Sztrájkra készülnek a magyar egészségügyi dolgozók
Megkezdte az ágazatban dolgozók „szondázását” a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) azzal kapcsolatban, hogy ki, milyen formáját hajlandó vállalni a munka- és a betegellátás körülményeinek javítását segítő nyomásgyakorlásnak – tudta meg a Népszava Soós Adriannától, a szervezet elnökétől.
Az egészségügyben működő orvosi és szakdolgozói szakszervezetek először a Népszava Szike podcast júniusi adásában beszéltek arról, hogy az ágazati érdekképviseletek közösen keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel esetleg meggyőzhetik a kormányzatot, hogy szükség van további béremelésre és a munkakörülmények javítására. Mint már akkor jelezték: amennyiben tárgyalással nem érnek el eredményt, nyomásgyakorló akciókba kezdhetnek.
Az ügy előzménye az volt, hogy sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben nincs meghatározott összeg az egészségügyi béremelésre. Takács Péter június hatodikán a Hetek című hetilapban olvasható interjújában azt mondta: a „béremelés most ágazatspecifikusan nincs beütemezve ’25–'26-ra az egészségügyben.” Június 23-án az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Kulja Andrással, a Tisza Párt politikusával zajló vitájában azt állította, az interjút helytelenül idézték úgy, hogy az egészségügyben sem idén, sem jövőre nem lesz béremelés. Az ellentmondást feloldandó Soós Adrianna, a FESZ nevében levélben kért egyértelmű választ a politikustól. Továbbá azt is kérték, hogy a 2026. évi költségvetésben különítsenek el mintegy 90 milliárd forintot a szakdolgozók béremelésére. Ebből körülbelül a minimálbér-emeléssel azonos mértékben, átlagosan 13 százalékkal nőhetne az érintettek havi keresete, ami már részben kompenzálná az idei és a jövő évi inflációs hatásokat is. Idén ugyanis már elindult a reálbérek csökkenése.
– Erre a levélre Takács Péter rövid válasza az volt, hogy nincs béremelés – mondta a Népszava kérdésére Soós Adrianna.
Hozzátette: az államtitkár emellett hangsúlyozta, „igyekszik képviselni, hogy a kormányzat ismét vállaljon további kötelezettségvállalást a tekintetben, hogy a szakdolgozók bérhelyzete tovább javuljon.” A szakszervezet elnöke szerint ez a válasz elfogadhatatlan, és az ágazati felméréssel párhuzamos megkezdik a sztrájktárgyalás előkészítését is.
Az orvosok esetében elvárható a béreik reálértékének megőrzése, a szakdolgozók esetében az infláció ellentételezésén kívül a reálbérek növelése is indokolt, hiszen egyre nagyobb a terhelésük, miközben egyre rosszabbak a munkakörülményeik – mondta. A sajtóban naponta lehet olvasni a 40 fokos kórtermekben szenvedő betegekről. Már nem csak a megélhetésükről van szó, hanem arról is, hogy milyen munkáért fizetnek annyit, amennyit most kapnak. A szakdolgozók jelentős része már most is 45 év feletti, sokan közülük a nyugdíjhoz közelednek. A 60 év felettiek aránya is egyre nő, főként a nővérhiány nyomán visszafoglalkoztatott nyugdíjasok miatt. Kevesen vannak a 18–29 évesek a pályán, miközben a társadalom idősödése miatt egyre több a beteg. Gyakorlatilag a nyári szabadságolások miatt a szolgáltatások alig érik el az elégséges szintet, és ezt mindenki pontosan látja, aki most bármilyen egészségügyi szolgáltatásra szorul – mondta a szakszervezeti vezető.
