Szupermenta: górcső alatt az áruházak tejtermékrészlege

Élelmiszerek esetében a cím elnyerését, a magas minőséget jelző embléma használatát, a Nébih szigorú feltételekhez köti. Terméktesztjeik garanciája a munkatársak szakértelme, a Szupermenta egyediségét pedig éppen az a komplex vizsgálati rendszer adja, ami magában foglalja a Nébih laboratóriumaiban végzett méréseket és a termékek hatósági ellenőrzését is.

A program egyedülálló lehetősége, ami a többi élelmiszer-teszt közül is kiemeli, hogy – mivel hatósági felügyelet áll a vizsgálatok mögött – a nem biztonságos termékek azonnal lekerülnek a boltok polcairól, már nem jutnak el a fogyasztókhoz.  

„2014 novembere és 2024 novembere között 110 termékkör teljes körű vizsgálatát végeztük el a feldolgozott élelmiszerektől kezdve, az alkoholos italokon, a fűszernövényeken, az állatgyógyászati készítményeken át egészen a fűmagokig. Mintegy 2380 termék több mint 230 ezer laboratóriumi paraméter vizsgálatán esett át, a kedveltségi vizsgálatokon 2155 szakértő és laikus kóstoló vett már részt” – mutatta be a Szupermenta terméktesztet az igazgató.

Az utóbbi napokban ért véget az országos „tejtermékrészleg-teszt”. Az üzletekben elsősorban a tej és tejtermékek számára fenntartott hűtőberendezések állapotát, működését ellenőrizték, beleértve a hőmérőket is. Megnézték, hogy a berendezések kapacitása, elhelyezése megfelel-e az előírásoknak. Ellenőrizték továbbá a hűtők aktuális hőmérsékletét is, hogy a bennük elhelyezett élelmiszereket az előírt hűtési tartománynak megfelelően tárolják-e. Ebből a szempontból mindent rendben találtak a felügyelők.

Vizsgálták a pultokban elhelyezett termékek lejárati idejét, csomagolásának épségét és a nyomon követési dokumentumait is, hogy azok megfelelnek-e az előírásoknak. Ezen felül megvizsgálták, hogy tapasztalhatóak-e romlásra utaló jelek. A jegyzőkönyvekből kiderült, hogy több helyen hiányoztak a mérőeszközök vagy azok hitelesítési dokumentumai, továbbá probléma merült fel az áruátvételnél alkalmazott hőmérséklet-ellenőrzési gyakorlattal is. A kereskedelmi egységeknek – a hűtőberendezések és a hűtött termékek hőmérsékletének ellenőrzése céljából – rendelkezniük kell hőmérővel, esetleg úgynevezett maghőmérővel, de ez nem mindenütt áll rendelkezésre. Néhány helyen tapasztalták a szakemberek, hogy egyáltalán nem volt mérőeszköz, vagy nem kalibrálták azt, de az is előfordult, hogy lejárt a kalibrálási bizonyítvány érvényessége.

„A kiválasztott üzletek közül 12 helyen végeztek sajtdarabolási tevékenységet, ezért megvizsgáltuk, hogy az erre szolgáló helyiségben milyen körülmények között darabolják a később majd a pultba kerülő sajtokat. Meglehetősen vegyesek a tapasztalatok” – ismertette az erre vonatkozó észrevételeket dr. Pleva György. Egy kirívóan rossz példát is megemlített: az egyik boltban olyan termékeket találtak, amelyek minőségmegőrzési ideje már lejárt, ugyanott a sajtok darabolásának körülményeit sem találták elfogadhatónak. A higiéniai körülmények nem voltak megfelelőek, de a boltban talált termékek származásának nyomon követési dokumentációja sem volt rendben. „A felügyelők az adott üzletre 350 ezer forintos bírságot szabtak ki” – mondta az ilyenkor szokásos eljárásról az igazgató. De nem egyedül abban a boltban fogott vastagon az ellenőrök „büntető ceruzája”. Egy másik üzlet hűtőkamrájában csomagolt, jelöletlen, nyomon nem követhető darabolt sajtokat találtak, az ott kiszabott büntetés 250 ezer forint volt.

