Tombol a kormányzati zöldprogram: levendula helyett műfűlobbi

Harkai Péter 2020. augusztus 3. 18:20 2020. aug. 3. 18:20

Turisztikai fejlesztésekre újabb 150 milliárd forintot biztosít a kormány – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy májusi sajtótájékoztatón. Ennek ellenére, a szervezet tulajdonába került ferencvárosi Bálna épülete mellett, az eddigi növénysövényt műfűre cserélték. A kerület kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, a Kétfarkú Kutyapárt társelnöke Döme Zsuzsanna szerint, a savköpő menyétek állhatnak az érthetetlen gagyiság mögött, mivel az MTÜ nem tehet semmiről.

– Bár nem önöket nyomja a bálna gazdasági súlya, de a látványa igen – mikor, miként értesültek erről, a több mint meghökkentően középszerű ízlésficamról, az élő növényzet műfűre cseréléséről egy, a kerület szempontjából meghatározó turisztikai épület dekorációjaként?

– Mivel aktív és élő kapcsolatra törekszem a lakossággal, szerencsére napi szinten érkeznek a különböző megkeresések a helyiek részéről Ferencváros kisebb-nagyobb gondjairól. Határozott célunk is az önkormányzatnál, hogy ami nem direkt önkormányzati feladat, de az életünket befolyásolja, arra is igyekszünk figyelmet és megoldást szánni. Igyekszünk azt a „szokatlan” gyakorlatot kialakítani, hogy a nem hozzánk tartozó problémákra is megpróbálunk választ adni. Mint történt a Bálna melletti sétány esetében is, ahol nyilván feltűnt az embereknek, hogy óriási irtás kezdődött, és amint a lakosság is tájékozatlan volt az esettel kapcsolatban, jómagam szintén hasonló naivitással lelevenduláztam a sudár zsályákat először a Bálna vezetőségéhez, majd az MTÜ-hez fordulva, hogy mi is történik.

– Mi is történik, miután májusban újabb 150 milliárdot szán a nemzeti turisztika ügynökség a belföldi turizmus felvirágoztatására – a jelek szerint –, mindez műfelvirágoztatás lesz?

– Én Türk Mátéig jutottam, aki kiemelt vezető szakértő és igazgatóhelyettes a Bálna üzemeltetési és hasznosítási igazgatóságán belül. Ő írásban kérte a kérdéseimet. Ezt minden erőmet összeszedve, meg is tettem – rengeteg munkaóra és számtalan egyeztetés eredménye helyett... Egy napon belül meg is kaptam az intézményvezető nevében megküldött választ, amit az aggódva érdeklődő lakóknak is elkezdtem megküldeni. Igen figyelemreméltó válaszukban egyrészt kijavítottak, hogy a felszámolt növényzet nem levendulasor volt, hanem sudárzsálya, ami molyirtásra nem alkalmas, ha valaki ezért hiányolná. Megtudhattam továbbá, hogy kellő gondozás hiányában, a növényzet elhanyagolt, elszáradt kert látványát nyújtja és számos probléma indokolta, hogy a kiirtására sort kerítettek – például az, hogy a szél befújja a növények közé a szemetet.

– A már említett 150 milliárdból nem telik az élő növényzet karbantartására? Vagy még praktikusabb megoldásként, nem merült fel egy metropolisz-barátabb növény telepítése?

– Még nincs vége a sudárzsálya bűneinek, mivel a parlagfű is megjelenhet a bokraiban. Nagyon nehéz gyomlálni, rálóghat a kerékpárútra, egyszóval a zsályának mennie kell(ett). A Bálna vezetése mindössze a járókelőktől, a kerékpárosoktól, a terasz vendégeitől kapott állítólagos panaszokat vette csak figyelembe s ezért döntöttek a modernizálás mellett. Az „összegyűjtött igények figyelembevételével” kerestek egy „télen-nyáron esztétikus és ellenálló” megoldást és ez lett a holland pázsit, ami magyarul műanyag műfű.

– S mi van azokkal a helyiekkel, akik ezzel szemben, az élő növényt kedvelik jobban a lakókörnyezetükben?

– Ennyivel természetesen nem értem be és viszontválaszomban jeleztem, hogy ha kellő számú élőnövény-kedvelői aláírást begyűjtök, történik-e változás a lakossági igényekre való hivatkozással – erre viszont eddig nem kaptam választ. Amint arra sem, hogy a Bálna másik oldalán miért került sor szintén egy élősövény kiirtására. Addig még az is megtörténhet, hogy lakossági igényre egy összefüggő műanyagréteggel fedjük le a most üresen tátongó virágládákat s ültessünk műfenyőket.

– Bár azt hiszem, nem egymással vitatkozunk, de nem tűnik modern és zöld-tudatos világvárosi megoldásnak a még oly holland pázsit telepításe sem, amit a hétvégi nadrágszíjtelkek bevezető útjaira nagyvilági, de egy nagyvárosi turistaszínhely felvirágoztatására siralmasan buhera megoldásnak tűnhet. Nem volt egy élő alternatívájuk – figyelembe véve a kerület esztétikai igényeit?

– Őszintén szólva, magam is meglepődtem, hogy a téma még a csütörtöki testületi ülésen is felvetődött, annak ismeretében, hogy a probléma nem önkormányzati felelősség. Az intézménytől kapott válaszlevél ismeretében – ami alapvetően a műfüvet követelő lakossági igényekre hivatkozik –, úgy tűnik, hogy van a kerületben egy titkos embercsoport, amelyik konkrétan az élőnövényzettel szemben elég nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, hogy ilyeneket elérjenek a Bálnánál, de nyilván megpróbáljuk összegyűjteni a másik embercsoport igényeit is, amelyik az élőnövény mellett élne szívesebben.

– Bár zöldnek zöld a holland pázsit is, de programnak azért nem nevezhetjük – ennek a történetnek némileg komolyabb továbbgondolásaként nem tartanak attól, hogy a kormányzati gigaberuházás, az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok építése kapcsán, amiről váratlanul kiderült, hogy a Ferencvárosnak ajándékozza a kormány, hasonlóan otromba és az előzetes megállapodásokat lazán felrúgó és sokkal súlyosabb meglepetésekkel szembesülhetnek? A „Ferencváros” jelen esetben a sportklub és nem a kerület, bár Gulyás Gergely csütörtöki kormányinfóján szó szerint így nyilatkozott, amit többen is félreértettek.

– Nyilván naivitás lenne, ha nem tartanánk ilyen esetektől, de amint ebben a holland pázsit esetében – és amit én az elmúlt években tapasztaltam –, azért a nyilvánosság nagyon sokat segít. Éppen csütörtökön volt egy közmeghallgatás a témában, ahol olyan kérdésekre is kitértünk, amikre örömünkre a beruházó szájából is elhangzanak olyan válaszok, amiket később nagyon nehéz, sőt, lehetetlen lesz kimagyarázni – ha netán ennek ellenére cselekednének. A nyilvánosság a legerősebb biztosíték, hogy betartsák az adott szavukat. A transzparencia a legfontosabb eszközeink közé tartozik – na meg a savköpő menyétek, de azokat egy későbbi, végső fegyverként vetjük be.