Tóth Zoltán: a közvetlen elnökválasztás Orbán Viktor titkos álma

Hat napig létezett a közvetlen elnökválasztás

A közvetlen köztársaságielnök-választás kérdése már az 1989-es rendszerváltás idején komoly politikai vitákat váltott ki. Tóth Zoltán felidézte, hogy a nemzeti kerekasztal tárgyalásain eredetileg felmerült: az államfőt a lakosság válassza meg. Ezt az elképzelést azonban az MSZP-n kívül több meghatározó politikai erő, köztük az SZDSZ és a Fidesz is ellenezte.

1989. november 1-jén hatályba lépett a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló törvény, ám mindössze hat napig maradt érvényben. Az ellenzők attól tartottak, hogy a közvetlen választás megnyithatja az utat Pozsgay Imre államfővé választása előtt. Az SZDSZ és támogatói ezért összegyűjtötték az első országos népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. A négyigenes népszavazás egyik kérdése éppen az volt, hogy a köztársasági elnököt ne közvetlenül a lakosság válassza meg.

A szakértő személyes emléket is felidézett ebből az időszakból. A Belügyminisztériumban ő kapott megbízást a közvetlen elnökválasztás törvényének előkészítésére, sőt választási irodai helyettes vezetőként a szavazólapokat is megrendelte. A politikai döntés azonban olyan gyorsan változott meg, hogy a nyomda már nem tudta a jelöltek nevét feltüntetni a szavazólapokon. Az elkészült alnyomatot végül az 1990-es első szabad országgyűlési választáson használták fel.

Tóth Zoltán arról is beszélt, hogy a törvény visszavonásáról nem hivatalos úton értesült. Egy újságíró közölte vele, hogy Antall József a Magyar Nemzetben hirdetést tett közzé, amelyben azt írta: a közvetlen elnökválasztás előkészítéséért felelős belügyi tisztviselő ne dolgozzon tovább az ügyön. „Egy köztisztviselő az a pártok összjátékát kell, hogy végrehajtsa” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy ez az összjáték a parlamenti törvényalkotásban jelenik meg.

Orbán Viktor visszatérését is lehetővé tehetné

A közvetlen vagy közvetett elnökválasztás kérdése azóta sem került le végleg a napirendről. Tóth Zoltán szerint a korábbi népszavazások eredményei és a pártok mindenkori érdekei egyaránt befolyásolták a vitát. Az 1990 júliusában tartott újabb népszavazás érvénytelen lett, mivel a lakosságnak mindössze 14 százaléka vett részt rajta. A szakértő szerint az MSZP hagyományosan inkább támogathatta a közvetlen választást, míg az SZDSZ következetesen ellenezte azt.

A mai politikai erők álláspontjáról szólva úgy vélte, hogy a Fideszben korábban is létezett ilyen elképzelés, Orbán Viktor több nyilatkozata alapján pedig felmerült a közvetlen elnökválasztás bevezetésének lehetősége. A párt végül nem lépett ebbe az irányba, mert a közvélemény-kutatások nem támasztották alá a kezdeményezés sikerét. Tóth Zoltán szerint a Tisza esetében is érzékelhető olyan politikai szándék, amely a közvetlen választás lehetőségét vetíti előre, bár a párt hivatalos álláspontját illetően nem ismertetett konkrét döntést.

A választási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a közvetlenül választott államfő bevezetése nem egyszerűen technikai változtatás lenne. Magyarország jelenlegi parlamentáris rendszerében a köztársasági elnök elsősorban reprezentatív szerepet tölt be, és korlátozott érdemi hatáskörrel rendelkezik. Ezzel szemben egy közvetlenül választott, erős felhatalmazással rendelkező elnök esetében az egész államszervezet működése átalakulhatna.

Tóth Zoltán szerint egy ilyen rendszerben a miniszterelnök nem a parlamentnek, hanem az államfőnek lehetne felelős, az elnök pedig akár le is válthatná a kormányfőt. A köztársasági elnök hatáskörei jelentősen kibővülnének, és a nemzetközi szervezetekben, így az Európai Unióban is ő képviselhetné Magyarországot a jelenlegi miniszterelnöki szerep helyett.

A szakértő külön kitért Orbán Viktor politikai lehetőségeire is. Szerinte a korábbi miniszterelnök számára a közvetlen elnökválasztás új visszatérési lehetőséget teremthetne, mivel a miniszterelnöki tisztség betöltését korlátozó új szabályok mellett az államfői poszt elnyerése továbbra is elképzelhető. „Orbán Viktor esetében egyébként érthető, hogy most aztán különösen szeretné a közvetlen elnökválasztást” – mondta, utalva arra, hogy két elnöki ciklus akár tíz évre is meghosszabbíthatná politikai jelenlétét.

Új választási törvény kellene 2029 előtt

Tóth Zoltán a közvetlen elnökválasztás legnagyobb veszélyét abban látja, hogy az államfő közvetlen lakossági felhatalmazása és a parlamenti többség összekapcsolódása ismét túlzott hatalomkoncentrációhoz vezethet. „Ha közvetlen elnökválasztás van, akkor ez gyakorlatilag a diktatúra újra feltámadásának az előszobája” – jelentette ki. Szerinte fennállna az egypártrendszer újjáéledésének veszélye, ha az elnökválasztáson és a parlamenti választáson ugyanaz a politikai erő kerülne többségbe.

A szakértő úgy vélte, hogy a jelenlegi politikai megosztottság mellett egy valóban pártsemleges, független jelöltnek kevés esélye lenne közvetlen elnökválasztáson. A pártok ugyanis olyan mértékben átpolitizálták a közvéleményt, hogy a választók jelentős része inkább a saját politikai oldalához kötődő személyt támogatná. Ezért szerinte a közvetlen választás könnyen a pártvezérek versenyévé válhatna, miközben háttérbe szorulna az államfő pártok felett álló szerepe.

A beszélgetésben az új alkotmány és az új választási törvény szükségessége is szóba került. Tóth Zoltán szerint a választási rendszer átalakításakor különösen fontos lenne a független intézmények megerősítése. Példaként említette a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Választási Bizottság helyzetét. Úgy vélte, hogy az új szabályozásnak biztosítania kellene a választási szervek pártpolitikai befolyástól mentes működését, hiszen a jelenlegi rendszerben a Nemzeti Választási Bizottságban továbbra is jelen vannak a korábbi kormányzó párt által delegált tagok.

A szakértő szerint a választási jogszabályok átdolgozásával nem lehetne az utolsó pillanatig várni. A 2029-re várható európai parlamenti és önkormányzati választások előtt már jóval korábban el kellene készíteni az új szabályokat. Különösen az európai parlamenti választás szabályozásában lát hiányosságokat, mivel szerinte nincs megfelelően rendezve sem a médiaszabályozás, sem a pártfinanszírozás kérdése.

Tóth Zoltán úgy becsülte, hogy az új választási törvények európai uniós egyeztetése akár egy évet is igénybe vehet. Ezért már most késésben lehet az előkészítés. Arra is figyelmeztetett, hogy a választóknak és a leendő választópolgároknak időben meg kell ismerniük az új szabályokat. Ha például a 16 évesek választójogot kapnának, az ehhez szükséges oktatást sem lehetne néhány héttel a választás előtt elkezdeni. A tantervek, tankönyvek és tanári segédanyagok kidolgozása ugyanis hosszabb folyamatot igényel.