Tarlósnak is árthat a dunai baleset
A Budapesten szerdán este történt hajószerencsétlenségről a nemzetközi sajtó megszámlálhatatlanul sok orgánuma beszámolt, többnyire hírszerűen, a hivatalos magyar és dél-koreai közlések alapján. A Die Welt hosszú cikket közölt, melyben Boris Kálnoky tudósító az eddig ismertté vált tények alapján megállapította, hogy csütörtökön délután még 21 embert tartottak nyilván eltűntként, de „ebben az időpontban már senki nem hitt abban, hogy még életben lehetnek”.
Kálnoki szerint a legtöbb budapestit sokkolja a tény, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges, mert a sétahajók eddig biztonságosnak számítottak, a dunai hajózás hatósági felügyeletét szigorúnak és megbízhatónak tartották. Mint írta, kiderült, hogy az utóbbi időben több fejlemény is növelte a dunai sétahajókázás veszélyeit, különösen az esti órákban. Egyfelől az utóbbi években rohamosan fejlődött Budapesten a turizmus, és ezzel jelentősen megnőtt a forgalom a Dunán. Mivel a folyami hajóutazások nagyon kedveltek és jövedelmezőek, pár éve a nagy folyamhajózási társaságok is kínálnak ilyeneket. Ilyen úton volt a svájci Viking Sygin, amely a Budapesti megálló után Passauba tartott volna.
A hajózási szakmában már hosszabb ideje jelentkeztek aggodalmak, hogy előbb-utóbb komoly baleset történhet, s szakma képviselői a hatóságoknak írt levélben már követeltek megelőző intézkedéseket. A Budapesti Hajózási Felügyelet a jelek szerint tisztában volt a megnőtt forgalommal járó veszélyekkel, és új szabályt vezetett be: a nemzetközi turistahajók a városon belül csak akkor fordulhatnak, ha érkezéskor Budapesten kikötnek, majd továbbmennek.
További probléma a Magyarországon a hajózásban is érzékelhető munkaerőhiány. A kis hajókon gyakran olyanok dolgoznak, akik eredetileg mást tanultak, és csak nemrég vannak a hajózásban. Bennfentesek beszámolnak arról, hogy a hajók kapitányai között gyakran merülnek fel félreértések, mert a jelek szerint a kis hajók legénysége néha nem ismeri a hajózási jelzéseket, például azt, ha a hajó baloldalán egy villogó zöld lámpa jelzi, hogy arról lehet előzni.
Nem utolsó sorban ott van sok hajó magas kora. A Hableány 1949-ben futott ki a szovjet idők Moszkvics osztályához tartozó járműként, idén lett volna 70 éves. Az üzemeltető közlése szerint műszakilag rendben volt, és rendszeres ellenőrzés alatt állt. Sajtójelentések szerint azonban két éve egy műszaki hiba folytán kormányozhatatlanul a partnak sodródott.
Jelen esetben azonban szinte bizonyosnak tekinthető, hogy nem anyaghiba, hanem emberi mulasztás okozta a balesetet. A rendőri eljárásnak kell majd kimutatnia, hogy a Vikig Sygin, vagy a Hableány kapitánya követett-e el mulasztást.
Budapesten néhány hónap múlva új főpolgármestert választanak, s a cikkíró szerint
„a katasztrófa árthat Tarlós István főpolgármesternek (Fidesz), ha kiderül, hogy a történtekben a hatóságok kudarcának is szerepe van, vagy ha a rendőrség blamálja magát azzal, ha hibát követ el a történtek felderítésében, vagy túl lassan dolgozik."
Ennek megfelelően a rendőrség, a tűzoltóság, a katonai búvárok, a nyomozók és szakemberek hatalmas erőfeszítéseket tesznek szerda este óta. Tarlós főpolgármester már bejelentette: megvizsgálja majd, hogy a nagyobb Turistahajók jó helyen vannak-e Budapesten. Más szóval nem kizárt, hogy az ezeknek a hajóknak szolgáló kikötőhelyeket a baleset nyomán a budapesti belvároson kívülre helyezik. Nem zárható ki az sem, hogy a nagy szállodahajók számára megtiltják a sétahajókázást. A magyar idegenforgalom számára sok forog kockán: a városnézéseken évente több millió ember vesz részt, és ez jelentős bevételi forrás, írta Kálnoky.
