Tóth Bertalan: úgy látszik, van mit titkolni

HírKlikk 2021. július 24. 06:00 2021. júl. 24. 06:00

„Több mint gyanús”, hogy a fideszes képviselők nem hajlandók részt venni a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a kémbotránnyal kapcsolatban; „úgy látszik, van mit titkolni” – mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke.

„Ez egy olyan erkölcsi határ, amit hogyha a Fidesz most valóban – mert cáfolatot nem hallottunk – átlépett, akkor (...) szintet lép. Folyamatosan szintet lép” – mondta Tóth az újságírók, civilek, üzletemberek és politikusok Pegasus-botrányként és Orbán-gate-ként emlegetett titkos telefonos megfigyeléséről az Inforádió Aréna című műsorában, csütörtökön.

„Önmagában az, hogy nem hajlandók részt venni ilyen bizottsági ülésen, (...) több mint gyanús” – mondta a társelnök.

Ha arra használ titkosszolgálati eszközöket a kormány, hogy civileket figyeljen meg és a szokásaikat, magántitkaikat ismerje meg, „akkor az már bőven túllép a jogállami kereteken” – hangsúlyozta, hozzátéve: az ilyen megfigyelés oka az lehet, hogy a Fidesz fél a hatalom elvesztésétől.

„Ha nem lenne takargatnivaló, akkor összehívnának” egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést, ott meghallgatnák a minisztereket, és a bizottsági tagok kaphatnának megnyugtató válaszokat; „vagy azt mondhatnák, hogy nem kaptunk megnyugtató válaszokat, ezért vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezzük. Ki kell vizsgálni!” – hangsúlyozta.

De „ezt is szabotálja a Fidesz” – jelentette ki.

Mint mondta, „eleve problémás” a megfigyelések jogi háttere: az, hogy az igazságügyi miniszter engedélyezi a titkos megfigyelést, aminek így nincs civil kontrollja. Ezt az MSZP kezdettől fogva ellenezte – tette hozzá.

A Parlament nemzetbiztonsági bizottsága lehetne a civil kontroll, „de ha nem jön el a Fidesz, akkor elég nehéz gyakorolni ezeket a jogokat” – hívta fel a figyelmet.

Mit mondta, egyre fontosabbá válik a szabad, demokratikus jogállam, a sajtószabadság és a független igazságszolgáltatás helyreállítása, ami az MSZP-Párbeszéd szövetség programjának egyik pillére. Ezeket a fogalmakat a választópolgárok általában messzinek érzik, „most azonban a saját, közvetlen életünket is érinti”.