Színtiszta választási csalás ez a nemzeti konzultáció is

Ahogy tegnap portálunk is megírta, a Fidesz közzétette a legújabb nemzeti konzultációs kérdéseit, zöme a koronavírus-járvány ürügyén eleve elrendeltetett válaszokat tartalmaz. Van, aki ezt beszopja? – kérdeztük Horn Gábor politológus elemzőtől.  „Abszolút van” – reagált, hozzátéve, hogy „egyébként nem csinálnák, hiszen temérdek milliárd megy el erre, a színes-szagos levéllel név szerint szólítanak meg 8,5 millió embert. A Fidesz kommunikációs stábja pedig „nem hülyék gyülekezete”, feleslegesen nem költené el a pénzt. Igaz, azzal a felvetésünkkel egyetértett, hogy nyilván van, aki saját zsebre is gondol a konzultáció örve alatt. Bár az is igaz, hogy belefér az irdatlan költség, hiszen nem az ő pénzükről van szó, hanem a mienkről.

Ócska, de jól működő propaganda. 

„Az egész orbáni politikai kommunikáció arról szól, hogy a saját három millió szavazóját kell megszólítani, csak a saját szavazóikra lőnek, hogy az ország másik része mit gondol, az számukra nem érdekes” – szögezte le Horn. Illetve némileg pontosított:  jelenleg nincs annyi szavazója a Fidesznek, de annyi kellene számukra, hiszen az már  tartósan biztosítaná Orbán  politikai hatalmát.

„Nagyon silány, a legrosszabb ízű propaganda-kérdéseket teszik fel ezúttal is – fejtegette a politológus, kiemelve a „teljesen ízetlen és elfogadhatatlan ismételt sorosozást”. Szerinte akár nevetségesnek is tűnhetne, hogy egy kilencven éves filantróp, a maga világképével és a világról kialakított gazdasági ismeretei alapján, tesz egy javaslatot a világnak arra, szerinte mi lehetne a megoldása ennek a jelenlegi, furcsa válságnak, majd erről Magyarországon Orbánék népszavazási kérdést kreálnak. Mindezt egyébként úgy, hogy maga az Európai Unió is tudatta, nem ebbe az irányba megy. Ehhez képest, nálunk egy 8,5 milliós játék részévé teszik. 

Alig egy millióan küldik vissza – ha egyáltalán

A kiküldött 8,5 millió nemzeti konzultációs levelet egyébként kevesebb mint egy millióan szokták visszaküldeni – mármint, ha egyáltalán igazak a kormány által kommunikált számok, mutatott rá Horn Gábor. Megjegyezte: ha azonban igazak, akkor nem is rossz az arány, lévén direkt marketing akcióról van szó, „de én még nem láttam hitelesen ellenőrzött adatokat – ezzel az erővel amúgy akár három milliót is mondhatnának. Csak annyit tudok biztosan állítani, hogy én, a magam részéről, még soha nem küldtem vissza” – fűzte hozzá. 

Színtiszta választási csalás

A pszichológiájuk is jól ki van találva ezeknek az akcióknak – derül ki abból, amit Horn Gábor fejtegetett. A társadalomnak legalább a fele – akiket nem is igazán érdekli a tartalom –  megtiszteltetésnek veszi, hogy kap egy hivatalos levelet magától a miniszterelnöktől, s nem csak a Fidesz hívő tagozatának tagjairól beszélünk. Nyilván ennyien nem is olvassák végig a levelet, s még kevesebben veszik a fáradtságot, hogy válaszoljanak rá.  

Az persze vérlázító, hogy a mi pénzünkből teszik. Ez ráadásul messze kimeríti a választási csalás kategóriáját: hiszen visszaélve a közös pénzünkkel, saját propagandára használva dolgoznak azon, hogy még 2022-ben is hatalmon tudjanak maradni.

A cél világos, a módszer hiteltelen

És akkor még nem is beszéltünk magukról a kérdésekről. „A mi közös pénzünkből felesleges kérdéseket tesznek fel, olyanokat, amelyekben benne vannak a válaszok. Ez is mutatja, hogy nem valós érdeklődésről, nem arról van szó, hogy kíváncsiak lennének az emberek valódi véleményére. „A most feltett kérdések közül egyiknek sincs semmilyen értelme; propaganda, de a célt kiválóan szolgálja: összetartja a tábort, azt az érzetet kelti sokakban, hogy tényleg megkérdezik őket, ráadásul még az is az ő malmukra hajtja a vizet, hogy kifelé azzal lehet demonstrálni, hogy az ellenzőknek lehetőségük van elmondani a véleményüket.  

Ugyanakkor persze az egész nemzeti konzultáció szakmailag – szociológiai és statisztikai téren – totálisan hiteltelen, aki ért hozzá, az tudja, hogy az egész nem releváns, ilyen formában értelmetlen kérdéseket feltenni. S habár új szavazót ezzel Orbán nem tud nyerni, de a cél nem is az, hanem a tábor összetartása.

Nem jött ki jól Orbán a válságból

És erre szüksége is van a Fidesznek, már csak azért is, mert a koronavírus-járványból Orbán nem tudott profitálni – szemben egyes kormányokkal, amelyek támogatottsága akár 20-25 százalékkal is nőni tudott. Igaz, azt sem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz  támogatottsága eleve nagyon magas (50 százalék körüli). 

Ennek a nemzeti konzultációnak is van emellett egy szokásos Európa-ellenes éle: az egész anti-globalizációs, bezárkózó, Európa-ellenes politika minden elemében az európai integráció ellen agitál, csak arról szól, hogy a száz éve üldözött magyarság, az erős magyar nemzet most majd felszabadul. „Ez is ördögi módon van kitalálva” – szögezte le Horn Gábor portálunknak. 

A 13 kérdés

Néhány példa arra, hogy mennyire álságosak a „nemzeti konzultáció” kérdései. Például miként lehetne nemmel válaszolni a 3. kérdésre: „Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?”. 

A 13 kérdés között vannak orbáni slágertémák is – sorosozás, migránsokkal való fenyegetődzés, Európa-ellenes szólamok – , s nem is túlságosan elrejtve a saját „zseb-érdeküknek” megfelelő sugallások is. Mint például a 8. kérdés: „Ön egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a hazai turizmust?”. Mint közismert, nem, hogy NER-oligarchák, egyenesen Orbán szűkebb-tágabb családja és baráti köre az idegenforgalomra (is) „szakosodott”. 

Az pedig a közröhej kategóriájába tartozik, hogy miközben bőkezűen tömi ki a kormány a multikat, arra csábítva őket, hogy hozzanak ide befektetéseket, képesek feltenni a következő kérdést: „Ön szerint a járvány elleni védekezés idején, a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?”. Azt csak  csuda tudja, hogy Csányi Sándor MOL-vezér vagy Matolcsy-jegybankelnök (akihez közeli figurák érdekeltségébe tartoznak pénzintézetek) mit szól ehhez? Jó lenne tudni. Igaz, kompenzálásukra bizonyára találnak majd lehetősége(ke)t.