Tagállami hatáskör a kötelező oltás elrendelése – Orbán a választások előtt fél kockáztatni

Nem tartja rossznak, hogy az Európai Unió ajánlásokat fogalmaz meg a kötelező oltásról – ezt Gulyás Gergely mondta a kormányinfón. Ám a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hozzátette, hogy a vakcinációt tagállami hatáskörben kell tartani. 

Egyelőre biztosan ott van – ahogy Kökény Mihály fogalmazott a Hírklikknek. Nagyon korlátozott az unió hatásköre ebben a kérdésben, s a tagállamoknak kell meghozniuk a döntéseket. Ahhoz, hogy ebben változás legyen, alapszerződést kellene módosítani, „a sokadik járvány esetén talán megcsinálják”.

Nesze semmi, fogd meg jól!

A korábbi egészségügyi minisztert ugyan arról faggattuk, reálisnak tartja-e, hogy az EU dönt a kötelező Covid-oltásról, ám szóba került a legfrissebb hír is, az, hogy milyen döntések születtek járványkezelési ügyben a kormány eheti ülésén, pontosabban, miről számolt be Gulyás. Ahogy Kökény fogalmazott: „a most közöltek is azt bizonyítják, hogy a kormányzati járványkezelés gyalázatosan silány és semmitmondó”. Gulyás csupán annyit jelentett be, hogy egy héttel meghosszabbítják az oltási akcióhetet, kiterjesztik a kistelepülésekre is az oltópontokat, kampányt indítanak a harmadik oltás felvételére, továbbá, hogy egy idő után az oltottsági igazolványt is a harmadik vakcina felvételéhez fogják kötni.

„Ez is mutatja, hogy semmilyen szakmai megfontolás – akár az időzítést, akár a tartalmi lépéseket tekintve – nem számít a kormány számára, mindent felülír náluk a politika” – reagált Kökény, aki szerint „abszolút hatalmi politikai önzés uralkodik, kizárólag politikai szempontok alapján lépnek, s mindent alárendelnek a Fidesz választási felkészülésének”. 

A szakértő példaként beszélgetésünk témáját, a kötelező oltás kérdését hozta fel, s mint rámutatott, lebegtetik azt, de látszik, hogy nincs meg a szándék határozottabb lépésre, még a legveszélyeztetettebb csoportok esetében sem. „Lényegében semmi konkrét intézkedés nincs, csak közlik, hogy majd megvizsgálják a kérdéseket. Ez nesze semmi, fogd meg jól!” – szögezte le.

Kötelezővé kell-e tenni?

De be kellene-e vezetni a kötelező Covid-oltást, ahogy például már Ursula von der Leyen bizottsági elnök is pedzegette tegnap? – kérdeztük Kökényt. Válaszát azzal kezdte, hogy a gyerekkori védőoltások sem kötelezőek, pedig sokakat az is elgondolkodtathatna például, hogy néhány éve kanyarójárvány tört ki Németországban, ami jelentős számú halálos áldozatot is szedett a gyerekek körében. Nem volt kötelező a védőoltás ott sem. De – hogy a kanyaró példájánál maradjunk – másutt is terjedni kezdett Európában, s ez Kökény szerint arra figyelmeztet, hogy vissza-visszatérhetnek már legyőzöttnek hitt járványok, gyerekkori betegségek is.

Nem véletlen, hogy egyre komolyabban felmerül a kötelező oltás kérdése, már nem csak a szakmában, hanem a döntéshozók körében is. Az Egyesült Államokban John Biden elnök kötelezővé tette a szövetségi alkalmazottak számára a Covid-oltást, az osztrákok február 1-jétől általánosan is kötelezővé teszik az oltást. Bár a jogszabály még nem született meg erről, s másutt is vannak részintézkedések. Például Görögországban a hatvan évnél idősebbeknek előírták. A korábbi miniszter emlékeztetett arra, hogy sok helyen – így egyébként Magyarországon is – egyes foglalkoztatási csoportok tagjai számára – például az oktatásban és az egészségügyben – kötelező beadatni a vakcinát. 

Társadalmi felelőssége is van a polgárnak

Felmerül persze a kérdés, ha nem veszem igénybe a bizonyítottan megelőző, ingyenesen hozzáférhető szolgáltatást (ez esetben nem veszem fel az oltást), majd megbetegszem, akkor indokolt-e hogy térítésmentesen kapom a társadalombiztosítási szolgáltatást. Fel lehet tenni a kérdést: belefér-e az általános egészségbiztosítási szolgálatatásokba, ha tudatos oltástagadással elősegítem a járvány terjedését (más kérdés, amikor valaki tényleg nem kaphatja meg, például egy betegség miatt) – vetette fel Kökény. (Mint a keretes írásunkban láthatják: van, ahol már nem.)

Arról már nem is szólva, hogy a jelenlegi rendkívüli népegészségügyi válsághelyzetben mások egészségét is veszélyeztetik az oltatlanok, nagyobb kockázatnak teszik ki azokat, akik a közelükbe kerülnek. Főleg – mutatott rá Kökény –, hogy gyorsabban és agresszívabban terjedő mutánsok terjednek, amilyen például az Omikron, aminek a súlyosságát egyelőre még nem ismerjük, nincs elég információ és tapasztalat róla (bár bizonyos adatok azt mutatják, hogy nincsenek súlyosabb hatásai, de hetekbe telik, mire ez kiderül).

Marad teendő a járvány lecsengése utáni időre is

„Egy szó, mint száz, ha tényleg le akarjuk győzni a járványt, akkor rendkívül komolyan fontolóra kell venni a kötelező oltást bevezetését” – foglalta össze az álláspontját, kitérve azonban arra is, hogy az Európai Unióban az egészségügy bizonyos területein osztott a hatáskör. Ám szerinte ez a pandémia is azt mutatja, indokolt és fontos lenne az európai egészségügyi unió létrehozása, hogy – különösen válsághelyzetben – erősebbek legyenek az EU kompetenciái ezen a téren. S ha majd véget lehet vetni ennek a pandémiának, nagyon meg kell erősíteni az európai járványügyet, vissza kell térni a korábban már elfeledett járványügyi készültséghez, mivel a jelek szerint elmúlt az a kegyelmi korszak Európában, amikor elkerültek minket a járványok. Magyarországon is erre van szükség – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy hat éve megszüntették az országos tisztiorvosi szolgálatot, a darabjaira szedték a hálózatot, s most sokkal kisebb hatáskörrel működnek csak az egyes egységek, azok sem szakemberek irányításával. „Ez is az egyik oka annak, hogy ennyire kapkodó a járványvédelem” – mutatott rá portálunknak nyilatkozva Kökény Mihály.