Szükség van arra, hogy az emberek is elkezdjenek kiállni a jogaikért
Az egészségügyi államtitkár megértést és türelmet kér a kórházakban a hőségtől kialakult „kellemetlen” állapotok miatt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hőmérsékletet mér és posztolja közösségi oldalán. Csak a civilek azok, akik tesznek is a megoldásért: klímákra gyűjtenek, beszerelik azokat, ahogyan azt tette öt évvel korábban Orosvári Zsolt is. Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász azt javasolja, hogy a betegek forduljanak Strasbourghoz az elvárható minimumot sem elérő egészségügyi ellátás miatt. De milyen jogi lehetőségei vannak itthon egy betegnek és hozzátartozóinak? – ezt kérdeztük Szepesházi Péter ügyvédtől.
Ahogy elkezdődött a nyár, sorra mondták fel a szolgálatot a kórházi klímák. Műtétek, onkológiai kezelések maradtak és maradhatnak el, és a kórházi osztályokon sem jobb a helyzet. A kormány és az egészségügyért felelős államtitkár szerint nincs is akkora baj, mint ahogyan azt az ellenzéki média állítja, hiszen a kormány mindent megtesz és Magyar Péter is csak azért járja a kórházakat hőmérővel a kezében, mert politikai hasznot akar szerezni.
A Tisza Párt elnöke kórházlátogatásaival és az ott mért majd 40 fokos hőmérsékletekkel, vagyis a klímahelyzettel kapcsolatban valóban folyamatosan „képben van”, de azt, hogy mégsincs minden rendben a magyar egészségügyben az is bizonyíthatja, „slágertéma” lett, éppen melyik kórházban milyen osztály szűnik meg, vagy most – a klímák meghibásodása miatt – hol maradnak el műtétek, onkológiai kezelések.
És bár Takács Péter államtitkár azt állította, hogy a legkritikusabb helyszínekre már eddig is 10 milliárd forintot elköltött a kormány, most is azt látni – a fősodratú média helyett a közösségi oldalakon –, hogy most is civilek siettek a bajba jutott egészségügyi intézmények segítségére. Ugyanez történt öt évvel ezelőtt is, amikor Orosvári Zsolt – aki korábban ágyakat is vásárolt adományokból a kórházaknak, hogy az anyukák ne a földön aludjanak fekvőbeteg gyermekük mellett – öt kórháznak szerzett klímákat. Most pedig így lesznek új klímái például a Bethesda Gyermekkórház fül-orr gégészeti osztályának adományokból, vagy a békéscsabai kórház sürgősségi osztályának a Patrióta Békéscsaba Egyesület jóvoltából.
De mit tehetnek a betegek, ha úgy érzik, hogy nem kapják meg azt az ellátást, amiért például a tb-t fizetik akár 30-40 éve?
Karsai Dániel alkotmányjogász, gyógyíthatatlan ALS beteg, közösségi oldalán mondta el véleményét. „Takács Péter egészségügyért felelőtlen államtitkár azt üzente az embertelen állapotok miatt elmaradt műtétek kárvallottjainak, hogy elnézést kér az őket ért „kellemetlenségért”.
Hát, nem nagyon vágyom mondjuk annak a daganatos beteg kellemetlenségére, akinek az elmaradt műtétje miatt megnőtt az áttét és ezáltal az idő előtti halál esélye. De gondolom, a jelenleg a miniszterelnöki posztot betöltő személy majd imádkozik azért, hogy jól viselje a szenvedést. Az a gond ezzel a kormánnyal, hogy túl sokat beszél Istenről, de istenes dolgot az Istennek se tesz, a pokolba is.”
Karsai Dániel alkotmányjogászként hívta fel mindenki figyelmét arra, hogy Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán számos elmarasztaló ítélet született az elvárható minimumot sem elérő egészségügyi ellátás miatt. „Magyarország ellen még nem volt ilyen ügy. Itt lenne az ideje. Ha mi nem küzdünk meg a jogainkért, más nem fog” – fogalmazott.
Szepesházi Péter a Hírklikk kérdésére azt mondta, hogy az embereknek joguk van arra, hogy a járulék fizetéséért cserébe megfelelő színvonalú, biztonságos és hatékony egészségügyi ellátásban részesüljenek. Ha ez nincs így, akkor a hőségben fekvő beteg írásban is tiltakozhat a körülmények miatt. Sőt, az ellen is, ha tudomására jut, hogy abban a műtőben, ahol őt is műteni fogják, 25 fok feletti a hőmérséklet. Hiszen már 2019-ben is nyilvánossá vált az országos tisztifőorvos módszertani leveléből, hogy ennél nem lehet magasabb a hőmérséklet. Ugyanis az már fertőzésveszéllyel jár. Ha viszont ilyen körülmények között műtötték meg és abból neki valamilyen problémája adódott, valamilyen kórházi fertőzést kapott, rosszabb esetben el is halálozott, akkor műhiba pert is indíthatnak az adott kórház ellen és kártérítést követelhetnek. Ilyenkor nem az orvos felel a körülményekért, hanem az intézmény, amelynek a magatartása vezetett a hibához.
Amibe egy olyan bíró, aki fél a hatalomtól beleköthet, az az, hogy a „megfelelő ellátás” nincs az Alaptörvényben definiálva. De ha a szakkönyvek leírják, hogy jobb vagy muszáj 26 fok alatti hőmérsékletben műteni, már mérlegelési kérdés, ami persze szintén a bírótól függ. Viszont mindenképpen jogellenes – magyarázta az ügyvéd.
„Elképesztő, hogy mikre nincs pénz, köztük arra, hogy emberek valahogy fenntartsák magukat. Elfogadhatatlan, hogy akik nem tudják a magánellátást megfizetni, ilyen körülmények közé kényszerülnek ugyanakkor értelmetlen dolgokra milliárdokat szór el a kormány. A megfelelő klímák már nem tartoznak az őrült nagy luxusba” – vélte Szepesházi Péter.
Két és félmillió főre becsülik Magyarországon azok számát, akik akár évtizedeken keresztül fizetik a tb-t, de csak magánellátásban tudnának orvoshoz fordulni, amire viszont nincs pénzük. A nagyon rossz ellátás miatt itthon többen összeállva indíthatnának pert például azért, mert hőség volt a kórtermekben és a műtőben is, de Magyarországon a személyiségi jogi, sérelemdíjas, nem elismerten műhibára hivatkozó perek végeredményét tekintve, Szepesházi Péter elég pesszimista. Mert egy félelemben élő bíró hivatkozhat arra, hogy ez így túl általános, mert a magyar állam az Alaptörvény szerint csak törekszik a szociális-, egészségügyi ellátásra. Ha már műhibaperről van szó, akkor annak sokkal nagyobb az esélye a pozitív végkifejletre, mert az 1990-es évek óta az ilyen perek 90 százaléka sikeres – tette hozzá.
Szepesházi szerint az jó, amit Magyar Péter csinál, de nem elégséges csak bírálni, véleményt mondani, cselekedni is kell, ahogyan azt öt évvel ezelőtt és most is teszik a civilek. Karsai Dániel felhívásával viszont egyetért. „Szükség van arra, hogy az emberek is elkezdjenek kiállni önmagukért” – emlékeztetett Szepesházi Péter.