„A nyomon követhetőség biztosítása valamennyi élelmiszer-vállalkozóra nézve kötelező" – magyarázta dr. Pleva. – „A kereskedelmi dokumentumok hiánya, az ismeretlen származási hely az egyik legdurvább vétség az élelmiszer-forgalmazás biztonsága ellen. A szabályok betartása valamennyi forgalmazó felelőssége, hiszen a leszállított áru tételazonosítója, vagy helyette a lejárat napját és hónapját is tartalmazó minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági idő feltüntetése, a nyomon követhetőség egyik legfontosabb biztonsági kritériuma.” 

Az ellenőrzések kiderítették, hogy már az áruátvételnél alkalmazott gyakorlat is „változatos képet” mutatott az egyes boltoknál. Volt, ahol a szállító jármű belső hőmérsékletét ugyan dokumentálták, de a beérkezett termék hőmérsékletét nem mérték meg. Máshol csak szúrópróbaszerüen mérték meg a beérkező termékek hőmérsékletét, egyes helyeken pedig csak szemrevételezés történt. A mért értékek rögzítésének gyakorlata is eltérő volt, ráadásul nem is minden esetben dokumentálták azokat.

„Nem mindenki tudja, hogy az élelmiszereinkben különféle baktériumok is előfordulhatnak" – indokolta Pleva György azoknak a méréseknek a fontosságát, amiket az ellenőreik szinte mindenütt számon kértek az üzletekben. – „A bomlást okozó baktériumok először az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait változtathatják meg, de bizonyos szám felett már megbetegedést is okozhatnak, a kórokozók humánegészségügyi szempontból mindenképpen veszélyesek. Amennyiben a gyártó által előírt hőmérsékletet nem biztosítják folyamatosan, a hűtési lánc megszakadása olyan változásokat eredményezhet a termékben, amely lehetővé teszi a mikroorganizmusok elszaporodását. Megindulhat egy kedvezőtlen mikrobiológiai folyamat, amely az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait ronthatja, annak táplálkozás-élettani értékét csökkentheti, vagy súlyosabb esetben a mikroorganizmusok elszaporodása, esetleg toxin termelése miatt ezek ételfertőzést, vagy ételmérgezést is okozhatnak. A hűtött áruk, például tejtermékek esetében is fontos az előállító által meghatározott tárolási hőmérséklet folyamatos fenntartása, mert csak ebben az esetben garantálható az élelmiszerek biztonságos fogyasztása és megfelelő minősége a lejárat napjáig."

A hatóság a raktári berendezések mellett a boltok eladóterében lévő hűtőket is ellenőrizte. A helyszíni vizsgálat alkalmával a felügyelők mind az eladótérben, mind a raktárban található hűtőberendezések oldalfaláról, polcáról és fogantyújáról mikrobiológiai mintákat vettek, majd azokat a Nébih laboratóriumában szennyezettség vizsgálatoknak vetették alá. „Ezek az eredmények megnyugtatóak, ugyanis a minták egyikében sem volt jelen semmilyen kórokozó mikroorganizmus" – nyugtatott meg az igazgató, és hozzátette, „A laboratóriumi eredmények kifogástalanok, a vizsgált minták egyikében sem volt jelen veszélyes kórokozó mikroorganizmus, például Salmonella vagy Listeria Monocytogenes. A nem kórokozó baktériumok közül néhány csak az eladótérben vett mintában volt kimutatható, ami az ellenőrzött kereskedelmi egységekben megforduló vásárlóktól „származhatott”. A laboratóriumi eredmények alapján a vizsgált felületek szennyezettsége nem bizonyult kiugróan magasnak.”

A Szupermenta munkatársai az üzleteket ‒ elsősorban azok tejtermékrészlegét ‒ a klasszikus vásárlói szempontok alapján tisztaságuk és rendezettségük alapján is osztályozták. Az összesített értékelés végül a hatósági ellenőrzés, a laboratóriumi vizsgálatok, valamint a vásárlói szempontú felmérés eredményei alapján alakult ki. Az ellenőrzött 30 bolt közül öt üzlet érdemelte ki a kiválóan megfelelt minősítést. Akik kisebb hibák miatt lemaradtak a listáról, mert valami kifogásolható körülményt találtak az üzletben, ha nem is büntetéssel, de legalább figyelmeztetéssel megúszták, ha az ellenőrzött egységek vezetői azonnali intézkedtek, vagy vállalták, hogy utólag megküldik azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, kijavították a hibákat.