Tisztább lehetne a levegő – kis odafigyeléssel
Magyarország nagyvárosai elég rosszul állnak a levegő tisztsága ügyében. Ez derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) a légszennyezettséget összegző jelentéséből.
A szervezet a városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig rangsorolta annak alapján, hogy az utóbbi két naptári évben mekkora volt a finom részecskék (PM2,5) átlagos koncentrációja a levegőben. Azért a PM2,5-öt vették alapul, mert a leggyakrabban előforduló légszennyező anyagok közül ez a legkárosabb az egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben frissítette a levegőminőségi ajánlásait, és a PM2,5 koncentrációjának egészségügyi határértékét évi átlagban köbméterenként 5 mikrogrammban állapította meg. Az európai uniós célérték jelenleg 25 mikrogramm – írja a hvg.hu.
Összesen 372 európai város szerepel a listán. Közülük Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyet foglalja el. A Levegő Munkacsoport közlése szerint Magyarországon például évente mintegy 10 ezer idő előtti halált és körülbelül egymillió megbetegedést idéz elő a levegő szennyezettsége. „Rengeteg az olyan a haláleset és megbetegedés, ami elkerülhető lenne, ha a kormány és az önkormányzatok haladéktalanul meghoznák a szükséges intézkedéseket. Azért is érthetetlen a halogatás, mert számos olyan intézkedés lehetséges, amelyekkel rövid időn belül jelentősen csökkenthető a légszennyezettség” – állapította meg Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.
Magyarország légszennyezettségi térképe jelenleg ugyan tiszta képet mutat, de ez egyáltalán nem általánosítható helyzet. A szakértő szerint idehaza gondot jelent például a lakossági tüzelés, melynek légszennyező formáját elsősorban széles körű felvilágosítással, a rászorulók fűtési támogatásával és a jogsértések elleni szigorú fellépéssel lehetne visszaszorítani. A közlekedés terén indokolt lenne alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, 30 kilométer/órás zónák kialakítása, de a parkolási szabályok átalakítása is.
