Newsome kaliforniai kormányzó már biztosította támogatásáról, és egyetlen új jelentkező állt csatasorba, igaz, kívülről: a 77 éves Joe Manchin, Nyugat-Virginia kormányzója, aki ugyan kilépett a demokratáktól – de most visszalépne... Voltak egyébként demokrata párti kormányzók, akik már vasárnap felhívták Harrist, hogy gratuláljanak neki – feltehetően azért, hogy bejelentkezzenek alelnökjelöltként. Míg a pártvezetők és törvényhozók nagy többsége támogatásáról biztosította Harrist, feltűnt, hogy Jimmy Carter és Bill Clinton volt elnököktől eltérően, Barack Obama, valamint Nancy Pelosi, a képviselőház befolyásos volt elnöke nem álltak ki mellette – feltehetően azért, hogy ne zavarják meg az utód kiválasztásának folyamatát. Színes bőrű demokrata törvényhozók ezrei tartottak viszont vasárnap országos internetes tanácskozást, hogy megvitassák, hogyan tudják támogatni Harrist. 

A demokraták pénzügyi támogatói megkönnyebbüléssel reagáltak a helyzetre, így várható, hogy Kamala Harris előtt megnyílnak azok a jelentős források, amelyeket a donorok Biden állapota és helyzete láttán zároltak. Percekkel Biden visszalépése után több nagy finanszírozójuk, köztük Soros György és fia, Alex, akárcsak Reid Hoffmann, a Linkedin alapítója támogatásukról biztosították az alelnöknőt. A férjével részben Kaliforniában élő Harrisnak egyébként jó kapcsolatai vannak az ott működő óriás elektronikai vállalatok vezetőivel is, amint általában az üzleti élet nagyjaival. Rendelkezésre áll az a csaknem 100 millió dollár, amely Biden kampányára eddig összegyűlt, miközben Trumpéknak jelenleg 128 milliójuk van. A legnagyobb demokrata pénzgyűjtő szervezet vasárnap, Biden visszalépésének hírére, több mint 50 millió dollárt kasszírozott – ez a legmagasabb összeg, amelyet a párt a 2020-as választások óta támogatóitól kapott. Kamala Harris a hét elején 1-2 százalékkal vezet Trump előtt, szakértők úgy látják, ez gyorsan nőhet, amint az intelligens és jó szónokként ismert jogász harcba száll. 

Trumpék egyáltalán nem örültek Biden visszalépésének, mert őt gyengébb ellenfélnek tartották (alkalmasint joggal) mint bárkit, aki örökébe lép. Harris 59 évével nem csak jóval fiatalabb a 78 éves Trumpnál, de a republikánus politikus környezetében nem találhatók magasan képzett nők, legkevésbé feketék, akik felvehetnék a versenyt a demokrata alelnöknővel. Trump az elmúlt hónapokban kampányában többször kijelentette, hogy nem Biden lesz a másik párt elnökjelöltje. Így apparátusa már idejében számba vette a lehetséges jelölteket és kidolgozta, azokat hogyan, mivel lehet majd támadni, és – készen álló terveik alapján – már meg is kezdték Harris támadását, lejáratását. Különösen erős kampány indult ellene abban a hét államban, ahol kiegyensúlyozottak az erőviszonyok, ezért bizonytalan, hogy a demokraták vagy a republikánusok győznek – ami eldöntheti az egész választást. 

A vetélytárs visszavonulására Trump nem az amerikai politikában szokásos tisztességes tartózkodással válaszolt, hanem a tőle megszokott stílusban: „a rokkant Joe Biden nem volt alkalmas az elnökjelöltségre, sosem volt az, és most sem az” – írta a közösségi médiában azzal, hogy „Biden az amerikai történelem legrosszabb elnöke.” Más republikánus hangadók gyorsan felsorakoztak mögötte, követelve Biden lemondását az elnökségről is, hiszen – így Mike Johnson, a képviselőház elnöke – ha nem alkalmas a jelöltségre, nem alkalmas jelenlegi hivatalára sem, azonnal le kellene lépnie. Tanulságos, hogy a 78 éves Trumpnál ugyancsak jelentkeztek már olyan időskori zavarok, mint Bidennél. Interjúknál nem egyszer összefüggéstelenül beszél, összetéveszt neveket, dátumokat, tényeket – de párthívei soha nem bírálták ezt.

Bindennek nagy többsége, csaknem 3800, az előválasztásokon szerzett támogatója van az elnökjelölésre, a párt augusztusi kongresszusán, ahol a 4700 küldött dönt. Az elnök lépésével támogatói most felszabadultak kötelezettségük alól, hogy rá szavazzanak és nem kötelesek az általa javasolt utódot sem támogatni. Egyébként bárki, aki elég támogatót tud szerezni, feliratkozhat jelöltnek: mindössze 300-600 aláírásra van szükség, és minden küldött természetesen csak egy jelöltet támogathat. Alig lehetnek versenytársak – ha egyáltalán… Az augusztus 19-én kezdődő konvención minden elfogadott jelölt 20 perces beszédben mutathatja be magát és kérhet támogatást. Ha a szavazásnál egyikük sem kap többséget, továbbiak következnek, mindaddig, amíg egyikük nem nyer. 

A demokrata pártvezetés mindenképpen szeretné elkerülni a többjelöltes mezőnnyel járó politikai káoszt és előre döntene. Az egyik lehetőség, hogy még a kongresszus előtt, elektronikusan szavaztatják meg a küldötteket – feltehetően Kamala Harrisről, vagy éppen másról.

Az elnökjelöltségről lemondás semmiben nem korlátozza Joe Biden elnöki hatalmát, ő 2025 január 20-ig, az új elnök beiktatásáig teljes jogkörrel hivatalában marad. Biden 56 éve az első elnök, aki feladja az esélyt, hogy újraválasszák. Bár a következő 6 hónapban „béna kacsának” tekinthető, azt várják tőle, hogy a hátralévő időben megszilárdítja a belpolitikában elért sikereit és változatlanul foglalkozik majd az ukrajnai és a közel-keleti háborúval.