Több helyen is ellenségesen bántak a Magyarországon vizsgálódó LIBE-bizottsággal
Az igazságügyi rendszer reformját, a közvagyon alapítványokba való kiszervezését, az uniós források nyomon követhetőségét, a veszélyhelyzet alatt hozott törvényeket és a Pegasus-ügy kezelését is aggasztónak találta a LIBE-Bizottság Magyarországra utazott küldöttsége. A delegációt nem mindenhol fogadták pozitívan, a Kúrián például kifejezetten ellenségesen bántak velük – a csoport vezetője szerint.
Sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja. A küldöttség azzal a céllal utazott Budapestre, hogy a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről tájékozódjon, és azt is fel akarta mérni, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága hazánkban – írja az Euronews.
A delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint az elmúlt napokban reggel nyolctól este kilencig dolgoztak a bizottság tagjai, és azt találták, hogy Magyarországon vannak aggasztó jelek a jogállamiságot illetően. Bizonyos interjúk alapján úgy látják, hogy az elmúlt években romlott is a helyzet. Ami a konkrét ügyeket illeti, Delbos-Corfield ezeket említette:
- A hetes cikkely szerinti eljárás elindítása, miután 2018 óta megreformálták az igazságügyi rendszert Magyarországon, ami nem segített a bíróságok függetlenségének helyreállításában.
- Az alapítványokról szóló törvény nehezíti az átláthatóságot az állami és uniós pénzeket illetően,
-
Szintén nagyon nehéz azt nyomon követni, hogy a Magyarországra érkező uniós források végül kinél kötnek ki, pedig ez nagyon fontos lenne.
-
Egy másik probléma a veszélyhelyzet fenntartása, ami ugyan más országokban is jellemző, de Magyarországon ennek apropóján olyan fontos törvényeket is hoztak, amelyeknek semmi közük a járványhoz.
-
A Pegasus-ügy szintén aggasztó a küldöttség vezetője szerint, már csak azért is, mert a kormány nem hajlandó semmit sem mondani róla.
Feszült helyzetek a meghallgatásokon
A megkeresett több tucat tárgyalópartner közül egy olyan ember volt, aki nem volt hajlandó beszélni a küldöttség tagjaival – ő a média világában dolgozik Delbos-Corfield szerint, és viccnek, színháznak nevezte a delegáció munkáját, mielőtt faképnél hagyta őket.
A Kúriánál és az Alkotmánybíróságnál kifejezetten nehéz dolguk volt. Bizonyos kérdésekre nem akartak válaszolni tárgyalópartnereik, akik ellenségesen bántak a küldöttség tagjaival annak vezetője szerint. A Kúrián volt a legrosszabb a helyzet, ott kétszer is a bíróság megsértésével vádolták a delegációt. Delbos-Corfield szerint ez furcsa volt, hiszen a Kúria nem ítélkezett felettük, de ez is jelzi, hogy milyen feszült hangnemben zajlott a tárgyalás.
Az Euronews kérdésére Delbos-Corfield részletesen is felidézte a történteket. A politikus úgy ítélte meg, hogy az egyik bíró kvázi viccelve vádolta meg őket a bíróság megsértésével az általuk feltett egyes kérdések miatt. Azt mondta, hogy ha a tárgyalóteremben lennének, már megbüntette volna a bizottság tagjait, és azt is kilátásba helyezte, hogy elhagyja a szobát.
Nincsenek ellenzékiek a közmédiában
Delbos-Corfieldet az újságírók aktuális ügyekről, például a Pegasus-botrányról is kérdezték. A delegáció vezetője szerint erről az ügyről sok szó esett a meghallgatások során. A küldöttség számos adatot kapott a magyar médiahelyzettel kapcsolatban, a kormánnyal szimpatizáló és ellenzéki tárgyalópartnerektől is. Delbos-Corfield legnagyobb problémája a közmédiával kapcsolatban az volt, hogy ellenzéki képviselőknek gyakorlatilag nem biztosítanak megszólalási lehetőséget.
A Magyar Nemzet újságírója azt kérdezte a küldöttség vezetőjétől, hogy lehet az, hogy egy ellenzéki magyar képviselő, Donáth Anna is a delegáció tagja volt. Delbos-Corfield azt válaszolta, az elmúlt időszakban a Bulgáriába és Szlovákiába küldött csapatban is volt helyi politikus.
A sajtótájékoztató teljes egészében megtekinthető itt, angol nyelven:
