Tóth Zoltán: a jegyző politikai irányultságán is múlhat a választások eredménye

Mi múlik a választókerületek megrajzolásán?

A választókerület megrajzolása lényegesen befolyásolhatja a választás eredményét. Normális esetben az a választókerületek kialakításának alapelve, hogy azokban arányos legyen a lakosság száma. Vagyis nagyjából azonos számú szavazat kelljen egy-egy képviselői vagy polgármesteri mandátum elnyeréséhez. Már 1830-ban létrejött egy választási szakszó, a gerrymandering, ami tulajdonképpen választási földrajz, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely előnyt biztosít a választásokon valamelyik félnek. Választási földrajzot becstelen kormányok alkalmaznak. Saját mandátumaik megszerzése érdekében úgy alakítják ki a választókerületeket, hogy az ellenfélre szavazókat földrajzilag földarabolják, mert így azok több választókerülethez tartoznak, és ezáltal biztosíthatják a saját képviselő győzelmét. A másik módszer, hogy egy választókerületben összpontosítják a saját szavazóikat, s így ott garantáltan többséget szerezhetnek. Az utóbbit, a szavazók centralizálását két esetben is szívesen látják, az egyik, ha olyan személy indul a választáson, akit bármely ok miatt nagyon szeretnének képviselőnek látni. A másik lehetőség, hogy az úgynevezett billegő választókerületekben így biztosítják, hogy a választási földrajz segítségével valahol biztosan győzzenek. 

Honnan tudják, hogyan fognak voksolni a választópolgárok?

Megnézik az előző választások eredményét, ami egyébként szavazóköri mélységig nyilvános. A másik lehetőség, hogy elemzik azokat a közvélemény-kutatási adatokat, amelyeket szavazóköri mélységig elkészíttetnek, és akkor még frissebb adatok állnak a rendelkezésükre. 

A törvény maga mit ír elő, hogyan kell kialakítani a választókerületeket? 

Nem a törvénnyel van annyira a baj, hanem a kivitelező apparátus elfogultságával. Az apparátus, a népesség-nyilvántartók, az utca, házszám felelősök a közigazgatásban jól ismerik a választókerületüket. A technika pedig az, hogy a népesség-nyilvántartásból, illetve a földrajzi térképekből úgynevezett fedvényeket hoznak létre egy térképen, és erre rávetítik a szavazóköri adatokat és a közvélemény-kutatási eredményeket. Ez a három fedvény világosan megmutatja, hogy mit kell csinálni a választási földrajzban, hogyan kell átalakítani a választókerületi határokat. 

Olyat is olvastam már, hogy egy tízemeletes társasház egyik lépcsőháza az egyik választókerülethez, a másik lépcsőháza pedig egy másik választókerülethez tartozott. Ez ennek az eredménye? 

Pontosan. Illetve ez a tisztességtelen magatartás eredménye. Amikor a törvényeket készítik, nem tudják megmondani, hogy milyen lesz a helyi migráció, hol lesz nagyarányú el-, illetve beköltözés. Ezért „tól-ig” határokat határoznak meg. A magyar szabály szerint úgy kell kialakítani a választókerületet, hogy az lehetőség szerint etnikailag, vallásilag, nemzetiségileg, és a szavazók számát illetően egynemű, illetőleg arányos legyen. 

És ez sikerül Magyarországon?

Mióta a Fidesz van kormányon, nem sikerül, merthogy az első dolguk volt a választókerületek „szétbarmolása”. Az országgyűlési választásra 1500 esetben módosították a választókerületi határokat, és ennél sokkal többször az önkormányzati választásra. Folyamatosan napirenden tartják a választókerületek kérdését, mert a lakosság az istennek nem akar egyhelyben maradni, ráadásul emberek születnek és meg is halnak, vagyis galibákat okoznak a kormánypárt szempontjából. 

Legutóbb Belváros-Lipótvárosban állapítottak meg új választókerületi határokat, ami a Helyi Választási Iroda vezetőjének határozatából derült ki, és 2024. január 18-án jelent meg az önkormányzat honlapján, ahogy arról a Telex beszámolt. Erre azért volt szükség, mert a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a korábbi beosztást, amit a csökkenő lakosságszám miatt határozott meg eredetileg a jegyző. A választókerületi beosztást ugyanis a Tiéd a Belváros-frakció tagjai, a Választási Földrajz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megtámadta.  A bíróság a politikai érveket érdemben nem vizsgálta, mert az érdemi indokolás hiánya önmagában elegendő volt a határozat megsemmisítésére. A jegyző viszont nem indokolta meg az eredetileg kialakított, rendkívül aránytalan választókerületi beosztást, inkább egy sokkal arányosabbat hozott létre, így indokolásra már nem volt szükség…

Hát persze, hogy nem indokolta meg, mert vagy hazudik, amit a számokkal ki lehet mutatni, vagy inkább nem mond semmit, mert azt akarja, hogy a Fidesz győzzön. Ezek ilyen egyszerű történetek. 

Magyarul a jegyző politikai irányultságán is múlhat, hogy egy-egy választókerületben milyen eredmények születnek a választáson? 

Igen. Most már a jegyző a polgármester bizalmából jegyző. Korábban ez nem így volt, akkor a testület választotta a szakértők közül. Ma már a polgármester jelöli ki. 

Mit lehet tenni ez ellen?

Egyfokú jogorvoslati lehetőség van. A jegyzőnek a választókerületi határok kialakításáról szóló határozata közigazgatási perben megtámadható. A bíróság egy viszonylag egyszerű eljárás keretében dönt az ügyről, és az ellen már nincs fellebbezési lehetőség. 

Akkor Budapest e tekintetben a jegyzők kezében van? 

A városok bizony a jegyzők kezében vannak. A jegyzők pedig a Fideszében… Megjegyzem, a községek nem, mert azok egy választókerületet alkotnak.

Egyáltalán honnan ismerheti meg a lakosság a választókerület határait? 

Onnan, hogy azt a helyben szokásos módon, 60 nappal a választások előtt közzéteszik. Kultúrhelyeken azonban ezt, és a szavazást megelőző 30 napban a szavazóköri beosztást is fölteszik az internetre. Rosszabb helyeken a polgármester őrzi a fiókjában, és aki nagyon kíváncsi … az hamar megöregszik.