Szkopje nem léphet fel keményen és világbotrány sem lesz

„Sokan ugyan arra számítottak, hogy a Gruevszki-ügy következtében leszakad ég és föld, s nagy nemzetközi botrány keveredik, de a mainál nagyobbra már nem számítok” – mondta a Hírklikknek Szent-Iványi István. Ezt azzal indokolja, hogy Magyarország megítélése már eleve ott tart, hogy azon tovább rontani igen nehéz. Legfeljebb csak megerősíti a magyar kormányról kialakult negatív képet a világban annak a ténye és módja, ahogy Magyarország segített a köztörvényes ügyben jogerősen elítélt Gruevszkinek kimenekülni Macedóniából, és ahogy rekordgyorsasággal menedékjogot adott a számára – fejtette ki Szent-Iványi. Egyben emlékeztetett az azeri baltás gyilkos Safarov kiengedésére, Asszad pénzemberének letelepedési kötvényhez juttatására, két orosz bűnöző amerikai kiadatásának a megtagadására, vagy éppen a letelepedési kötvénnyel az országba beengedett sok-sok orosz bűnöző példájára. Ezekből egyenként nem születnek világraszóló botrányok, ugyanakkor tovább erősítik a negatív képet a kormányról.

Ami pedig a kétoldalú magyar-macedón kapcsolatok jövőjét illeti – a külügyi szakértő arra számít, hogy egyrészt jelentősen beszűkül majd a szkopjei nagykövetségen dolgozó magyarok mozgástere – miként egyébként a kimenekítésben aktív szerepet vállaló tiranai, podgoricai és belgrádi nagykövetség munkatársaié is –, másrészt megsínylik majd az ügyet a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok területén Macedóniában lehetőségeket kereső magyar üzletemberek is. „Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Macedónia NATO- és Európai Uniós csatlakozás előtt álló ország, éppen ezért nem léphet fel keményebben a NATO- és EU-tag Magyarországgal szemben”- szögezte le Szent-Iványi. Hozzáfűzte: „Szkopje nem reagálhat olyan keményen, ahogy vélhetően szeretne, nem rendelheti haza budapesti nagykövetét, nem helyezheti alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatait Budapesttel, s kiváltképpen nem szakíthatja meg a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között”.   

Mint a külügyekben, a diplomáciában jártas szakembertől (három évig államtitkárként, s öt évig nagykövetként dolgozott) azt is kérdeztük, hogy tapasztalatai szerint milyen mozgástere lehetett a kimenekítésbe bevont magyar diplomatáknak, megtagadhatták-e volna a részvételt az akcióban. A szakértő szerint, ha egy diplomata utasítást kap, akkor nincs komoly mozgástere, legfeljebb annyit tehet, hogy felhívja a felettesei figyelmét arra, hogy szerinte milyen kockázatokkal jár az adott utasítás teljesítse. Illetve – tette hozzá –, még egy lehetősége van, a lemondás, az, hogy kéri azonnali hazahívását, de akkor fel kell készülnie arra, hogy elbocsátják, a karrierjének végeszakad. „Sajnálom azokat a diplomatákat, akik önhibájukon kívül belekeveredtek ebbe az ügye, rájuk – de egyébként mind a négy érintett nagykövetségre – árnyék vetül amiatt, hogy egy kétes ügyben nem diplomáciai feladatok elvégzésére utasították őket, egy zavaros ügyben rájuk bízták a végrehajtó szerepét” – fogalmaz Szent-Iványi, aki szerint ez a diplomácia megcsúfolása, hiszen a diplomáciának nem az a feladata, hogy köztörvényes bűnözőket menekítsenek ki abból az országból, ahol jogerősen elítélték őket. Személyesen azoknak a megítélésére is ki fog ez hatni, akiknek  a nevét  megismerhette az egész világ.

Kérdésünkre, hogy mit gondol, úgynevezett diplomáciai fedésben dolgozó, valójában a szolgálatok által kiküldött emberek vettek-e részt az akcióban, miután logikus, hogy rájuk bízzák az ilyen kényes ügyeket, Szent-Iványi csak annyit válaszolt: nem tudja, de különben sem szeretne erre reagálni. Amikor azonban felvetettük, hogy közismert tény, a nagykövetségeken dolgoznak ilyen emberek, ezt elismerte, s annyit mondott, hogy a valódi kilétüket a terepen csak a nagykövet ismeri, a nagykövetség többi dolgozója sem tudja, kik a fedésben dolgozó diplomaták. Mindenesetre akár fedésben dolgozó diplomatákról van szó, akár „rendes” diplomatákról, ilyen ügybe belekeveredve ellehetetlenülnek a fogadó országban – szögezte le.

Szerző: NVZS