Tessék minket még hülyébbnek nézni!

2019. június 11. 06:22

Miért baj az, ha a külügyminisztérium helyettes államtitkára titokban egy, a magyar kormány segítségével Budapestre szökött köztörvényes bűnözővel találkozik? Miért gond az nekünk, ha Nikola Gruevszki, volt macedón miniszterelnök egy kínai férfi tulajdonában lévő Margit körúti lakásban bonyolítja le a légyottot? Mi közünk van ahhoz, ami mostanság Magyarországon történik? Talán miénk ez az ország? Na ugye!

Mi a probléma azzal, ha a miniszterelnök a tehetős csókosainak a luxusgépén utazik? Miért nem tudunk teljes szívünkből örülni a mások örömének? Ha neki az a jó, hogy el tud jutni Bakiba, a válogatott meccsére, akkor ne irigyeljük tőle ezt a kis boldogságot. Tessék összebarátkozni az ország leggazdagabb embereivel, engedni, hogy vagyonosodjanak, és akkor majd másokat is elvisznek repülővel a labdarúgó válogatott külföldi meccseire.

Miért gond az, hogy Szijjártó Péternek már 36 éves korában 167 millió forintos házikója lett Dunakeszin? Mindenki tudja, hogy a szülei segítették a külügyminisztert a ház megvásárlásában. Nem holmi lopott pénzből adták a fiuknak a rávalót, hanem egy élet megfeszített munkájának gyümölcsei épültek be a dunakeszi házba. Tessék jó, gondoskodó családba születni! Nem olyanba, ahol a megszerzett jövedelmet gázszámlára, villanyszámlára, magyarul, megélhetésre költik, hanem olyanba, ahol félre tudnak tenni annyit, hogy hozzásegíthessék a gyereket egy 167 millió forintos ház megvásárlásához.

Miért baj az, ha Mészáros Lőrinc és családja közel ötven milliárd forintot vettek ki osztalékként a cégeikből. Miért irigykedünk arra, aki szorgalmas és ráadásul még szerencséje is van?

Tanuljunk meg örülni a mások sikerének. Volt már ilyen, jelesül az ötvenes években, amikor a konyakról az a mondás járta, hogy a dolgozó emberek itala, amelyet választott képviselőik által fogyasztanak.

Képzeljük azt, hogy Orbán a mi nevükben repül, Szijjártó helyettünk lakik Dunakeszin a 167 milliós házikóban, Tiborcz István, a miniszterelnök veje a mi képviseletünkben áll a saját lábán.

Tessék minket még hülyébbnek nézni! Fát vágni a hátunkon, a szemünkbe röhögni, hadd örüljünk ennek is!

Szerző: Föld S. Péter