Tarlós után még 20 milliárd kellett volna a Biodómra
Az új Lánchíd-csata mellett, ami a kormány és a főváros között zajlik, szinte teljes csönd van a nagy botrányt kiváltó és a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, Persányi Miklós lemondásához vezető Biodóm körül, annak ellenére, hogy – Tarlós örökségeként – még 20 milliárdot próbált kisajtolni decemberben az állami beruházás az új vezetésű Budapestből. Ennek okairól kérdeztük Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettest.
– Egy napja nyilatkozta a Népszavában, hogy fenntarthatatlan költségvetési pályára állt Budapest. Mennyiben befolyásolja ezt a feltételezést az Állatkerthez álmodott gigaprojekt Pannon Park és a leginkább csak vitákat kiváltó, irreális összegekkel beragadt Biodóm jelene vagy jövője, egyáltalán: van-e jövője a beruházásnak?
– Még a járványidőszak előtt, a február végi közgyűlésen született arról döntés, hogy átalakítjuk a projekt irányításának rendszerét. Ez azért szükséges, mert az elmúlt időszakban olyan összegek repkedtek, amelyek a legkevésbé sem voltak alátámasztva a beruházást illetően – bárki bármit mondhatott volna, semmi sem támasztotta alá, hogy tulajdonképpen mire gondolt az előző vezetés, amikor plusz húszmilliárdról beszélt. Ezért arról döntöttünk, hogy szeretnénk tisztán látni, amihez szükség van egy külső szereplőre. Ezért felkértük a főváros egyik cégét, az Enviroduna Kft-t, akik már részt vettek a Pannon Park projektben, hogy egyrészt tegyenek le az asztalra négy-hat hónapon belül egy döntési alternatívákat tartalmazó felmérést arról, hogy merre van a Pannon Park befejezésének valós iránya.
Döntés született arról is, hogy az eddigi utólagos dokumentum-alapú rendszerellenőrzés helyett, egy szorosabb, előzetes ellenjegyzéshez kötött döntéshozatali rendszer legyen, s így az Enviroduna nélkül az Állatkert nem léphetett a projekt kérdéseiben. Ez azért volt fontos, hogy a múlt örökségét megpróbálják feldolgozni ebben a projektben és legyen egyértelmű, hogy miként indulhatunk el a lezárás és a befejezés irányába.
– Ezt mind a kivitelezésre, mind annak anyagi lehetőségeire vonatkozóan tervezték?
– Természetesen, hiszen a kettő összefügg. Esetünkben azt kellett figyelembe venni, hogy egyrészt mit lehet befejezni, másrészt, hogy erre mennyi pénz áll rendelkezésre.
– Mennyi pénz áll rendelkezésre?
– Ami stabilan rendelkezésre áll, az még hatmilliárd forint. Ez kormánytámogatás. Illetve van egy olyan megerősített kormányzati döntés, hogy a Pannon Park kiszolgálásához tervezett Hermina garázsra szánt forrást a kormány hajlandó a projekt befejezésére szánt összegbe forgatni. Ez kerekítve, szintén hatmilliárd körül van. Az Envirodunát azzal bíztuk meg, tegyen javaslatot, hogy a rendelkezésre álló összegből miként nyitható meg – a hányattatások ellenére – attrakció-szinten a Pannon Park. Arra teszünk kísérletet, hogy elegendő látogatót vonzzon a hely ahhoz, hogy legalább az üzemeltetési költségeket kitermelje, hiszen nem szeretnénk egy olyan beruházást végigvinni, ami még a fenntartási költségeket sem képes megteremteni.
– Mikorra várhatunk konkrét adatokat a folyamatban lévő kalkulációkról és így a projekt jövőjéről?
– Az Enviroduna megbízatása augusztus végén jár le, ekkor teszik le a végleges dokumentációt és ekkor dönthetünk arról, hogy mi lesz a Pannon Park és a Biodóm sorsa.
– Arról megtudhatunk bármit, hogy óvatos becslések szerint, mikor sétálhatunk a méregdrága egzotikus mediterrán enteriőrben?
– Ha az a kérdés, hogy mikor nyithat meg, arra jelenleg nem lehet pontos választ adni. Ez sok tényezőtől függ, főként az is befolyásolja, hogy a hatalmas kupolarendszer alatt, mekkora részeket mekkora összegből lehet berendezni úgy, hogy az Budapesthez méltó, attrakciós helyszínt nyújtson, ami látogatókat vonz.
– Minderre lesz a főváros részéről egy kijelölt projektfelelős, akin az ígéreteket számon lehet kérni?
– Mindennek az egyértelmű szakmai felelőse az Enviroduna, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert, de nyilván a Fővárosi Önkormányzatban is vannak a beruházásért felelős szakmai területek.
– Tehát akkor nincs egyszemélyi felelős?
– Ha a városvezetés szintjén kérdezi, akkor én vagyok, aki foglalkozom vele, de azt a politikát követem ebben is, hogy ez szakmai kérdés, amit végig kell csinálni és amikor leteszik a döntési tervet, akkor a városvezetésnek kell közös döntést hoznia.
– Az állatkertet 21 éve vezető Persányi Miklós idén február előtt lemondott. Született döntés az utódjáról?
– Egyelőre az a döntés született, hogy amíg nem látjuk, merre léphetünk a Pannon Park ügyében, addig megbízott főigazgató látja el a feladatokat. Amint világos a beruházás sorsa, természetesen pályázatot írunk ki a vezetésére. Ez akár a nyár végén is megtörténhet.
– A Pannon Park jövőjét befolyásolja-e bármilyen módon az az éles vita, ami a kormány és a főváros között kialakult a Lánchíd felújítása kapcsán?
– Az mi alapállásunk az volt, hogy a főváros részéről nem akarunk mindebbe pluszforrást betenni, mivel teljes mértékben kormányzati beruházásról volt szó. A mára kialakult költségvetési helyzet egyértelművé is tette, ha akarnánk, sem tudnák erre költeni a jövőben. Tehát olyan pénzügyi megoldást kell találni, ami elegendő kell, hogy legyen a jövőben az eddig megígért és a Hermina garázs költségeit átcsoportosító finanszírozásra.
– Az Ön által említett, a beruházásra szánható 12-13 milliárd már majdnem kiteszi azt a titokzatos plusz húszat, amit még a fővárostól próbáltak kizsarolni tavaly – akkor mit nyert Budapest...?
– Nem egészen, mert a kormány az általam említett hatmilliárd mellé kívánt még húszmilliárdot a fővárostól kicsikarni.
– Kiderült azóta, hogy mi indokolta annak a húszmilliárdnak a szükségességét?
– Ennek alátámasztására továbbra sem találtunk semmilyen érdemi bizonyítékot. Az előző városvezetés nem adott át nekünk erről szóló dokumentációt – nyilván azért, mert ők sem kaptak ilyet.